Szájer József: A kommunizmus elfelejtése nem lehetséges
A kommunizmus volt az az ideológia, aminek a nevében a világon a legtöbb ember adta életét. A leggyilkosabb eszmére emlékezünk, aminek az elfelejtése nem lehetséges – mondta a Szabad Európa Intézet igazgatója pénteken Bauer Sándor szobránál, a kommunizmus áldozatainak emlékére rendezett budapesti ünnepségen.Szájer József úgy fogalmazott: az 1950-es évek Magyarországa nem olyan volt, ahol érvényesültek a szabadság és az emberi méltóság elvei. „Éppen ezt tagadta meg mindenkitől. Erre a hiányra mindig emlékeznünk kell” – tette hozzá.
Mint mondta, Bauer Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon idegen megszállás van, éppen ezért az ő emlékét folyamatosan őrizni kell.
„Amikor rá emlékezünk, akkor a kommunizmus sok százmillió áldozatára együtt emlékezünk. Nem lehet rájuk egyenként tekinteni”
– fogalmazott.
Az intézet igazgatója felidézte, hogy Bauer Sándor önként vállalta az áldozatot egy „hazafias és a szabadság érdekében tett cselekedettel, amelyet a mai életünk normalitásának mércéjével őrültségnek mondanánk: meggyújtotta magát a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.”
„Ma Magyarország alaptörvénye garantálja az emberek méltóságát”
– húzta alá.
„Olyan világban élünk, ahol ilyen tetteket már nem kell elkövetni”
– jegyezte meg.
Szájer József rámutatott: ma is gyakran diktatúrát kiáltanak, „vannak külföldiek, akik azt mondják, hogy Magyarországon diktatúra van.” A ma diktatúrát kiáltók hamis vádakat fogalmaznak meg – jelentette ki. Hozzátette: azért kell emlékeznünk a kommunizmus áldozataira, hogy „ilyen őrültségeket, hazugságokat ne lehessen mondani, ne lehessen kicsinyíteni a kommunizmus bűneit.”
Csigás Zoltán, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke arról beszélt: negyven-ötven évvel ezelőtt bátorság kellett ahhoz, hogy a kommunizmus eszméire nemet mondjanak.
„Ma a kommunizmusnak vannak még követői, felelősségünk mit sem csökkent”
– folytatta, kiemelve: ennek jegyében kell emlékeznünk az áldozatokra, és nemet mondanunk a kommunizmusra, valamint más, korlátlan hatalmon alapuló diktatórikus eszmékre, gyakorlatokra.
„De nem elég nemet mondani. Igent is kell mondani”
– hívta fel a figyelmet, hozzátéve: meg kell tudnunk fogalmazni, milyen Magyarországot szeretnénk.
„Olyat, ahol az alaptörvényben foglalt értékek érvényesülnek”
– szögezte le.
Csigás Zoltán hangsúlyozta: az alaptörvény megfogalmazói igent mondtak a függetlenségre, a demokráciára, a nemzeti összetartozásra, a szuverenitásra és az európai egység megteremtésében való részvételre is. Az alaptörvény nem csak hatályos jog, hanem jövőkép is – tette hozzá.
