Szájer József könyvben foglalta össze a politikában eltöltött harminc évét
Úgy éreztem, össze kell foglalnom azt a mintegy harminc éves időszakot, amelyet hivatásos politikusként eltöltöttem és ennek eredményeképpen született meg a Frontvonalban – Beszélgetések Szájer Józseffel című könyv – jelentette ki a Szabad Európa Intézet igazgatója a kötet bemutatóján kedden Budapesten.
Szájer József a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) gondozásában megjelent interjúkötet Terror Háza Múzeumban tartott bemutatója keretében tartott pódiumbeszélgetés során többször is idézte a kiadvány legfőbb gondolatát: „a nemzeti önrendelkezésért és a szabadságért kell és érdemes küzdeni”, hozzátéve, a könyv azt fejezi ki, amit „egy politikus ember elmondhat”.
A Fidesz korábbi politikusa elmondta: egy kicsit sok volt már számára ez a politikában eltöltött idő, a sok küzdelemben el is fáradt, ezért – ahogy fogalmazott – „ki akart csekkolni belőle”.
Ebből a harminc évből akár három politikus teljes karrierje is kijöhetett volna, Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt – hangsúlyozta.
Felidézte, hogy ő és más fideszes vezető politikusok is sokáig úgy gondolták, be kell épülniük a Nyugat-Európában meghonosodott politikai rendszerbe, de aztán rájöttek: igazából nincs értelme, mert gyakorlatilag bármit tesznek csak támadásokban részesülnek.
A nyugati politikai elit mostanra elfelejtette a rendszerváltás időszakában szerzett magyar érdemeket és mára szinte csak „ellenségeskedésben részesítenek bennünket” – fogalmazott, ennek kapcsán felidézte, hogy egyes európai politikusok, egyfajta kolonialista, gyarmatosító szemlélet keretében még Magyarország hivatalos nevét is megkérdőjelezték, pedig Magyarországot 1100 éve így hívják.
Kiemelte, hogy sokáig számára is úgy tűnt, hogy az antikommunizmus egy idejétmúlt dolog, de kiderült, hogy ez nem igaz, mert „sok minden, így a kommunizmus is csak átalakul, transzformálódik”.
A rendszerváltás időszakát felidézve Szájer József elmondta: annak idején arról is dönteniük kellett, hogy a Fideszből legyen-e egy párt, amely elindul a választáson, illetve számos tudás, valamint tanulság is leképeződött abból a korszakból.
Elmondta, tulajdonképpen akkor lett a Fidesz jogásza, amikor még pártállam időszakában, az akkor hatályos jog szerint még ifjúsági szervezetként alapítását törvénytelennek minősítették.
Fekete Rajmundnak, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójának, a beszélgetés moderátorának felvetésére Szájer József úgy reflektált, hogy annak idején meglehetősen izgalmas vitákat folytattak az alaptörvényről, ugyanakkor nem gondolja, hogy azt ő maga írta volna. A volt politikus az alaptörvény legfontosabb részének a nemzeti összetartozás kifejeződését nevezte. Szájer József szerint Magyarország a történelem folyamán rengeteg szenvedésen ment keresztül, ugyanakkor minden megoldásnak, minden kudarcnak van tanulsága, mert az valamennyi nemzedék tudásába, tudatalattijába beépült
Nekünk magyaroknak a mindennapi életünk része volt, hogy összetartó nemzet voltunk, ebben a tekintetben kivételes a magyar teljesítmény – hangoztatta, hozzáfűzve: azt gondolja, hogy a Kelethez, vagy Nyugathoz tartozás dilemmája a következő 1000 évnek is egy fontos problémája is marad.
Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója a beszélgetés során Szájer Józsefet a Fidesz egyik legkreatívabb politikusaként jellemezte és úgy vélekedett, hogy munkája az egész magyar közösség hasznára vált.
A főigazgató a Fideszt kivételes generációnak, egyfajta „aranycsapatnak” nevezte, akik egy új Magyarországot teremtettek meg. Elmondta: attól a pillanattól kezdve érezte, hogy „a kommunistáknak annyi”, amikor Orbán Viktort Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén elmondott tabudöntögető beszédét követően nem tartóztatták le.
Szerinte a Nyugat szemében megbocsáthatatlan bűn volt „az IMF hazaküldése”, amely megmutatta azt, hogy a Fidesz kormányzásával „valami másra kell készülni” és a kormánynak ez a tette a mai napig érezteti a hatását a Nyugattal való viszony kiéleződésében.
Az Alaptörvényről Schmidt Mária azt mondta: az nem véletlenül nem készült el már korábban, mert az azt megelőző kormányok a régi alkotmány toldozásában-foldozásában voltak érdekeltek, a posztkommunizmus „maszatolásának” pedig ekkor lett végleg vége.
Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója annak a vélekedésének adott hangot: „nem engedhetjük meg magunknak, hogy elszenvedjük a hiányát, annak a gondolkodásmódnak, tudásnak amit Szájer József képvisel – fogalmazott.
Az igazgató szerint nagy történelmi korszakokhoz, nagy nemzedékekre van szükség és a jelenlegi korszak, a Nemzeti Együttműködés Rendszere a rendszerváltozásnak visszafelé is értelmet ad.
Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete felidézte, hogy Szájer József már a rendszerváltozást közvetlenül megelőző időszakban tankönyvet írt és Orbán Viktorék abból vizsgáztak.
Többek között elmondta, hogy a Fidesz alapítói intellektuális szempontból is túl tudtak lépni egy homogenizáción. Számukra a dolgok megértése volt igazán fontos – fogalmazott.
G. Fodor Gábor, a KKETTKA stratégiai igazgatója laudációjában többek között arról beszélt, hogy ez a könyv nem elvezet, hanem bevezet a politikába, benne van a Fidesz története.
Ez ”egy kivételes küzdő„ könyve, ő beszéli el a történetet, ha ő nincs, akkor nem jön létre a Terror Háza Múzeum, de Sopron városa is rengeteget köszönhet neki, valamint a magyarországi olimpia gondolata is tőle származik.
Szájer József egy ”totális játékos„, aki olyan teljesítményeket nyújtott, amelyek nélkül ma kevesebbek lennénk, általa pedig gazdagabbak vagyunk – fogalmazott G. Fodor Gábor, aki azokat is figyelmes olvasásra buzdította, akik ”lármát akarnának csapni„.
