Szájer József az általa vezetett intézet létrehozása kapcsán közölte: sok intézet foglalkozik Magyarország európai uniós kapcsolataival, de mind föderalista megközelítésű, Európa-párti álláspontot képvisel. Ezzel szemben a Szabad Európa Intézet nyíltan, vállaltan kitűzi, hogy egy nemzetekre épülő Európa koncepciójáról gondolkodik – mondta.

Hirdetés

Az nem működik, hogy egy európai szuperállamot építünk – húzta alá, megjegyezve: jelen pillanatban az Európai Parlamentben és annak intézményeiben mégis ezt az álláspontot tekintik az európaiság egyetlen kritériumának, ami szerinte „butaság” és „rövidlátó szemlélet.”

Szájer József felidézte: az elmúlt évek válságainak kezelése során is az volt jellemző hozzáállás, hogy ha valami nem sikerült, akkor azt mondták, hogy nem elég erős Európa, és a sikerhez a tagországok nemzeti önrendelkezésének további elvonására van szükség.

„Ez szerintem az egyik legsúlyosabb tévedés, amibe Európa belement”

– mondta. Hozzátette: aki az Európai Unióban (EU) nem osztja ezt a nyugat-európai álláspontot, azt kiközösítik, és Európa-ellenesnek kiáltják ki. Ennek oka többek között az is, hogy Nyugat- és Kelet-Európának mások a történelmi tapasztalatai – mondta, majd rámutatott: Magyarország a nemzeti összetartásra alapozva tudta kivívni a saját függetlenségét a kommunista hatalomtól, a függetlenség összekapcsolódott a polgári szabadságjogok kivívásával, és a magyarok számára meghatározó élmény volt, hogy a nemzet „előrehajtó erő.” Nyugat-Európában viszont egyre kisebb a jelentősége a nemzeti szempontoknak – magyarázta Szájer József, aki szerint az Európát működtető országok kormányai instabilak, és elveszítették nemzeti öntudatukat. Példaként említette, hogy az Északi Áramlat felrobbantását követően Németország „egyetlen panasz nélkül” viselte, hogy a gazdaságának egyik sarokpontját egyszerűen „kilövik alóluk.”

Korábban írtuk

„Mi ez, ha nem a nemzeti önbecsülés krónikus hiánya?”

– tette fel a kérdést.

Szájer József Magyarország és az EU kapcsolatáról úgy szólt: méltánytalanul támadták meg Magyarországot, pedig hazánk semmi mást nem tett, mint képviselte a saját érdekeit.

„Van egy nagyon világos kettős mérce”

– értékelt, majd példaként hozta, hogy Nyugat-Európába nagyságrendekkel nagyobb mértékben érkeznek kínai beruházások, mint Magyarországra, hazánkat mégis támadják emiatt.

Annak kapcsán, hogy a Fidesz otthagyta az Európai Néppártot, Szájer József közölte: sokat dolgozott azon, hogy megakadályozza, hogy a Néppárt végletesen átcsússzon a baloldalra, ez azonban nem sikerült.

Hangsúlyozta azt is, hogy Ursula von der Leyen és Manfred Weber Magyarország támadásában „szinte egymással versengenek.” Brüsszelben Magyarország-támadó hangulat van – állapította meg, jelezve: ezzel nem elsősorban a kormányt, hanem a magyar embereket támadják. Például akkor, amikor a magyar diákokat és kutatókat büntetik az egyetemek átalakításával kapcsolatos kormányzati koncepció miatt – fűzte hozzá.

Szájer József úgy vélte: a Néppárt sok országban becsapta az embereket. Begyűjtötték a jobboldali polgárok szavazatait, utána ezeket a szavazókat átvitték a másik oldalra. A választók így szemfényvesztés áldozatai lettek – mondta.

Az igazgató arról is beszélt, hogy a magyar belpolitikában élesedett a küzdelem az elmúlt időszakban.

Kijelentette: ha valaki széles nemzeti összefogást akar, az csakis magyar alapon lehetséges. Nem lehet olyan vegyes platformot létrehozni, ahol vegyítjük a nemzeti érdekeket képviselőket azokkal, akik külső erőkkel, külső támogatással kívánják módosítani Magyarország irányvonalát – jelenette ki.

Rögzítette: ő maga továbbra is kiáll azokért az elvekért, amiket a korábbi pártja képvisel.

Szájer József szerint a Patrióták Európáért pártszövetség megjelenésével egy új korszak határára érkeztünk. A szövetség szerinte „evidens és világos ellenzéke” a mostani hatalompártnak, és alternatívát kíván kínálni Európa számára. Ilyen még nem volt, „talajvízszerűen feltörő, megállíthatatlan erőről” van szó; ezt a másik oldal ijedtsége is mutatja – állapította meg.

Szájer József az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette: a béke szempontja a legfontosabb, békét azonban csak erővel lehet teremteni, erre az erőre pedig január 20-ig, Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépéséig kell várni.

Szájer József a közéletbe való visszatérése kapcsán úgy fogalmazott: nem a politikába kíván visszatérni, de 30 éves tapasztalatát szeretné hasznosítani, és lelkesen, új gondolatokkal szeretné segíteni az ország előrehaladását.