Szakmát mindenkinek
Egyre népszerűbbek a középiskolások körében a szakgimnáziumok. A gyorsan változó műszaki környezethez igazodva ugyanakkor szükség van a teljes szakképzési rendszer gyakorlatközpontú megújítására, hogy a diákok versenyképes tudáshoz jussanak. A változások 2020-tól már érezhetőek lesznek.
Teljes megújulás vár a 2020/2021-es tanévtől a szakoktatást nyújtó intézményhálózatra. Az egyre népszerűbb 4+1 éves szakgimnáziumokat (korábban szakközépiskolák) ötéves technikumok váltják fel, utat nyitva a felsőoktatásba is. Az érettségi nélküli, hároméves szakközépiskolák (korábban szakmunkásképzők) pedig úgynevezett szakképző iskolák lesznek, ahol a tanulók a saját szakmájuk mestereivé válhatnak. A változások célja, hogy az oktatás a piaci igényekhez igazodva valódi karrierlehetőséget kínáljon.
Szakgimnáziumból technikum
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára megerősíti beszámolójában, hogy a szakgimnáziumba jelentkező diákok számát illetően az idei év valóban fordulópontnak tekinthető. 2019-ben ugyanis 29 ezer alatt maradt a gimnáziumba felvettek száma, miközben szakgimnáziumban több mint 31 ezer fiatal tanulhat tovább. Ez azt jelenti, hogy az összes középfokú intézménybe felvételt nyert diák közel 40 százalékát a szakgimnazisták teszik ki. A jelenséget a helyettes államtitkár részben azzal magyarázza, hogy egyre több szó esik a szakképzés fontosságáról, másrészt pedig azzal, hogy a szakképzési centrumok számos olyan pályaorientációs programot indítanak, amelyek közvetlenül az általános iskolás korosztályt célozzák meg. Ezekben a projektekben ráadásul aktívan részt vesznek a vállalatok mint leendő munkaadók is. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy hazánk évről évre rangos nemzetközi szakmai versenyeknek ad otthont, és ezeken a magyar diákok kiválóan szerepelnek. Az ilyen egyéni teljesítmények pedig hosszú távon is vonzóvá teszik az adott oktatási intézményt.
– A szakképzési rendszer egyik leglényegesebb új eleme, hogy a jelenleginél egységesebb és hatékonyabb képzés érdekében elindulnak a szakgimnáziumokat felváltó ötéves technikumok. Azért van erre szükség, mert a szakgimnáziumokban érettségizettek mintegy ötven százaléka elhagyja a szakképzést az érettségi megszerzésével, így a magyar gazdaságban ma nincsen elegendő jól képzett technikus. A cél tehát az, hogy a gyerekek döntő többsége ne csak érettségivel, hanem piacképes végzettséggel, vagyis szakmával távozzon az iskolából. Az ötéves képzés lehetőséget teremt a tartalmak modernizálására és a duális képzés kiszélesítésére. Így a tanulók a képzés utolsó évében már munkaszerződéssel is végezhetik tanulmányaikat, vagyis a tanulás mellett már pénzt keresnek, és a végzés egyszerre juttatja őket érettségi bizonyítványhoz és technikusi oklevélhez. A legjobb eredményt elérők számára a technikumok egyenes utat nyitnak a felsőoktatási intézményekbe is, így a technikum a mérnökképzés előszobája lesz.
Piacképes szaktudás
A korábbi tanévhez viszonyítva idén mintegy 20-25 százalékkal nőtt a jelentkezők száma a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum (BGSZC) Keleti Károly Közgazdasági Szakgimnáziumába. Az iskolában már javában folynak a szóbeli érettségi vizsgák. Bár Vidus Jázmin Dórának csak jövőre lenne esedékes a megmérettetés, a tizenegyedikes tanuló úgy döntött, hogy előre hozza, és idén teszi le a középszintű angol érettségi vizsgát, hogy jövőre nyugodtabban koncentrálhasson egyetemi felvételijére. A céltudatos diáklány már az általános iskola ötödik osztályában elhatározta, hogy pénzügyi területen tanul tovább. Az érettségit és a gazdasági ügyintézői képesítést komplexen nyújtó kőbányai középiskolát a rendkívül ígéretes referenciák és a magas szintű idegennyelv-oktatás miatt választotta, és ahogy fogalmaz, döntését azóta sem bánta meg.
– Ha úgy alakulna, hogy nem vesznek fel a Budapesti Gazdasági Egyetemre, akkor itt maradok a Közgazdasági Szakgimnáziumban, és egyéves, gyakorlatorientált OKJ-s szakévfolyamon szerzem meg az emelt szintű pénzügyi-számviteli ügyintézői végzettséget, ami pluszpontokat jelent a továbbtanulásnál. Az eddig elsajátított ismereteimet már most is tudom kamatoztatni a munkaerőpiacon. Csakúgy, mint tavaly, idén is tervezek nyári munkát – jelenti ki Jázmin.
Az intézmény igazgatója, Vasné Botár Ágnes – aki a tehetséggondozáson túl szívügyének tartja a tudatos pénzügyi magatartás fejlesztését is – egyike azoknak a tanároknak, akik idén először vehették át a pedagógusnapon az ITM frissen alapított Weszely Ödön-díját. Az oktató úgy véli, hogy 2010 óta jelentősen javult a szakképzésben dolgozó pedagógusok társadalmi megbecsültsége: csökkent az elvándorlás az üzleti szférába, a munkakörülmények pedig kedvezőbbek lettek az infrastrukturális, valamint a tananyagot és a módszertant is érintő fejlesztések hatására.
– A magyar szakképzés egyik legnagyobb erőssége, hogy jól felkészült, empatikus, elhivatott pedagógusok dolgoznak benne. Úgy vélem ugyanakkor, hogy főként a gyakorlatorientált képzés irányába kellene továbblépni. Ehhez azonban új, modern, digitálisan is hozzáférhető tankönyvekre, feladatgyűjteményekre és szakanyagokra van szükség.
Vasné Botár Ágnes arról is tájékoztat, hogy jelenleg diákjaik mintegy hetven százaléka választja az érettségi utáni egyéves OKJ-s szakévfolyamot, hogy a 4+1 éves képzés keretében valódi piacképes tudást szerezzen. Szakmailag indokoltnak tartja, hogy az idei tanévben még szabadon választható konstrukciót jövőre az ötéves technikum váltsa majd fel, növelve a tanulók szakmai tudásának versenyképességét.
Szakközépiskolából szakképző iskola
A szakképzés megújításával kapcsolatban Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár arról is beszámol, hogy a változások érintik az érettségi nélküli, hároméves képzést nyújtó szakközépiskolákat is. Ezekbe az intézményekbe évről évre pár száz diákkal kevesebb jelentkezik, ráadásul a lemorzsolódás is jelentős. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például harminc százalék fölött van a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya, ám ezekre a problémákra is tartalmaz megoldást az idén elfogadott stratégia.
A helyettes államtitkár úgy véli, hogy a köztudatban még mindig stigmatizáló némileg ez a képzési modell. A régi-új szakközépiskola elnevezés gyakran megtéveszti a szülőket, éppen ezért az egyértelműsítés jegyében jövőre ezek az intézmények úgynevezett szakképző iskolák lesznek.
– Több lábon álló, összetett javaslatcsomagot dolgoztunk ki annak érdekében, hogy vonzóvá tegyük a mesteremberek képzését célzó, hároméves oktatást. Ebben az iskolatípusban egy év elméletet kétéves duális, vagyis gyakorlati oktatás követ majd. A képzési formát a tanulmányi eredménytől függő, speciális ösztöndíjakkal támogatjuk. Az a célunk a szakképző iskolák létrehozásával, hogy a nemzetgazdaságot erősítve, valódi karrierlehetőséget kínáljunk mindazoknak, akik valamely kétkezi szakma mesterei szeretnének lenni. Meg kell jegyezni ugyanakkor azt is, hogy a szakközépiskolák iránti mérséklődő érdeklődést bizonyos mértékben kompenzálja azoknak a motivált felnőtteknek az erősödő jelenléte, akik a szakképzési centrumokban OKJ-s képzésen vesznek részt, és hiányszakmákat sajátítanak el.
Pölöskei Gáborné kiemeli, hogy a vállalatok erőteljesebb bevonásával tovább kell gondolni a 2010 után elindított duális képzést is, és határozottabban kell beépíteni az oktatási rendszerbe.
