– Lassan elmondható, hogy csak az nem nyer pert a rendőrség ellen a 2006 őszi hatósági jogtiprások miatt, aki nem indít – fogalmaz Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője. A 2006-os őszi rendőri jogsértések miatt indított kártérítési perekben eddig öt, rendőri szerveket elmarasztaló elsőfokú ítélet született.

Bezárva

2006 őszén a kormány rettegve a népharagtól szabad kezet adott a rendőrségnek, amely az eszközökben nem válogatva brutálisan lépett fel nemcsak tüntetők, de békés és vétlen járókelőkkel szemben is. Szabálysértési és büntetőeljárások indultak ellenük, de többségüket bűncselekmény hiányában felmentették. A meghurcoltak a rendőri szervek és a magyar állam ellen kártérítési pereket indítottak. A kártérítési perek egyik felét a személyi sérüléssel nem járó, jogtalan rendőri intézkedések (előállítás, őrizetbe vétel) miatt előterjesztett személyiségi jogsérelmi igények alkotják.

Ezek a perek a jogellenes fogva tartások és az emberi méltóságot sértő rendőri bántalmazások miatt indultak. Az utcán elfogott emberek ellen rendzavarás címén gyorsított módon szabálysértési eljárásokat indítottak, amelyeken rendre elmarasztaló ítélet született, így a begyűjtött embereket a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) több napon át őrizetben tartotta. A fellebbezések után másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság az elsőfokú elmarasztaló határozatokat hatályon kívül helyezte, az eljárásokat megszüntette, így a fogva tartások jogellenessé váltak. Ez tette jogilag lehetővé, hogy a sértettek kártérítési pereket indítsanak.

Az első ilyen perben idén január 29-én született az első, nem jogerős ítélet, amely félmillió forint kártérítésre kötelezte a jogsértésekért felelős rendőri szerveket. A BRFK-nak 350 ezer, a Készenléti Rendőrségnek (a Rendészeti Biztonsági Szolgálat, a Rebisz jogutódja 2008. január 1-jétől) pedig 150 ezer forint kártérítést kell kamatostul megfizetnie Kollár Tibornak, akit 2006. október 23-án bántalmaztak, símaszkos, azonosító jelvény nélküli rohamrendőrök. Az ítélet szerint azzal, hogy a felperest indokolatlanul elfogták, megbilincselték és jogellenesen fogva tartották, megsértették az emberi méltóság védelméhez és a személyi szabadsághoz fűződő személyiségi jogát. Azóta még négy, ehhez hasonló ítélet született, a megítélt kártérítések összege sorrendben 400 ezer, 1 millió, 650 ezer, illetve 600 ezer forint.

Külön kell említeni annak a két tizenkilenc éves lánynak az ügyét, amely során nem a rendőri szerveket, hanem a magyar államot kötelezték kártalanításra. Cs. Líviát és G. Laurát a 2006-os szeptemberi eseményekkel kapcsolatban hivatalos személy ellen csoportosan elkövetett fegyveres erőszakkal gyanúsította az ügyészség. Két hétig tartották őket fogva, és 2006 decemberéig lakhelyelhagyási tilalom alatt álltak. A lányok ellen rendőrtanúk vallomásán kívül semmilyen bizonyíték nem volt, és a tanúként meghallgatott környékbeli lakók vallomása is az ő védekezésüket támasztotta alá. Az ügyészség bizonyítottság hiányában kilenc hónapos nyomozást követően megszüntette ellenük az eljárást és nem emelt vádat. Az ártatlanul elszenvedett előzetes letartóztatás miatt a két fiatal lány kártalanítási pert indított a magyar állam ellen. Cs. Lívia 1,1 millió forintot, míg G. Laura 1 millió forintot nyert elsőfokon kártalanítás jogcímén.

Kéz- és lábtörés

A rendőri erőszak következtében fizikai sérülést szenvedett áldozatok kártérítési perei még évekig elhúzódhatnak. A símaszkban, azonosítószám nélkül randalírozó rendőrök vélhetően soha nem fognak bíróság elé kerülni, az ügyészség eddig minden olyan eljárást vádemelés nélkül megszüntetett, ahol nem tudták beazonosítani a bántalmazó rendőr személyét. Viszont a maszk nélküli, sértettek által azonosított rendőröknek bíróság előtt kell felelniük. A perui állampolgárságú Angel Mendoza bántalmazási ügyében június végén született másodfokú, jogerős ítélet. A megbilincselt Mendozát 2006 szeptemberében a X. kerületi rendőrkapitányságon bántalmazták, aminek következtében eltört az orra és megrepedt az egyik bordája. A Fővárosi Ítélőtábla az őrizetesek felügyeletével megbízott S. Gábor rendőrtisztet egy év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége miatt. A rendőr sírva hagyta el a tárgyalótermet, mert az ítélet kimondta, nem dolgozhat tovább rendőrként. Eddig ez az egyetlen ügy, ahol bántalmazás miatt jogerősen elmarasztaltak egy rendőrt.

Kártérítés viszont akkor is jár a sértetteknek, ha az elkövetők konkrét személyazonossága nem állapítható meg, de az eljárásban bebizonyosodik, hogy rendőr követte el a bántalmazást. A törvény szerint ugyanis ha egy alkalmazott (rendőr) a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató (rendőrség) a felelős. Jogszerű és szakszerű A Nemzeti Jogvédő Alapítvány „elfogadhatatalannak tartja, hogy a sokat szenvedett, nemritkán életre szólóan meggyötört, lelkileg, fizikailag megsérült, személyes szabadságuktól jogellenesen megfosztott embereket évekig tartó pereskedésre kényszerítik az egyértelmű jogalapú ügyekben is.” Az Alapítvány ügyvédei peren kívüli megállapodást szeretnének elérni a rendőrséggel. Ez ügyben már több egyeztető tárgyalás is zajlott, gyakorlatilag eredmény nélkül. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is jelezte közvetítői szándékát a felek között.

A rendőri szervek egyelőre hajthatatlanok. Beszédes Bencze József, Országos Rendőrfőkapitány idén áprilisban Szabó Máténak ez ügyben írt levele:

„2006 őszén Budapest utcáin több száz személy követett el köztörvényes bűncselekményt. (…) A jogellenesen összegyűlt, jogsértéseket elkövető tömeg feloszlatása, az ezzel kapcsolatban foganatosított rendőri intézkedések túlnyomó része jogszerű és arányos volt. Az ilyen rendőri intézkedésekkel kapcsolatos jogkorlátozás, illetve bekövetkezett esetleges sérülés miatt megítélésem szerint nincs helye kártérítésnek. Olyan kép kezd kibontakozni, mintha egy alapjaiban is jogtalan rendőri intézkedéssorozatnak szinte kizárólag ártatlan állampolgárok, járókelők estek volna áldozatául. Jellemző, hogy az elkövetett jogsértések miatt eljárás alá vont személyek többsége állítása szerint csak véletlenül tartózkodott a többszöri figyelmeztetést követően megkezdett rendőri intézkedések helyszínén.”

Mire számíthatnak a fizikai bántalmazást elszenvedők, ha majdnem két évvel a tragikus és brutális események után is ahhoz tartja magát a rendőrség, hogy túlnyomórészt jogszerű és arányos volt a rendőri intézkedés? „Jogszerű” és „szakszerű” volt Fábián Gábor előállítása is a parancsnoki jelentés szerint, mutatja lapunknak a dokumentumot az ötvenes éveiben járó férfi. A jelentés rögzíti, az előállítás közben sérülés nem történt. A valóság ezzel szemben az, hogy Fábiánnak a szakszerű rendőri intézkedés során három darabra tört jobb lábának szárkapocscsontja, valamint eltört bal kezének középső ujja.

– Tíz perc után már nehezemre esik a gyaloglás, pedig előtte rendszeresen fociztam. A középső ujjamat pedig nem tudom behajlítani, sajnos már műtéttel sem lehet rendbe hozni. Nyolcmillió forintot követelek a rendőrségtől maradandó sérülés okozása miatt – közli a férfi, aki kérésünkre felidézi a tragikus eseményeket. – A Fidesz-megemlékezés után a Deák-téri metróállomás felé haladtam, de csak a Dob utcáig jutottam, ahol a falhoz húzódva szerettem volna megvárni, amíg a rendőrsorfal elhalad mellettem. Az odaérkező rendőrök azonban letepertek, öten-hatan nekem estek, a hátamat és a fejemet ütötték, ráálltak az arcomra, vállamra, derekamra és mindkét lábamra. Miután megbilincseltek, az egyik rendőr odajött hozzám, és a már bilincsben lévő bal kezem középső ujját szándékosan eltörte. Beszállítottak a Gyorskocsi utcába, ahol az ügyeletet ellátó orvos a csonttörések miatt a Szent János Kórházba küldött. A látlelet elkészülte után visszakaptam a papírjaimat, és a rendőrök otthagytak a kórházban – idézi fel a történteket a meghurcolt férfi, aki hat hetet töltött fekvőgipszben.

Rendzavarás szabálysértésével gyanúsították, de a bíróság az eljárást megszüntette, mert egy mobiltelefonos videofelvétel igazolta, hogy előállítása jogszerűtlen volt, mert nem dobált köveket a rendőrsorfal felé, és a tömegoszlatásra való felszólítás sem hangzott el. Fábián Gábor feljelentést tett a bántalmazás miatt, de mivel az őt ütlegelő és rugdaló rendőrök azonosítószám nélkül, símaszkban voltak, a nyomozó ügyészség az eljárást az elkövetők kilétének megállapíthatatlansága miatt megszüntette.

Vádat emeltek viszont a bilincselést a rendőri jelentésből azonosíthatóan végrehajtó G. Csaba rebiszes rendőr törzsőrmester ellen. A bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségében és védekezésre képtelen személy ellen elkövetett súlyos testi sértés bűntettében is bűnösnek találta és három év próbaidőre felfüggesztett, egy év nyolc hónap szabadságvesztésre, valamint lefokozásra ítéltek.

– A rendőr végig tagadta, hogy ő törte el az ujjamat. A júniusi másodfokú tárgyaláson azonban bevallotta, tudja, ki a tettes, és megnevezte parancsnokát, V. László őrnagyot, azt a személyt, aki aláírta, hogy az előállításom jogszerű és szakszerű volt – mesél a tárgyalásról Fábián. A bírónő kérdésére, hogy ezt eddig miért nem mondta el, a vádlott úgy válaszolt, hogy eddig nem kérdezték tőle, de most börtönbüntetéssel és lefokozással fenyegetik, így nem védheti tovább a parancsnokát, akinek a bosszújától tart.

Fábián elmondta, az ügy következő tárgyalása szeptember 23-án lesz, ahová V. Lászlót tanúként idézték be. Fábián ügyvédje szerint elképzelhető, hogy a tanúvallomások alapján vád alá helyezik a rendőrt. Fábián kártérítési perének első tárgyalása pedig októberben lesz, két évvel az események után. A férfi elárulta lapunknak, július elsejétől elbocsátották állásából, mert nyilatkozott a Hír Tv-nek.

Fábián Gábor alapító tagja a még bejegyzés alatt álló Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesületének, amely rendőri brutalitást elszenvedett mintegy száz emberrel tartja a kapcsolatot, közülük mintegy ötven tartósan rokkant. A szervezet célja, hogy összefogja a sértetteket, és az Európai Parlament elé tárja, mi történt Magyarországon 2006 őszén.

Apáthy Gabriella nyakát gumilövedék sebesítette meg, a sérülés maradandó károsodást okozott.

– Pár milliméteren múlott, hogy nem a nyaki ütőeremet találta el a lövés. Biztos, hogy elvéreztem volna, mert ráadásul akkor vérhígító gyógyszereket is szedtem. A sokk következtében szívinfarktust kaptam, azóta is szívpanaszokkal küzdöm és súlyos vizelet-visszatartási problémáim vannak. Ezeket egyértelműen a gumilövedékes sérülés okozza, mégis úgy ítélték meg, nincs jogalapja a kártérítésemnek – panaszolja a Demokratának a szervezet alelnöke, akitől megtudjuk a testi-lelki sérülésekben egymásra talált emberek havonta a budai Verem klubban szoktak összegyűlni.

A „Ne féljetek” Alapítvány ismeretei szerint 2006. október 23-án négy embernek lőtték ki gumilövedékkel a szemét, és még körülbelül 10 személy szenvedett szemsérülést. Nagy László a gumilövedék miatt fél szemére teljesen elvesztette látását. Lapunknak elmondta, csak alkalmi munkákból él azóta is. Kérdésünkre, hol tart a kártérítési ügye, így válaszolt: – Őszinte legyek? Fogalmam sincs, azóta is nagy csend van.

A 36 éves fiatalember 15 millió forint kártérítésre nyújtott be igényt. Ez a legnagyobb összeg, amelyet kártérítésként egy személy követel a 2006-os őszi események kapcsán. Mindenki döntse el, ez sok vagy kevés-e egy olyan országban, ahol egy színész-rendező harmincmillió forintos kártérítést követelt – végül hatmilliót kapott – mert egy bulvárlap a magánéletében vájkált.

Lass Gábor

A 2006 szeptemberi–októberi tüntetésekkel kapcsolatban hivatalos személyek ellen indított nyomozások: 199 ügy indult a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, ebből 192 feljelentés alapján, 7 hivatalból 17 ügyben emeltek vádat bántalmazás hivatalos eljárásban vétsége és súlyos testi sértés miatt 1 ügyben jogerős ítélet 10 ügy I. fokon, 7 ügy II. fokon tart (Forrás: Fővárosi Főügyészség, 2008. június 4.)