Hubai Imre berekfürdői biogazdaságában mindjárt szemet szúr a látogatónak egy szépséghiba. Az egyik fóliasátor mellett derékig érő csalánbokrok éktelenkednek. Hát senkinek sem jutott eszébe, hogy lekaszálja ezeket? Hamar kiderül azonban, hogy a csalán itt nem közönséges gyomnak, ellenkezőleg, nagyon is hasznos növénynek számít. A belőle készült permetlé az egyik leghatásosabb növényvédő szer egy biogazdaságban. Hubaiék ráadásul még arra is ügyelnek, milyen tartályból kerül a növényekre a permet. A megszokott nagy, műanyag ballonok helyett hagyományos fahordókat használnak, éppen olyanokat, amilyenekben a bort érlelik.

A háborúk termékei

Már az első benyomásokból is érezni lehet, hogy sokkal több annál a biogazdálkodás, mint amit az ember általában gondol róla. Hubai Imre, a hatvanegy éves gazda négy diplomával rendelkezik. Az elsőt a keszthelyi főiskolán szerezte, ott lett növényvédelmi szakember. Egy hosszú és szép pályafutás után rúgta ki őt a rendszerváltás idején a karcagi Május 1 termelőszövetkezet, szakmai alkalmatlanság címén. Tipikus baloldali technika: a politikai-ideológiai nézetkülönbségeket szakmai konfliktusokba csomagolta a téesz vezetése. Hubai Imrét ugyanis a kisgazdákhoz húzta a szíve. Felesége, Margitka már 1988-ban hozzákezdett az FKGP újjászervezéséhez a térségben.

– A feleségemet is eltávolították a téeszből, és ezzel mintegy belelöktek bennünket a biogazdálkodásba – emlékezik Hubai Imre. A növényvédelem fogalma a laikusnak csupa vegyszert jelent. Ám szó sincs erről, mondja Hubai Imre. A magyar növényvédelem önálló iskola volt Európában, amely nagy hangsúlyt fektetett a természetes, biológiai védekezésre. Ő is ezt tanulta a keszthelyi főiskolán. Nem véletlen, hogy az EU-ban még mindig a magyar földek vegyszertartalma a legalacsonyabb, többek között ezért is nagy az érdeklődés irántuk Nyugaton.

A vegyszeres növényvédelem, illetve a műtrágyák használata – mint oly sok minden – tipikusan háborús termék. Az első világháború nitráton alapuló robbanóanyag-gyártását például a legkisebb veszteség nélkül állította át műtrágyatermelésre a már akkor is globalizált tőke. Ugyanez történt a második világháború után a különböző klórtartalmú tetvetlenítőkkel, fertőtlenítőkkel és harci gázokkal, ezekből növényvédő szerek lettek, anélkül persze, hogy a gyártók profitja egyetlen centtel csökkent volna. A szerek egészségügyi hatását senki sem vizsgálta, de az sem jelentett gondot, hogy a növényvédő szerek és a műtrágya gyártása aránytalanul és őrülten sok energiát követel. Mindenki örült a hirtelen, már-már természetellenesen megnövekedett hozamoknak!

– Ez a fajta termesztés erősen anyagi jellegű szféra, a biogazdálkodás viszont elsősorban szellemi, filozófiai dimenzió, pontosabban ott kell keresni a gyökereit – teszi hozzá Hubai Imre. – Nem véletlen, hogy Rudolf Steiner filozófus rakta le az elméleti és gyakorlati alapjait.

A Hubai család biogazdasága szántóföldi növényekkel, például búzatermesztéssel, zöldségtermesztéssel, dísznövényekkel, valamint állattenyésztéssel foglalkozik. Most 60-70 alkalmazottja van a cégnek, termékeit többek között szombatonként Budapesten, a MOM park biopiacán, illetve Berekfürdőn, a vállalkozás telephelyének bejáratánál levő boltban lehet megvásárolni.

– Az érdeklődők zöme olyan emberekből kerül ki, akik a betegségüktől szeretnének megszabadulni – mondja a bolt eladója, Gubicskó Lászlóné. – Sokan allergiában, illetve rákban vagy cukorbajban szenvednek. A köles, a mangalicazsír és persze a mangalicából és szürke marhából készült felvágottak a legnépszerűbbek, de szépen fogy a biobúzából készült kenyerünk, zsemlénk is. Legalább 20-30 százalékkal többe kerülnek a bioélelmiszerek, főként a több élőmunka miatt, de egyetlen vevő sem tesz megjegyzést. Mert tudják, hogy ezek az élelmiszerek sokszorosan nagyobb biológiai értékkel rendelkeznek.

A külföldről érkező fürdővendégek sem maradnak el a boltból. Németek, hollandok, osztrákok. Ládaszám viszik haza a paradicsomot, zsákszám a babot.

A Hubai család mindent összevetve 1500 hektáron gazdálkodik. A módszerek, amelyekkel dolgoznak, nagyon változatosak, a kívülálló csak a legegyszerűbbeket érti meg, mert itt csak szakkifejezésekben megfogalmazható, képletekkel levezethető kémiai, fizikai és biológiai magyarázat van. Először is a talajt ősi állapotába hozzák. Így mondják. A bio módszerrel tenyésztett állatok trágyáját gyógynövényekkel, például kamillával, cickafarkkal, gyermekláncfűvel kezelik, s ezt a komposztot kapja meg a föld, műtrágya helyett. Összesen 1100, főként őshonos állatot – szürke marhát, rackát, bivalyt, mangalicát és egyebet – tart a gazdaság nem kis részben a trágyájuk miatt. A belőlük származó hús csak melléktermék, bár az is nagyon fontos. Az állatok bio módszerekkel karbantartott legelőkön fejlődnek, mindenféle vegyszert és serkentőt, tápot nélkülöző takarmányt kapnak.

Vegyértékek, molekulák

A föld táplálása, termőerejének visszaadása a munka alapja. Az is természetes, hogy szinte minden növény esetében magyar fajtákat termesztenek, s ehhez a vetőmagot is itt állítják elő. A bánkúti búza magját például egykilós csomagokban vásárolta meg Hubai Imre annak idején a felszámolásra ítélt tápiószelei állami génbankból. Amit nagyon nehezen dolgoz fel a látogató, az a munkát meghatározó szellemi, szakmai erő. Molekulák, szénláncok, vegyértékek, hő, baktériumfajták… Azt azonban különössége ellenére is hamar felfogjuk, hogy finom kvarcot lőnek, pontosabban permeteznek ki a növényekre.

A kvarc a levelek pórusaiba kerül és elzárja azokat. A levegőt még átengedi, de a fertőzést okozó gombákat már nem. Azt is megértjük, miért nem látunk kutyát a rackákat, kecskéket terelő juhász mellett. Katona puska nélkül? Igen, mert az ugatással, csípésekkel, kisebb harapásokkal erelő kutya stresszt okoz az állatoknak. A biogazdálkodás rendje pedig ezt nem engedi.

– Kicsi a jövedelmezőség, mint a mezőgazdaság más területein is – mondja Hubai Imre. – Százmilliós vagyonnal durván egymilliós hasznot lehet termelni. Hogy mekkora a cég éves jövedelme, az üzleti titok, figyelmeztet a gazda. Mindenesetre modern gépeket, köztük négy korszerű kombájnt is látni a telephelyen, no meg a nemrég ásatott termálkutat, ami 50 millióba került. Megnézzük Hubai Imre fiának hatalmas fóliását is, a növényházat, amelynek dupla falaiba levegőt fuvatnak, s ez a kétarasznyi légréteg adja a hőszigetelést. A család alapelve az, hogy 25 millió alatti beruházáshoz nem vesznek fel hitelt, azt ki kell gazdálkodni. Ilyen lesz az a laboratórium is, amit a közeljövőben szeretnének létrehozni, s amely előreláthatólag tízmillió forintba kerül. A családi vállalkozás csak a rendesen járó támogatásokat veszi fel az államtól. Amúgy nem pályáznak semmire sem. Még a rendes támogatásokkal is megesik, hogy csak az utolsó pillanatban érkeznek meg, de az is előfordult, hogy egy részüket visszafizettették velük. Lehet, hogy nincs összefüggés, de valahogy mindig Hubai Imre valamilyen politikai sajtóban olvasható nyilatkozata előzi meg az ilyen kellemetlenségeket.

Szalagvágás Szentistvánkor

Ha igaz, hogy a biogazdálkodásban szerves egységet alkot a szellem és gyakorlat, akkor annak is kell szerepe legyen Hubaiék munkájában, hogy nagy magyar zászlót lenget a szél a gazda minden tanyaépületén. Meg hogy Hubai Imre könyvet ír Rákócziról. A családi emlékezet úgy tudja, egyik felmenőjük a fejedelem testőre volt. Szorgalmasan váltogatjuk a témákat, de valahogy mindig a magyar földhöz, a magyar termelők sorsához jutunk vissza.

– Túlzottan sok az adminisztráció, ez már eleve gondot okoz a termelőknek – magyarázza Hubai Imréné, aki egyébként éppen ezt a vonalat viszi a családi gazdaságban. – Látni azt is, hogy olyan dolgokba is belevitték Medgyessy Pétert a koppenhágai csatlakozási tárgyalásokon, olyan előírásokat és követelményeket fogadott el, amelyek csak nehezítik a hazai termelők munkáját. Egy osztrák gazda például minden további nélkül levághat egy biomalacot és el is adhatja a húsát, nekünk körülményes papírmunkára, engedélyekre van szükségünk.

Hubai Imre kiszámolta egyszer, ha Magyarország teljes egészében ráállna a biotermesztésre, akkor összesen 17 millió embert lenne képes ellátni egészséges élelmiszerrel. Nyugaton jól el lehetne adni a biotermékeket, hiszen nagy a kereslet irántuk. A Gyurcsány-kormány viszont nem figyel erre. Másra sem. Két éve tudta a szaktárca, hogy idén drágulnak az élelmiszerek a világpiacon. Ha felkészül a kormány, idén már majdnem 7 százalékra ugorhatna a gabona- és élelmiszer-eladásokból a gazdasági növekedésünk a nagyon optimistán becsült 3 százalék helyett. Ha nagyobb teret kapna a biogazdálkodás, akkor pedig sokkal kevesebbet kellene költenie az országnak egészségügyi ellátásra. Megvannak a megfelelő feltételek és megvan a szellemi erő is.

Dr. Ángyán József professzor dolgozta ki például azt a modern, biodinamikus gazdálkodási rendszert, amelyen a Demeter International nevű nemzetközi szervezet – 40 országban 3500 gazdaság – munkája is alapul. Egyébként a Demeter tagja a Hubai-féle gazdaság is.

– Nemzetközi, de nem globális szervezet! – figyelmeztet Hubai Imre.

Két lánya és egy fia van a házaspárnak. A fiú a repülőtiszti főiskolát hagyta ott a gazdálkodásért, de a lányok is tettek, illetve tesznek érte, noha egyikük angoltanárnő és nemsokára megszerzi a jogi diplomát a közgazdasági mellé, másikuk pedig most szerez majd közgazdasági diplomát. Ez a tipikus dán példa. Dánia akkor lett agrárnagyhatalom, amikor a diplomás fiatalok visszaáramlottak szüleik mezőgazdasági vállalkozásaiba. És ott is felismerték a szövetkezések fontosságát, ahogy a Hubai-féle családi gazdaság is zászlóshajója a 22 tagú Üllőparti Gazdaszövetkezetnek. Beszerzésben, értékesítésben álltak össze itt a termelők.

Hogy a tudás mennyit ér a biogazdálkodásban, Hubaiéknak nem kell magyarázni. Augusztus 20-án adják át azt a komplexumot, amit Karcagon építenek. Van benne bio bolt, bioétterem, de szálloda és konferencia- központ is. Olyan oktatási bázisnak szánják ezt a vállalkozásukat, ahol a biogazdálkodás elméleti titkait és gyakorlati mesterfogásait adhatják tovább az érdeklődő gazdáknak. A Demeter International már jelezte, hozza ő is a csoportokat. Hubai Imre szerint az is lehet, hogy még mindig Gráf József lesz akkor az agrárminiszter, de hát ő keveset ért ebből az egészből, sértődés ne essék, ez nem az ő szintje. De legyen akárki, Szent István napján szalagot vágnak.

Sinkovics Ferenc