Szalai Zoltán: A műveltség a kultúraátadás feltétele

Szalai Zoltán a Budapest Summit on Education címmel rendezett kétnapos nemzetközi oktatási konferencia megnyitóján úgy fogalmazott, a tehetség sem ér önmagában sokat, ha nem társul hozzá tájékozottság és nyitottság.

Elmondta, hogy a Budapest Summit rendezvényen évről évre a „jelenünket és jövőnket meghatározó kérdéseket” vitatják meg magyar és nemzetközi szakértőkkel. Az elmúlt években az orosz-ukrán háború gazdasági következményeiről és a béke lehetőségéről tanácskoztak, ezúttal pedig az oktatási kérdésekről lesz szó – mondta, kiemelve: az elmúlt két évben „technológiai és kulturális értelemben is annyi minden történt, mint máskor egy évtized alatt.”

„Megjelent a tantermekben a mesterséges intelligencia, ami relativizálni kezdte a tudásról alkotott fogalmainkat. A közösségi média tudat- és figyelemformáló hatása pedig már nem csak buborékokat, hanem alternatív valóságokat is létrehozott” – magyarázta.

A főigazgató felidézte Nicholas Tate Konzervatív iskola című, nemrég megjelent kötetét. Ebben a szerző arról ír, hogy manapság a legtöbb helyen „nevetség tárgyát képezi az az elképzelés, amely szerint az oktatás célja a nagy tárgyi tudással rendelkező, művelt elmék fejlesztése.” Mindez jól szemlélteti a világ hozzáállását a műveltséghez – jegyezte meg Szalai Zoltán.

Szavai szerint az MCC-nél nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy megismertessék a diákokat azokkal a szerteágazó kihívásokkal, amelyekkel felnőttként szembe kell nézniük. „Ez teszi lehetővé, hogy választott pályájukon túl saját közegükben, szülőföldjükön boldoguljanak, és olyan gondolkodó elit részévé váljanak, amelyik érti és ismeri a nagyvilágot, felelősséget vállal a hazájáért és nemzetéért” – fogalmazott.

Hozzátette: oktatási és nevelési alapelveik is tükrözik „a tradicionális, kiválóságot célzó” küldetést.

Frank Füredi, az MCC brüsszeli központjának vezetője arra mutatott rá, hogy a mostani oktatás „teljesen eldobta a múltat, ezért nem tud szembenézni a jövővel”. „Most Európában nem a jellemet formálják, hanem a személyiséget kezelik. Ez individualizálja, énközpontúvá, önzővé teszi a fiatalokat” – magyarázta, hozzátéve: az oktatásban túl fontossá vált a pszichológia, ez pedig „megrontja az egységet a generációk között”.

Frank Füredi hangsúlyozta: egyre erősebb az a tendencia, hogy „ne tudást, hanem képességet tanítsunk a gyerekeknek”. Mint mondta, a mai világban, különösen a nyugati országokban a kulturális dinamika az értelmiségi gondolkodás és a tudományosság ellen van, a történelmi memória pedig eltűnik. Holott bizonyos tudáselemek szükségesek ahhoz, hogy a gyerekek megtalálják a gyökereiket és független, öntudatos gondolkodóvá válhassanak – mondta.

Ram Madhav, az India Foundation elnöke azt emelte ki, hogy az oktatás az, ami felszabadítja, szabaddá teszi az embereket. „Nálunk nem arról szól az oktatás, hogy mennyi információt töltünk bele az emberek agyába, hanem a karakterépítésről, az elképzelések beépüléséről” – mondta. Szavai szerint az oktatás lényege, hogy az embereket „felemelje a brutalitásból a humanitásba, majd a humanitásból az istenség felé”. Az oktatás végső célja és küldetése az „integrált ember” létrehozása – jelentette ki. Megjegyezte: Indiában nem engedik, hogy monopolizálja az állam az általános és középiskolai oktatást. Fontos, hogy az oktatás a társadalom kezében maradjon – húzta alá.

Nicholas Tate, a Konzervatív iskola című könyv szerzője arra mutatott rá, hogy ma az egész iskolarendszerben a woke dominál, ez pedig a „civilizáció összeomlásához” is vezethet. Hangsúlyozta, nehéz fellépni a woke ideológiával szemben, pedig a társadalom nagy része nem osztja ezeket a nézeteket, nem ért egyet például a genderideológiával.

Joanna Williams, a Cieo igazgatója, az MCC vendégoktatója azt emelte ki, hogy a klasszikus oktatást meg kell védeni, ám úgy tűnik, a hagyományőrzők elfogadják a legyőzöttségüket. Erre mutat például az is, hogy a Kenti Egyetem bezárja a filozófiai és zenei tanszékét – jegyezte meg, hozzátéve: „a bevételszerzés érdekében” a fontos tudományágak és a tudás helyett szakmai, gyakorlati képességeket nyújtanak a fiataloknak, hogy mielőbb munkába állhassanak.

Stuart Waiton, a Scottish Union for Education vezetője arról számolt be, hogy a skót tanterv szerint a gyerekek már 11 éves korban tanulnak a transzneműekről. A nyugati elitek elkezdtek „megőrülni” a transzneműségért, minden területen erről beszélnek, egyre inkább intézményesül ez az ideológia – közölte. Hozzátette: fontos beszélni arról, hogyan tudjuk mindez alól felszabadítani, biztonságban tudni a gyerekeket. Ebben a szülőknek nagy szerepe van – jelezte.

Bonnie Snyder, a Terra Firma Tanítási Szövetség társalapítója, pedagógus úgy fogalmazott: azt gondoltuk régen, hogy a politika megáll a tanterem ajtajában, de ez ma már nincs így. Felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolákban szükséges az ideológiai kiegyensúlyozottság, emellett fontos lenne a nemek közti egyensúly is a tanárok körében.