Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a katona természetes része a magyarság életének

Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: Magyarország „háborúban született, fegyverrel szereztük meg és fegyverrel is védtük meg”, ezért a magyar katona olyan természetes része a magyarság életének, mint a lélegzetvétel.

Felhívta a figyelmet az emlékezés fontosságára. Úgy fogalmazott: miközben megadjuk az előttünk járóknak a tiszteletet, mi magunk is épülünk ebből a tiszteletadásból, és a példák, amelyeket magunk elé állítunk, sokat mondanak arról, mit tartunk fontosnak a szolgálatban, vagy hogy milyen módon tesszük fel a kérdéseket és hogyan keressük a megoldásokat a mindennapi problémákra.

A miniszter felidézte: a hidegháború végével felcsillant annak az illúziója, hogy nem lesz többé háború, nem lesz szükség hatalmas hadseregekre, drága fegyverekre, kiképzésekre, katonákra.

Ma már világosan látjuk, hogy a terrorizmus elleni világméretű küzdelem, a kisebb helyi háborúk csak az előjátékai lehettek a világ hatalmi berendezkedése átrendeződésének – fogalmazott. Megjegyezte: ennek legvilágosabb és kézzelfogható példája az Ukrajnában többszázezrek életét követelő orosz-ukrán háború.

Ezért szükségünk van nekünk, magyaroknak is olyan haderőre, amely biztosítja, hogy a magyar emberek nyugodtan alhassanak, mert vagyonuk, kultúrájuk, nyelvük, gyermekeik biztonságban vannak. Ez a mi feladatunk – mondta, hozzátéve, ennek érdekében sok mindent tettek már.

A tárca vezetője példaként említette, hogy az elmúlt két évben a honvédtiszteknek 37,5 százalékkal emelkedett az illetményük. Folyamatos a honvédség „átfegyverzése”, érkeznek a „nagyvasak”, a harckocsik, páncélozott gyalogsági harcjárművek, tüzérségi eszközök, helikopterek. Új alakulatokat hoznak létre, épül a nehézdandár, és egymás után állnak fel a területvédelmi tartalékos ezredek.

Megújultak a szolgálatteljesítés keretei, amellyel a rugalmas hadrafoghatóság, az alapos és életszerű kiképzés, a felesleges bürokrácia csökkentése került a fókuszba, és amellyel az állományilletékes parancsnokok kapnak soha nem látott felelősséget és lehetőséget – sorolta a miniszter, jelezve azt is, az 55. életévüket betöltött katonák pedig aktív életük végéig állami szolgálatban maradhatnak.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: Magyarország mindent megtesz azért, hogy megőrizze a békéjét, ehhez pedig olyan katonák kellenek, akik elkötelezettek és hűek a hazájukhoz, akik Szent István szavai szerint „országunk védő falai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói”.

„Magyarország volt és van. Az, hogy milyen lesz, az most a mi nemzedékünkön múlik” – hangsúlyozta a miniszter.

Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke köszöntőjében arról beszélt, a haza védelme nem elvont, hanem nagyon is kézzelfogható, hiszen a mindennapjaink védelmét jelenti.

Hozzátette: korábban nem volt szükség azon gondolkodni, hogyan védjük meg a hazát, de ma a háború itt van a határaink mentén, ezért valós tétje van a hadsereg 6-7 éve kezdett átalakításának.

A rendezvényen kinevezésekről, előléptetésekről szóló határozatokat ismertettek, valamint kitüntetéseket, elismeréseket adott át a miniszter, Tajti Norbert vezérőrnagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, valamint Böröndi Gábor vezérezredes.