Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A magyar katonadiplomácia nemzeti kincsünk

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (KNBSZ) tartott rendezvényen kiemelte: az elmúlt időszakban a világ nem lett biztonságosabb, és ebben a megváltozott világban még fontosabbá vált a katonadiplomácia. Azt mondta: a következő időszakban ő maga is aktív katonadiplomáciai tevékenységet fog folytatni. Kedden például Berlinbe utazik, ahol kétoldalú tárgyalást folytat a német-magyar védelmi együttműködésről, majd Madridba megy a NATO-csúcsra.

A miniszter megjegyezte, hogy a szomszédos Ukrajnában háború tört ki, s ennek következményeképpen nemcsak a katonai, hanem a gazdasági, kulturális, diplomáciai viszonyok is lényegesen átalakultak. Ismét leszögezte, hogy Magyarország – ahogy a legnagyobb védelmi szövetség: a NATO is – „a béke pártján áll”.

Kijelentette: mindent megtesznek azért, hogy Magyarország ebből a háborúból kimaradjon, továbbá hogy a háború közvetett következményeit is kezelni tudják, mint az energiaválság és a háborús infláció. Ezért is döntött a kormány egy extraprofitadó bevezetéséről, amelyből a honvédelmi alap is részesül. Ez a KNBSZ-t is érinti – közölte.

Úgy vélekedett, hogy az Ukrajnában kialakult háborús helyzet várhatóan hosszú távon megmarad, de ezzel együtt más kihívásokra is figyelni kell, mint például az illegális migráció vagy a terrorizmus. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szól arról is, hogy a hétvégén látogatást tett a déli határszakaszon, s ott azt a tájékoztatást kapta: folyamatos és növekvő a migrációs nyomás, s a határt védőket egyre gyakrabban éri erőszak. A migrációs nyomással a következő időszakban kiemelt kockázatként számolnak – mondta.

Az olyan kihívásokat, mint az illegális bevándorlás vagy a terrorizmus, ott kell kezelni, ahonnan ered, ezért a honvédelmi tárca azt tervezi, hogy további missziókban vállal részvételt Magyarország – közölte a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf fontosnak nevezte, hogy Magyarország elkötelezett és elismert tagja a NATO-nak. Ennek kapcsán példaként említette Magyarország néhány fontos szövetségesi hozzájárulását, mint például az a harccsoport, amely az ukrajnai háború kitörése után állt fel Magyarországon. Azt mondta: amerikai katonák már állomásoznak Magyarországon, továbbá Olaszország, Törökország és Montenegró is ajánlott katonákat. Aktiválták továbbá a székesfehérvári többnemzeti hadosztály parancsnokságot is. Augusztustól pedig harmadik alkalommal a magyar légierő védi majd a balti légteret.

Azt is kiemelte: Magyarország elkötelezte magát, hogy honvédelmi büdzséje eléri a GDP 2 százalékát. Ez már 2023-ban megvalósul – mondta.

A honvédelmi miniszter szerint Magyarország szuverenitásának egyik legfontosabb garanciája egy jól felszerelt, kiképzett, önkéntes alapon szerveződő, tekintélyes létszámú, ütőképes haderő. Ennek érdekében, folytatva az évekkel ezelőtt megindult stratégiai beszerzéseket, folyamatosan lecserélik a régi szovjet haditechnikát fejlett, NATO-kompatibilis eszközökre. Ezzel együtt a védelmi ipar fejlesztése is stratégiai fontosságú – tette hozzá.

Jelezte, a haditechnikát olyan magyar katonák üzemeltetik, akik életük hivatásaként választják a haza védelmét. A következő időszakban a munkaerőpiacion is versenyképesnek számító ajánlattal szólítják meg az embereket a katonai szolgálatra.

A honvédelmi miniszter a kormány nevében is köszönetet mondott az attasék munkájáért. Korábbi londoni nagyköveti megbízatása kapcsán személyes tapasztalatát is említette, ismeri, milyen nagy a nyomás az emberen egy tartós külszolgálaton, de a katonai attaséknak azt mondta: ne bizonytalanodjanak el, mert Magyarország „a helyes úton jár”.

Béres János, a KNBSZ főigazgatója elmondta: a több évtizedes múltra visszatekintő rendezvény célja, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség felsővezetői, valamint a kormányzat más érintett képviselői találkozhassanak a külszolgálatot töltő, illetve a kiutazás előtt álló véderő-, katonai és légügyi attasékkal.

A főigazgató kiemelte: a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború okozta hátráltató tényezők ellenére a magyar katonadiplomácia továbbra is felkészülten, elkötelezetten és kitartóan képviseli a magyar kormány, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség érdekeit.

Az éves értekezleten részt vett mások mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka; Kun Szabó István, a köztársasági elnök főhadsegédje; Vidoven Árpád, a HM közigazgatási államtitkára; Maróth Gáspár, a HM védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára és Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.