Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Fel kell készülnünk arra, hogy megvédjük magunkat

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az internetes lapnak egyebek mellett azt mondta: az az ország tudja megvédeni magát – még a NATO tagjaként is -, amelyiknek önálló, valóban hadra fogható, harcképes hadereje van.

Ha ilyennel nem rendelkezik a tagállam, akkor a NATO sem jelent elegendő védelmet. A NATO ereje a nemzeti haderők felajánlásaiból áll össze, ha ezt a feladatot a többi ország, és mi sem végeznénk el – ez az eshetőség nálunk nem áll fenn -, akkor a NATO nem maradna más, mint néhány jól kidekorált tábornok Brüsszelben, akik parancsokat ugyan adnak, csak nincs, aki végrehajtaná őket.

„Nekünk az a feltett szándékunk, hogy a békét az erő pozíciójából őrizzük meg katonai értelemben is. Így egészíti ki egymást az önálló haderő és a NATO adta biztonság”

– hangsúlyozta.

Szólt arról is, hogy mindenkivel vitában vagyunk, aki azt állítja, hogy elkerülhetetlen, vagy szükséges NATO-csapatok, NATO-tagállamok katonáinak Ukrajnába küldése. Ez a felvetés a magyar kormány számára egyértelmű eszkalációs problémát jelent, ezért vitatjuk szándékait és céljait, támogatni pedig végképp nem tudjuk.

„A NATO bármilyen jellegű, fokozottabb bevonódása a konfliktusba a III. világháború és az atomkatasztrófa rémét vetíti előre. Ne játsszunk a tűzzel, mert fölemészt bennünket!”

– fogalmazott a miniszter, rámutatva, hogy az álláspontunk változatlan: sem fegyvert, sem lőszert, sem embert nem küldünk a konfliktusba.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a csádi misszió kapcsán elmondta, hogy nekünk magyaroknak – tágabban Európának -, az az érdekünk, hogy aki onnan eddig el akart indulni, annak legyen oka otthon maradni. H a stabilitáshoz és a migráció fékezéséhez hozzá tudunk járulni, akkor ezt örömmel és büszkén tesszük. Erről szól ez a történet – mondta.

A honvédséget érintő jogszabályi változásról a tárcavezető közölte, hogy az a jogi környezet, amely a honvédek jogállását szabályozta, békeidőszakra tervezett, inkább az egyenruhás munkavállaló hangulatára és értékrendszerére telepített jogszabályi környezet volt.

„A vezérkar főnök úrral az a feladatunk, hogy garantáljuk az ország biztonságát, bármilyen körülmények között. Ezt úgy lehet megtenni, ha az a jogi környezet, ami a honvédek jogállását szabályozza, rugalmasabb lesz. Gyorsabbá, hatékonyabban irányíthatóvá tesszük a honvédséget, ami bürokráciacsökkentéssel és számos egyszerűsítéssel jár, ez a magyar emberek érdeke is”

– emelte ki, hozzátéve, hogy ettől nem lesz kisebb parlamenti kontroll, hiszen a kormánynak beszámolási kötelezettsége van az országgyűlés felé.
A miniszter rendkívül fontosnak nevezte a hadiipar fejlesztését, ami a szavai szerint messze túlmutat a haderő korszerűsítésén, de katonai szuverenitás szempontjából is jelentős katonai védelmi iparra van szükség.

„A jelentősége ennél mégis sokkal nagyobb, az ebbe fektetett állami beruházásokon és a partnereink tőkebefektetésén keresztül valami sokkal nagyobb épül, olyan, ami az exportpiacokra is ki tud lépni. A katonaságnál használt eszközöknek hosszú távú piaca van, a szállítási határidők jelenleg nagyon megnyúltak, még ha a háborúnak holnap vége lenne, a kiürült stratégiai tartalékok feltöltése és a fejlődőben lévő haderők igényei egy évtizedre előre biztosítják a megrendeléseket”

– fogalmazott.

A toborzás kapcsán Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, most jó lenni katonának: soha ennyi társadalmi, politikai és pénzügyi támogatást nem kapott a modern kori történetében a haderő, mint most, ami indokolható a környezetünkben történtekkel és a kormány nemzetbiztonsági szemléletű irányításával.

Az új honvédséget azzal a „kicsit provokatív” kérdéssel mutatták be, hogy „és Te készen állsz?”. Ezután konkrét értékajánlatokat tettek, ezek az „Embert a vasra” első és második programjai – mondta a tárcavezető.

A lapnak adott interjúban a miniszter mellett a Honvéd Vezérkar főnökét is kérdezték. Böröndi Gábor vezérezredes egyebek mellett arról beszélt, hogy a NATO-ban elfoglalt helyünket három fő értékelőpont határozza meg. Az első, hogy mennyi a GDP-arányos összeg, amit a honvédségre fordítunk, Magyarország eléri a 2 százalékot, ezzel az európai élmezőnyben vagyunk.

A második a békeműveletekben történő szerepvállalás. Magyarország az egyik legnagyobb csapathozzájáruló a KFOR-ban, ami a NATO legnagyobb szárazföldi missziója.

A harmadik pont a haderőfejlesztési célok teljesítése. Magyarország két fő célt kapott a NATO-tól, az egyik a légtérellenőrzés, légtérvédelem.

Jelezte, hogy a NASAMS-alegységek elkezdtek beérkezni, új típusú radarokat építenek, jól haladnak.

A másik a nehézdandár felállítása. Itt is látványos eredményekről tudott jelenteni, a harckocsik közül megérkeztek az első Leopard 2A7+-ok, amelyek a magyar igényeknek megfelelő legmodernebb harckocsik Európában.

Működésbe lépett a PzH 2000-es önjáró löveg osztályunk is, valamint megjelent a csapatoknál a Magyarországon gyártott Lynx harcjármű.

„A NATO szempontjából Magyarország katonai megítélése jó, a NATO-szövetségesek körében Magyarország megbecsült tag. Ami a háborút illeti, a NATO önmagában nem tud belesodródni a háborúba, ehhez politikai döntésre van szükség”

– hangsúlyozta Böröndi Gábor.

A csádi szerepvállalás kapcsán úgy fogalmazott: „a politikai és egyéb feltételek megteremtése már nem katonai kérdés. A felkészítés, a kiképzés és a tapasztalatok összegyűjtése megtörtént, azt tudom jelenteni, hogy a honvédség készen áll a csádi szerepvállalásra, a kontingens felkészült, kiképzett”.