A Fidesz értékelése szerint a főváros előző vezetése szándékosan kötött irreális szerződéseket a 4-es metróberuházás során és az is bebizonyosodott, hogy kenőpénzek mozogtak.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján, a testületi ülést követően azt mondta: Demszky Gábor volt főpolgármester és helyettesei pontosan tudták, hogy olyan szerződést akarnak megkötni, ami súlyosan hátrányosan érinti a fővárost, az államot és az Európai Bizottságot. Indokolatlan vállalásnak nevezte, hogy 33 milliárd forintot előre, minden feltétel és garancia nélkül átutalt a BKV az Alstomnak; értékelése szerint ebből az előlegből lehetett kenőpénzt fizetni különböző érdekcsoportoknak. Bízik benne, hogy a hatósági vizsgálatok megerősítik ezt a gyanút – jegyezte meg.

A kormánypárti politikus szerint az ülésen elhangzottak megerősítették azt is, hogy a beruházás politikai nyomásra indult el, annak ellenére, hogy előkészítetlen volt. Hozzátette: az is nyilvánvalóvá vált, hogy a főváros csak a látszat kedvéért hozott létre tenderbizottságot, amelyben lehetetlen helyzetbe hozta a köztisztviselőket és ellehetetlenítette a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos szakmai munkát.

Bánki Erik kifejtette: Csordás Mihály, a fővárosi önkormányzat közlekedési ügyosztályának volt vezetője, a tenderbizottság volt tagja beszámolójából kiderült, hogy olyan helyzetben végezte mérnökként a minősítő munkáját, ahol minden szakmai felvetését keresztülhúzták, s nem volt abban a helyzetben, hogy érdemi szereplője lehetett volna a döntéshozatali folyamatnak.

Tüttő Kata, a tenderbizottság MSZP-s tagja a meghívás ellenére nem vett részt az ülésen – ismertette.

A fideszes politikus arra is kitért: Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos meghallgatása azt erősítette meg, hogy Demszky Gábor és Atkári János főpolgármester-helyettes közvetlen utasításokat adott a metróberuházással kapcsolatban. Ezek részben a projekt gyorsításával, részben közbeszerzésekkel voltak összefüggésben – fejtette ki, jelezve: ezek a politikai döntések jelennek meg az OLAF jelentésében is, amely 166 milliárd forint felhasználásának tisztázatlanságáról szól.

Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő, volt elszámoltatási kormánybiztos azt hangoztatta: az előzetes teljesítés, a közbeszerzés kijátszása és a metrókocsik előzetes engedély nélküli legyártása mind azt feltételezik, hogy előre megállapodott szereplők voltak; a beruházás körül bábáskodó SZDSZ-MSZP városvezetés a saját haszna érdekében valósította meg azt.

Ismertette, hogy az OLAF-jelentés az ő 2010 és 2011 közötti vizsgálatával azonos megállapításokat tartalmaz. Egyértelműen megállapítható, hogy a BKV a főváros kézi vezérlésével kötött szerződéseket, az Alstom pedig versenyelőnyt élvezett a metrókocsik gyártására kiírt pályázaton – fűzte hozzá.

Példaként említette, hogy a szerződéskötéskor súlyos visszásság volt, hogy a vételár felét, közel 33 milliárd forintot egy évvel a teljesítés előtt át kellett utalni a cégnek. Jogilag nehezen védhető az is, hogy a vételár több mint 10 százalékában határozták meg a kötbérmaximumot – mondta Budai Gyula, aki szerint teljesen egyértelmű, hogy a háttérben, a teljesítéstől függetlenül született egy megállapodás az Alstom és a főváros akkori vezetése között, hiszen előzetes típusengedély nélkül kezdték meg a 2-es és a 4-es metróvonalra 22-22 szerelvény legyártását.

MTI