Akinek átlagos a jövedelme, a tavalyi árak dupláját fizeti a gázért

Az augusztusi 30 százalékos gázáremelés és a szeptemberi 5 százalékos áfaemelés után januártól a legtöbb fogyasztó számára 72 százalékkal drágul a gáz ára. A kormány ugyanis megszünteti az általános kompenzációt: amely családokban 90 ezer forintnál nagyobb az egy főre jutó havi jövedelem, ott piaci gázárat kell fizetni. Magyarországon 112 ezer forint az átlagfizetés. Persze a 90 ezer forintos jövedelem alatt is jócskán – 53, 35 vagy 18 százalékkal – drágul a gáz, csupán az 51 ezer forintnál kevesebbet keresők esetében marad változatlan. A váratlan áremelés vélhetően az egy héttel korábban kiesett adófajtákat hivatott pótolni.

Lendvai Ildikó állítólag szűk baráti körben értelmezte legendás kijelentését. Az MSZP legszebb hangú politikusa elmondta, a szélsőjobboldali média galádul kiforgatta a szavait. Ő ugyanis egy vita során lassan és tagoltan azt mondta: „Nem, nem és nem: lesz gázáremelés!” És ezt használták föl ellene, ugyanis valami különös véletlen folytán a kamera a teljes szövegnek csak a második részét rögzítette… Talán igaz, talán nem. Sokáig azzal áltathattuk magunkat, hogy amiről nem beszélnek, az nem is történhet meg. Bár a kormány újraválasztása után mondogatni kezdte, hogy nem tarható fenn sokáig a gázárak állami támogatása, legtöbben azt reméltük, hogy legalább erre a fűtési szezonra beérik az augusztusban bejelentett 30 százalékos áremeléssel. No és a szeptemberi adóemeléssel, amikor 15-ről 20 százalékra nőtt a gáz után fizetett áfa. Ezt a vélekedést erősíthették Kóka János gazdasági miniszter korábbi eszmefuttatásai is, aki januártól maximum 5 százalékos újabb áremelést tartott elképzelhetőnek. Alig egy hónappal az év vége előtt azonban váratlanul változott a stratégia. Miután az Alkotmánybíróság előtt elvérzett a házipénztáradó, az Audi által kizsarolt kedvezmény pedig léket ütött a szolidaritási adón (Demokrata, 2006/46.), a kormány kivételesen tartotta magát korábbi ígéretéhez: az egyik adónemben elszenvedett veszteségeket más elvonások növelésével állítja helyre. Egy hét sem telt el az említett tételek kiesése után, és Kiss Péter szociális miniszter máris bejelentette: januártól megszűnik a teljes körű lakossági gázár-kompenzáció. Csak a többgyermekesek – A háztartások kétharmada 2007-től is jogosult lesz gázártámogatásra – próbálta nyugtatni a kedélyeket a miniszter. Azt azonban már bölcsen elhallgatta, hogy miféle támogatásra. Az új rendszer ugyanis a réginél sokkal bonyolultabb, s akinek jár támogatás, azok többségének is a korábbinál jóval kisebb összegben. Az eddigi, a fogyasztás mennyiségéhez kötött támogatási rendszert tehát felváltja a jövedelemhez kötött támogatás. Míg jelenleg évi 1500 köbméter fogyasztásig a gázdíj 41 százalékát, 3000 köbméter fogyasztásig 25 százalékát vállalja át automatikusan az állam, januártól az öregségi nyugdíjminimumhoz képest állapítanak meg szorzókat. Tehát ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 25 800 forintos nyugdíjminimum kétszeresét (51 600 forint), januárban nem kell áremelésre számítani. Három és félszeres szint (90 300 forint) fölött viszont mindenféle támogatás megszűnik: az ennél magasabb jövedelműeknek 72 százalékkal kell többet fizetniük. A két összeg között keresőknek a jövedelem növekedésével egyre kisebb támogatás jár. A nyugdíjminimum két és félszereséig (64 500 forint) 18 százalékkal drágul a gáz, háromszorosáig (77 400 forint) már 35 százalék az áremelkedés, az említett három és félszeres szintig pedig 53 százalékkal emelkedik majd a számlák összege. A kilátásokat tovább rontja, hogy az „egy főre jutó fogyasztást” valójában nem a családok létszámából számítják majd ki. Úgynevezett „fogyasztási egységeket” képeznek, ahol csupán az első ember számít teljes fogyasztónak, a következő családtagokat már csak törtértékeken lehet figyelembe venni. Az erre vonatkozó pontos szorzókat november végéig határozza majd meg a kormány. Kiss Péter úgy számol, hogy az új rendszer 100 milliárd forintra csökkenti a jelenleg 200 milliárdot közelítő gázár-kompenzációs kiadásokat. Az összeg feleződéséből is látszik: nem arról van szó, hogy a háztartások kétharmada automatikusan megkapja az eddig élvezett kedvezményeket. Hogy kit hogyan érint, leginkább az APEH számára benyújtott jövedelemadó-bevallásokból és a TÁRKI háztartási felméréseiből látszik. Annál is inkább érdemes az APEH-re támaszkodni, mert a gázár-kompenzációs kérelmek jogosságát is a jövedelemadó-bevallások alapján vizsgálják majd a hatóságok. A KSH legutolsó adatai szerint Magyarországon 112 500 forint az átlagos nettó kereset. Az egyedülálló átlagemberek tehát januártól elbúcsúzhatnak a gázártámogatástól. Némileg árnyaltabb képet mutatnak a jövedelemadó-bevallások. Eszerint a dolgozók mintegy 65 százaléka keres többet a támogatás határaként meghúzott nettó 90 300 forintos összegnél – vagyis veszíti el a támogatást. Csupán 4 százalékuk marad jogosult a korábbi teljes támogatásra, s mintegy 18 százalék számára emelkedik csupán 18 százalékkal a gáz ára. Persze az emberek általában párban élnek. A kétkeresős gyermektelen családoknál nagyjából ugyanaz a helyzet, mint az egyedülállók esetében – vagyis kétharmaduk semmiféle támogatásra nem lesz jogosult, s csupán egyötödüknek nem kell komoly áremeléssel szembenézni. Nehezebb megbecsülni a gyermekesekre vonatkozó hatásokat. A KSH kimutatásai szerint egy magyar családban átlagosan 2,67 fő él, amelyből ketten rendelkeznek rendszeres fizetéssel. Eszerint egy főre jutó jövedelmük átlagosan 84 300 forint. Vagyis az átlagos magyar család már jogosult lesz gázártámogatásra – igaz, csak a legkisebb mértékűre, tehát esetükben 53 százalékkal nő a gáz ára. A többgyermekesekre vonatkozó hatásokról a TÁRKI vizsgálatai nyújthatnak némi képet. Kimutatásaik szerint két gyermek esetében 32 százalékkal, több gyermek esetében 44 százalékkal alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem, mint „átlagoséknál”. Eszerint a kétgyermekesek a 18 százalékos áremelést jelentő sávba esnek majd, és csupán a kettőnél több gyermekesek esetében marad változatlan január után is a gáz ára. A képet azonban némileg zavarja, hogy a TÁRKI – a családok saját bevallásán alapuló – kimutatása mintegy húszezer forinttal alacsonyabban határozza meg a háztartások átlagos jövedelmét, mint az APEH és KSH számaiból levonható következtetések. Az itt elkövetett torzulást azonban ellensúlyozhatja, hogy mostani számításainknál mindenkit egész emberként vettünk számításba, miközben a kompenzációk tényleges kiszámításánál csak az első fogyasztót veszik majd teljes egységnek a hatóságok. Lényegesen könnyebb a nyugdíjasokra vetített hatásokat számszerűsíteni. Magyarországon az átlagnyugdíj 65 ezer forint. Ez éppen a második és harmadik sáv határára esik, tehát a nyugdíjasok mintegy felének 18, egy picit nagyobbik felének pedig 35 százalékos gázáremelésre kell számítania januárban. Elburjánzott kompenzáció Eddig tartott tehát a 2003-ban bevezetett gázár-kompenzációs rendszer. Amelynek keretében 2003 októberében a Medgyessy-kormány még csökkentette (!) is a lakosság által fizetendő gáz árát, hogy bizonyítsa, mennyire komolyan veszi választási ígéreteit. Az akkor 2,30 forinttal belépő állami támogatás azóta nagyra burjánzott: jelenleg a gáz 101 forintos köbméterenkénti árából csupán 62,30 forintot fizet a lakosság, a maradék 38,70 forintot az állam egészíti ki a számlákon. 2002 májusától 2006 augusztusáig ugyanis csupán 3,90 forinttal nőtt a lakosság által fizetett hozzájárulás, miközben a világpiacon több mint duplájára nőtt a gáz ára. Ennek megfelelően úsztatták el a költségvetést is az egyre terjedelmesebb gázár-kompenzációs kiadások. 2003-ban még csupán 1 milliárd, 2004-ben már 44 milliárd, 2005-ben 76 milliárd forint ment el lakossági gázártámogatásokra, idén pedig 200 milliárdhoz közelít a végösszeg. Nyilvánvaló volt, hogy az egyre költségesebb támogatási rendszert előbb-utóbb fel kell számolni. Ahogy Szlovákiában már évekkel ezelőtt megtették: ott ma a piaci árnak nagyjából megfelelő, 104 forint körüli összegbe kerül egy köbméter gáz. S ha nem is ennyire, de Csehországban is magasabb a gáz ára a jelenlegi magyar szintnél (csupán Romániában kerül ugyanannyiba, mint nálunk). A lórúgásszerű mérték azonban kellemetlen meglepetés. Emlékezetes, augusztusban már 26,5 százalékkal (49,3 forintról 62,4 forintra) nőtt a lakosság által fizetendő gáz ára. Ha ehhez most hozzávesszük a sokak számára valósággá váló 72 százalékos áremelkedést, az azt jelenti, hogy számukra egy év alatt 125 (!) százalékkal emelkedik a gáz ára. S még a közepes kompenzációt kapó nyugdíjasok is 49-71 százalékos áremeléssel kénytelenek szembesülni egyetlen év alatt. Csak elő kell venni a tavalyi téli számlákat, s könnyen kiszámítható, mindez mit jelent a gyakorlatban. Egy családi ház 20-25 ezer forintos havi számlája februártól 45-56 ezer forint lesz. A lakásokban szokásos 8-10 ezer forintos gázszámlák pedig – a kompenzáció teljes elmaradása esetén – 18-22 ezer forintra nőnek. S mindennek eredményeként – Szlovákia mellett – Magyarországon lesznek a legmagasabbak a gázárak Európa keleti felében. – Jövő évtől igazságosabb lesz a gázárképzés, hiszen csak az fizet a gázért, aki ténylegesen használja – ismételte meg a bejelentés alkalmával Danks Emese kormányszóvivő a gázártámogatás megszüntetése mellett szóló szokásos érveket. A Nagycsaládosok Egyesülete azonban már másnap tiltakozott, mondván, hogy az új rendszer a jövedelmek eltitkolására ösztönzi a családokat. S valóban, ami igazságosnak tűnik normális közgazdasági viszonyok mellett – csak a legszegényebbek kapjanak állami támogatást -, könnyen megfordulhat abban az országban, ahol a jövedelmek 25-30 százaléka a feketegazdaságból származik. Korábban előszeretettel példálóztak a fűtött uszodákkal – hogy az általánosan támogatott gázárral a luxusvillák tulajdonosait is segíti az állam. Az augusztusi tarifarendezés óta megszűnt ez a gyakorlat, évi 3000 köbméter fogyasztás fölött semmiféle támogatás nem járt. Most viszont ismét előfordulhat, hogy a gázártámogatás luxuspaloták és fűtött medencék tulajdonosainak a zsebébe vándoroljon – akár a korábbi öszszeg többszörösében is. Ehhez nem kell más, csak hogy a tulajdonosok hivatalosan minimálbéren legyenek bejelentve az adóhivatalnál. S ennek megfelelően jár majd a támogatás az összes feketemunkásnak is. Erősen kérdéses ugyanakkor, hogy azok, akik százezer forint körüli legális fizetésből egyedül tartanak fenn egy családi házat, hogy fizetnek majd ki 50 ezer forint körüli fűtésszámlát a téli hónapokban. A kormány ugyanis őket már a legnagyobb jólétű rétegek közé sorolta… Segít a piac? Bár Magyarországon igen jól működik a jövedelemeltitkolás, a rendkívül alacsonyan meghatározott támogatási határok még azt is eredményezhetik, hogy jövőre a kormány megtakarít a 100 milliárd forintban előirányzott gázár-kompenzációs keretből. Hivatalosan a keret fedezetét az úgynevezett bányajáradékok adják, amelyekből évi 60-70 milliárd forint folyik be a költségvetésbe. A támogatásból kiszorulók immár csak a piaci folyamatokban bízhatnak. Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy a gáz ára mintegy fél évvel követi a nyersolaj árfolyamának mozgását. Márpedig az olaj ára – mint a hazai benzinkutaknál tapasztalhatjuk – kétéves hegymenet után nyár óta csillapodni látszik. Igaz, a gáz még drágul, azonban – figyelembe véve a féléves csúszást – éppen jövő év elején számíthatunk a tendencia fordulására. 2007 őszére tehát akár még olcsóbb is lehet a gáz – addig viszont csak a meleg pulóverekkel spórolhatunk. Kárász Andor