Századvég: Európa önjelölt vezetőinek kedvezőtlen a megítélése
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, bár önmagukat Európa legfőbb vezetőinek és a világpolitika pozitív szereplőinek gondolják, az európai emberek már kevésbé vannak megelégedve teljesítményükkel - olvasható a Századvég Alapítvány legújabb, a két politikus megítélését vizsgáló közvélemény-kutatásáról szóló közleményben, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez.
Merkel és Macron „bár közelítették a német-francia együttműködést, szövetségük és elhibázott politikai manővereik – például a migrációs válság kezelésében – veszélybe sodorták az egész kontinenst, valamint megágyaztak a nemzetek felett álló, Európai Egyesült Államok koncepciójának” – fogalmaztak.
A telefonos közvélemény-kutatást több mint 35 ezer ember bevonásával végezte a Századvég, a Millward Brown Hungary Kft.-vel közösen Európa 35 országában, az Európai Unióban (EU), Ukrajnában és a Nyugat-Balkánon január 7. és március 31. között.
Mint írták, Emmanuel Macron a 2017-es elnökválasztási kampánya során egyik legfőbb céljaként tűzte ki integrátori szerepét Európában, „ez a terve azonban választási győzelmét követően nem sokkal meghiúsult, Merkelhez való látványos közeledése végképp letérítette erről az útról”.
Macron Franciaországban rendkívül elutasított vezető, a válaszadók csupán 20 százaléka van róla kedvező véleménnyel, míg 61 százalékuk egyértelműen elutasítja – áll a közleményben.
Megpróbált inkább a külpolitika területén eredményeket felmutatni, ám ott sem járt sikerrel: egy év alatt 15 százalékot esett a népszerűsége az uniós államokban, s már csupán az EU polgárainak 24 százaléka van róla kedvező véleménnyel, míg 39 százalékuk kedvezőtlenül nyilatkozott. Ez az adat még alacsonyabb a visegrádi országokban, ahol a választók csupán 17 százaléka van róla pozitív véleménnyel, ezzel szemben 43 százalékuk egyértelműen kedvezőtlenül nyilatkozott róla – olvasható.
A közlemény szerint az uniós 28 tagállam adatait vizsgálva Angela Merkel népszerűsége 2017 óta 7 százalékponttal csökkent. A német vezető személyét tekintve 2019-ben is megosztottak voltak az európai polgárok: 37 százalékuk támogatta, illetve utasította el őt.
Merkel a V4-országokban a legnépszerűtlenebb, ami a 2015-ös migrációs válság során tanúsított, a közép-európai lakosság által erős kritikával illetett elhibázott migrációs politikájára vezethető vissza.
A magyarok, a csehek, a szlovákok és az olaszok mellett a görögök utasítják el a legnagyobb mértékben a német kancellárt, ami a görögökre ráerőltetett katasztrofális gazdasági következményekkel járó német megszorító politika hozományának tekinthető.
A felmérés szerint a vizsgált országok kétharmadában jobban kedvelik Merkelt, mint saját hazájában.
A két európai vezető mellett a Századvég kutatása kitért a magyar származású amerikai milliárdos „spekuláns”, Soros György megítélésére is: a véleménnyel rendelkező válaszadók körében jelentős többségben vannak azok, akik negatív véleményen vannak Sorosról, aki a nyílt társadalom víziójának az első számú képviselője a világpolitikában.
