A közvélemény-kutatásból kiderül az is, hogy Orbán Viktort a megkérdezettek 4 százalékkal többen látnák szívesebben miniszterelnökként, mint egy hónappal korábban. Gyurcsány a korábbi értékhez képest bukott 3 százalékot. Egyébként növekedett azok aránya is, akik rossznak ítélik meg a kormány tevékenységét.

A népszavazási kampány aktivizáló hatásának lecsengésével párhuzamosan csökkent a magukat biztos szavazóknak vallók aránya – állapítja meg a Századvég-Forsense legfrissebb közvélemény-kutatása. Ha most vasárnap rendeznének választásokat, akkor a megkérdezettek 61 százaléka járulna biztosan az urnákhoz. Ez az érték hat százalékponttal marad el a márciusi adattól, de néggyel magasabb a februári értéknél. Lényeges: a pártválasztók aránya gyakorlatilag nem változott, a megkérdezettek 48 százaléka biztosan tudja, hogy kire szavazna, ha most vasárnap lennének a választások.

A két nagy párt támogatottsága közti különbség tovább nőtt, jelenleg a megkérdezettek 32 százaléka szavazna a Fideszre (+2 százalék), és mindössze 10 százalék választaná az MSZP-t (-2 százalék). Az MSZP esetében ez az érték az eddig mért legszűkebb támogatói bázist mutatja – jelzi a kutatás, s felveti a kérdést, vajon csökkenhet-e még tovább a kormánypárt társadalmi támogatottsága. A Fidesz esetében a jövő nagy kérdése, hogy huzamosan 30 százalék felett tudja-e tartani támogatói körét, vagy a korábbi példákhoz hasonlóan csak átmeneti kitörésről van szó. A teljes felnőtt lakosságot tekintve jelenleg mind az MDF, mind az SZDSZ támogatottsága 2 százalékos.

A biztos szavazó és pártot is választó személyek köre némileg csökkent március óta, jelenleg a teljes válaszadói kör 38 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Körükben csak kisebb mértékű, statisztikai értelemben nem szignifikáns változást regisztrálhatunk márciushoz képest: a biztos szavazó pártválasztók 69 százaléka voksolna a Fideszre, ha most vasárnap választásokat rendeznének (+1 százalék) és 19 százalék az MSZP-re (-1 százalékpont). A két kisebb parlamenti párt alulról közelíti a parlamenti küszöböt, az MDF éppen hogy elérné azt 5 százalékkal, az SZDSZ némileg elmarad attól (4 százalék).

A kormány tevékenységét negatívan értékelők aránya 72 százalék, ez február óta 12 százalékpontos emelkedést jelent. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem változott az ellenzék munkájáról alkotott általános kép sem: továbbra is minden második megkérdezett negatív véleményt fogalmazott meg. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya alig változott (30 százalék). A csak a kormánnyal elégedetleneké négy ponttal emelkedett (43 százalék), viszont a csak az ellenzéket elmarasztalóké szintén nem változott, jelenleg is 20 százalék. A korábbi trendekkel szemben jelentősen nagyobb arányban elégedetlenek a saját oldalukhoz tartozó politikusok munkájával az MSZP szavazói (19 százalék), mint a Fidesz szimpatizánsai (10 százalék).

Változás történt a kormány maradásának megítélésével kapcsolatban is. Márciushoz képest hét százalékponttal emelkedett, s most már a megkérdezettek többsége (55 százalék) támogatná a kormány leváltását, s csupán fele annyian (28 százalék) vannak a kormány maradását támogatók. A Fidesz szavazóin túl a bizonytalan vagy ismeretlen pártválasztásúak között is a kormányváltást pártolók vannak többségben. A politikai klíma változásának egyértelmű jele, hogy két hónap alatt közel 15 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint közvetlen környezetükben a kormányváltást támogatók vannak többségben (58 százalék), s mindössze 19 százalék szerint annak ellenzői (-2 százalék).

Tovább nőtt a távolság a két nagy párt vezető politikusának támogatottságában is, mivel a múlt havi hat százalékpont után áprilisban újabb négy százalékponttal emelkedett a teljes mintán belül azok aránya, akik Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közül a volt miniszterelnököt tartják alkalmasabbnak a

kormányfői poszt betöltésére (41 százalék). Gyurcsány Ferencet jelenleg csupán a válaszadók 24 százalék (-3 százalék) tartja alkalmasabbnak az ország vezetésére.

A kockázat felől vizsgálva a belpolitikai helyzetet szintén tovább romlott a kormány megítélése az elmúlt hónap folyamán. Ennek következtében a jelenlegi kormány hatalmon maradását a megkérdezettek jelentősen nagyobb arányban tartják kockázatosabbnak az ország jövője szempontjából (45 százalék, +6 százalék), mint az ellenzék hatalomra kerülését (26 százalék, -4 százalék).

(Századvég)