Századvég: megalapozatlanok az EBESZ vádjai
A Századvég Alapítvány szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az április 3-ai országgyűlési választásról szóló jelentésében „a magyarországi baloldal érvkészletére támaszkodva, megalapozatlan vádakkal” illette a magyar választási rendszert, ez pedig nem a megfigyelést szolgálja, hanem a „demokratikus választásokba történő beavatkozást”.A Századvég az EBESZ múlt heti jelentésére reagálva nyílt levelet írt Jillian Stirk nagykövetnek, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala Magyarországra delegált választási megfigyelő missziója vezetőjének, ezt kedden eljuttatták az MTI-hez is.
A levélben azt írták, a múlt heti jelentés alapján „vélelmezhető, hogy az EBESZ választásokat követően elkészített zárójelentésében egy elfogult és politikailag motivált, előre megírt ítélet fog manifesztálódni”.
A Századvég Alapítvány kifogásolta, hogy az időközi jelentést az EBESZ januári igényfelmérő missziójára alapozva fogadták el, a misszió pedig szerintük „a baloldalhoz köthető emberektől kapott valótlan információkra alapozott, prekoncepciókkal érkezett Magyarországra”.
A misszió által összeállított dokumentumban megfogalmazott kritikák – miszerint a demokratikus választások körülményeinek általános romlása tapasztalható, fennáll az állami forrásokkal való visszaélés lehetősége, és aggodalomra ad okot a választás és a népszavazás egyidejű megtartása, a médiaszabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének helyzete – ellenzéki politikusoktól, valamint a baloldalhoz köthető médiumoktól és nem-kormányzati szervezetektől (NGO-k) származnak – írta a Századvég.
Az alapítvány válaszként közölte, hogy a választás és a referendum azonos időpontban történő megtartását lehetővé tevő törvényjavaslatot Szabó Tímea, a Párbeszéd parlamenti képviselője nyújtotta és az összes parlamenti képviselő megszavazta.
A sajtószabadság helyzetére reagálva úgy fogalmaztak, hogy senki sem nyomja el az ellenzéki médiumokat, az online médiában épp a kormányellenes hangok „hegemóniája” érvényesül, ráadásul az Alaptörvény és más jogszabályok is védik a sajtószabadságot.
Továbbá – írták – az elmúlt évtizedben Magyarországon a sajtószabadság terén is lezajlott egy demokratikus fordulat: 2010 előtt a médiát egyértelműen a baloldali hangok határozták meg, ma a sajtó hazánkban jóval szabadabb, a média pedig jelentősen plurálisabb, mint a nyugat-európai államokban.
Az igazságszolgáltatás függetlenségének megkérdőjelezésével kapcsolatban a Századvég Alapítvány ismét az Alaptörvényre hivatkozott, miszerint a bíróságok függetlenek és pártatlanok, és csak a törvénynek vannak alárendelve.
Kifogásolták, hogy az EBESZ igényfelmérő missziójának tagjai januárban tizenhárom magyar politikussal találkoztak, akik közül mindössze három tagja a kormánypártok valamelyikének, míg tíz közéleti szereplőt az ellenzékből választottak, annak ellenére, hogy az Országgyűlés kétharmadát a Fidesz-KDNP adja.
A Századvég nehezményezte azt is, hogy a misszió kilenc civil szervezettel találkozott, amelyek közül hét „konzekvensen kormányellenes álláspontot és a nyílt társadalmak eszmerendszerét képviseli”, ugyanis a hét NGO mindegyike kap közvetett vagy közvetlen támogatást a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványoktól.
Végül azt is sérelmezték, hogy a misszió a magyar médiumok közül a közmédia három vezető tisztségviselőjén kívül az RTL, a HVG, a 24.hu és a Népszava munkatársaival találkozott, utóbbi négy orgánum pedig főként a kormányt kritizáló hangoknak enged teret, valamint maguk is a balliberális álláspontot képviselik.
A Századvég Alapítvány végül arra kérte Jillian Stirk nagykövetet, hogy „diverzifikálja”, kivel folytat diskurzust a magyar jogállamiság helyzetéről, hiszen csak úgy kaphat valós képet a magyarországi állapotokról, ha mindkét oldal álláspontját megismeri.
