Százezren egy csapatban

–  Fel tudná idézni, hogyan élte meg a választás éjszakáját?

–  Október 13-án napközben azon gondolkodtam, milyen bizonyítványt kapok majd a fehérváriaktól az előző öt évben végzett munkámért. Az esti órákban már láttuk, hogy komoly bizalmat szavaznak nekünk, hogy folytassuk, amit 2010-ben megkezdtünk, ez nyilván jóleső érzés volt. Csakúgy, mint az a támogatás, amellyel az egyéni körzetekben hosszú idő óta lelkiismeretesen dolgozó képviselők tevékenységét honorálták.

–  Hogyan értékeli a megyei és az országos fejleményeket?

–  Fejér megyében érdekes eredmények születtek. A Jobbik például listát sem tudott állítani, az MSZP pedig nem jutott be a megyei közgyűlésbe, ahol stabil kormánypárti többség alakult ki. Természetesen figyeltem az országos adatokat is, hiszen a fővárosban és a megyei jogú városokban ennél sokkal vegyesebb volt a kép.

–  Mire számított?

–  A főpolgármesteri cím megszerzéséért kiélezett küzdelemre számítottam, és arra, hogy Tarlós István tudása, tapasztalata, bölcsessége okán végül megnyeri a csatát, és folytathatja munkáját. A szavazás előtt kicsit aggódtam is, mert innen, vidékről úgy láttam, hogy a kampány a mi részünkről nem volt egészen szerencsés. Úgy vélem, túl sokat foglalkoztunk az ellenféllel, Karácsony Gergely alkalmasságával, és sokkal kevesebbet magával a fővárossal. Hangsúlyosabbá kellett volna tenni, hogy ha az elmúlt évek sikereit nézzük, jócskán van mire büszkének lenni. Emellett már a választást megelőző időszakban is több figyelmet lehetett volna fordítani a Fidesz–KDNP Budapest-politikusaira és arra, hogyan képzeljük el a főváros jövőjét.

–  Ön Székesfehérváron nem foglalkozott a kihívójával?

–  Egy jelölt alkalmasságának megítélése nem politikai ellenfelének a hatásköre. Budapesten a fővárosiak, Székesfehérváron pedig a fehérváriak dönthetik el, kit tartanak megfelelő városvezetőnek.

–  Önök a tavaszi EP-választáshoz képest még növelni is tudták táborukat. Mivel magyarázza ezt?

–  Körülbelül ugyanolyan mértékű, 50 százalékos részvétel mellett mintegy 13 százalékkal több szavazatot tudtunk gyűjteni októberben, mint májusban. Mindez pedig azt jelenti, hogy ha a politikai alapon nem feltétlenül bennünket támogató szavazók a helyi folyamatokat kedvezően ítélik meg, akkor az önkormányzati munkával igenis meg lehet szólítani őket. Az elmúlt néhány esztendőben a politikai személyiség felértékelődött, és a párt által megalapozott eredményhez hozzá tudott tenni.

–  Polgármesterként 60 százalék fölötti, országosan is kimagasló eredményt ért el, egyéniben pedig 12 választókerületben kormánypárti, kettőben független jelölt nyerte a szavazást. A helyzet ugyanígy alakult 2014-ben is, vagyis sikerült megőrizni pozícióikat.

–  Fontos kiemelni azt is, hogy a kompenzációs listával kiegészült képviselő-testület összetétele is stabil, hiszen a tagok többsége már az előző ciklusban is kiérdemelte a szavazók bizalmát.

–  Mi a titok?

–  Én azt tapasztalom, hogy az emberek a képviselők személyes jelenlétét, a polgármesterrel való közvetlen kapcsolattartás lehetőségét és a korrekt tájékoztatást időnként többre értékelik, mint az éppen zajló fejlesztések ütemét. Egy település lakosságának jelentős része egyre inkább méltányolja, ha a polgármestert meg lehet szólítani a piacon, a színházban, az utcán, egy-egy sporteseményen vagy éppen a közösségi média felületein. Érdekes volt megfigyelni, hogy olyan választókerületekben is sikerült nagyarányú győzelmet aratni, ahol egyébként például a Momentum jelöltje sem szerepelt rosszul, vagyis beérett az a több évvel ezelőtt elindított online párbeszéd, amit a fehérvári fiatalokkal folytatunk.

–  Az a felfogás, amely szerint a polgármester a városházán ül, tárgyal és dokumentumokat ír alá, már a múlté?

–  A „városüzemeltető” vezető, még ha lelkiismeretesen végzi is feladatát, nem könnyíti meg saját megítélését.

–  Milyen egyéb tényezői vannak még a székesfehérvári sikernek?

–  A mai napig érezzük a kormány 2010 utáni adósságkonszolidációjának hatását, hiszen azokból a pénzekből, amelyeket korábban kénytelenek voltunk hitel-visszafizetésre fordítani, most fejlesztéseket valósítunk meg, illetve a városüzemeltetést szolgálják.

–  Vannak ugyanakkor problémás kérdések is, például a szolidaritási hozzájárulás mértéke.

–  Valóban túlzottnak tartom az erős gazdaságú megyei jogú városokra kirótt adót; szeretném, ha ez a forrás itt maradna. Akár azt is elfogadhatónak tartanám, hogy ezt a pénzt ne az önkormányzat költse el, hanem az állami fenntartású iskolák, illetve a kórház felújítására fordítsuk. Bízom benne, hogy a kormányzat a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan partner lesz az ügy rendezésében.

–  Hogy látja, mennyiben erősítette választási sikerét, hogy év elején bírálta a közbeszerzéseket a versenyhiány, a magas költségek és minőségi kifogások okán, valamint hogy nyáron látványosan támogatta a szennyvíziszap-feldolgozás leállítását követelő helyi lakosokat?

–  Nehéz ezt megmondani, hiszen harmincéves politikai elkötelezettségemet senki nem vitatja. Polgármesterként azonban olyan szolgálatot töltök be, amely nem párttisztség. A közösség egészét kell szolgálni, és nem a szlogenek szintjén, hanem érdemben. Én arra tettem esküt, hogy támogatom mindazt, ami ennek a településnek a javát szolgálja, és felemelem a szavam az ellen, ami hátrányosan érintheti a helyieket.

–  Akkor is, ha ez esetleg szembemegy egyes központi intézkedésekkel?

–  Igen, akkor is, hozzátéve, hogy nem abból a háborús logikából kiindulva, amely az ellenzéket vezérelte a kampányban, és amelynek célja nem az értékteremtés, hanem a politikai haszonszerzés volt.

–  Az alakuló közgyűlésen elmondott erőteljes beszédében így fogalmazott: „Dönthetünk úgy, hogy… lemásoljuk az országos politikai közbeszédet, és folytatjuk a kampányt. Vagy dönthetünk úgy, hogy igyekszünk továbbra is sziget maradni a háborgó óceánban.” Beszédében eljut egyenesen odáig, hogy jó döntés esetén Székesfehérvár példát mutathat a hazai politikának is. Ezek szerint elégedetlen a közhangulattal?

–  Igen, mert úgy látom, hogy teljesen megszűnt az értelmes párbeszéd lehetősége. Elismerem, hogy az USA-ban vagy éppen Nyugat-Európában sem jobb semmivel a helyzet, mint nálunk. Ugyanakkor az emberek a helyi közéletben egyáltalán nem azt várják el tőlünk, hogy az elkövetkező öt évben kis parlamentet játszva hadakozzunk. A fehérváriak úgy döntöttek a helyhatósági választáson, hogy a következő ciklusban a lokálpat­riotizmus érvényesüljön a testület munkájában.

–  Ezért nevezett ki ellenzéki tanácsnokokat, és ezért koordinálja a vagyongazdálkodási ügyeket szintén baloldali képviselő?

–  A politikai etikett úgy kívánja, hogy a pénzügyi ellenőrző bizottságot is ellenzéki politikus vezesse, ráadásul ez az átláthatóságot is erősítheti. Nem csak mi tettünk azonban gesztusokat, hiszen a nem kormánypárti képviselők is elfogadták az általam javasolt alpolgármester-jelölteket, megadva az alakuló közgyűlés méltóságát. Arra törekszünk, hogy az ellenzék is megtalálja helyét a közéletben. Nem tévesztjük szem elől azt sem, hogy koronázóvárosunk felelőssége túlmutat a közigazgatási határokon, és történelmi múltja miatt mindig hangsúlyosabb, mint más településeké.

–  Ez a felelősségtudat vezérelte, amikor november elején bejelentette, hogy ha a Fővárosi Közgyűlés nem tud méltó helyet találni a Szent István-szobor felállítására, akkor Székesfehérvár és Esztergom is szívesen látja az augusztus 20-i központi rendezvényeket?

–  El kell dönteni, hogy az országnak van-e fővárosa, vagy a fővárosnak van országa! Arról van szó, hogy a főváros új vezetése első, szimbolikus jelentőségű közgyűlésén felfüggesztette államalapító királyunk szobrának felállítását egy budapesti közterületen. Ez az intézkedés pedig, akár stratégiai hiba, akár jelképes üzenet, azt sugallja, hogy az ellenzék nem tud mit kezdeni Szent István örökségével. Március 15-e vagy október 23-a tekintetében nem merülhet fel kérdésként, hogy az ország fővárosában rendezik-e az állami megemlékezéseket, hiszen a korabeli események fő színtere éppen Budapest volt. Augusztus 20-a esetében azonban mindez nem igaz, hiszen Szent István életműve egyértelműen Fehérvárhoz és Esztergomhoz kötődik. Éppen ezért, ha a főváros nem tiszteli államalapításunk örökségét, nagy szeretettel várjuk a nemzet egészét Székesfehérváron!

–  Polgármesteri programjában évek óta kiemelt téma a klímavédelem, idei kampányában is hangsúlyos szerepet kapott, holott ezt a kérdéskört sokkal inkább az ellenzéki politikusokkal hozza kapcsolatba a közvélemény.

–  Olyan városban élünk, ahol sikerült megmenteni a belterületen található, 218 hektáros, egyedülálló madárvilágnak otthont adó Sóstó Természetvédelmi Területet, amelyet korábban már a kiszáradás veszélye fenyegetett. Ezenkívül a kormánnyal együttműködve a Fehérvár Tüdeje program részeként mintegy 180 hektáros erdőtelepítést hajtunk végre. Ezek a projektek sokkal korábbi keltezésűek, mint a Fővárosi Közgyűlés nemrég kihirdetett klímavészhelyzetet érintő felhívása.

–  Ugyanakkor a Nemzeti Népegészségügyi Hivatal októberben veszélyesnek minősítette a város levegőjét.

–  Az igazsághoz hozzátartozik, hogy éppen abban a szmogriadós időszakban zajlott az avarégetés, aminek a lehetősége a levegőtisztaság és az egészségvédelem érdekében december 31-én végleg lejár. Ezzel párhuzamosan egy tájékoztató kampány során környezetkímélő, alternatív technológiákat javaslunk a lakosságnak. Létrehozunk egy klímavédelmi tanácsot szakemberekből és érdeklődő civilekből, és az segítséget nyújt majd ezekben a kérdésekben. Külön számítunk ebben a munkában a fiatalokra.

–  Példamutató a városban az is, hogy olyan sokat akarnak önkénteskedni, hogy ezt a területet mostantól alpolgármester koordinálja majd.

–  Először a 2013-as Szent István-emlékév kapcsán hirdettük meg a közösségi programokban való önkéntes részvétel lehetőségét. Már akkor sokkal több érdeklődő jelentkezett, mint reméltük, a vállalkozó szelleműek száma pedig azóta is folyamatosan emelkedik. A legaktívabbak a nyugdíjasok és a fiatalok, az általános iskola alsó tagozatától egészen az egyetemista korosztályig. Az önkormányzat igyekszik megteremteni annak a kereteit, hogy a jelentkezőket bevonjuk a város építésébe, és hogy ennek során kiválaszthassák az érdeklődésüknek leginkább megfelelő területet a környezetvédelemtől az idősgondozáson és a városi közlekedésen át a nagyrendezvények lebonyolításáig. Mert ahogyan a szlogenünkben is szerepel: ez a város a közös otthonunk, százezren vagyunk egy csapatban!