Székelyföld nem kér a Tiszából

– Majdnem 80 ezren követik TikTokon, ön az egyik legnépszerűbb erdélyi influenszer. Mindig is politizált?

– A közéleti kérdéseket és megmaradásunk ügyét mindig is fontosnak tartottam. Nemcsak politikai, hanem a kultúránkról, szokásainkról és anyanyelvünkről szóló tartalmakat is közzéteszek, bemutatom Székelyföld értékeit, hogy lássék, miért érdemes minket meglátogatni.

– Egyik videójában erdélyi házi kenyeret vitt egy 88 éves velencei bácsinak, aki egész életében Erdélyért rajongott. Ez nem hatásvadászat?

– Ezzel a lánya kérését teljesítettem. Írt nekem, hogy az édesapjának mindig is Erdély volt a szíve csücske, sokat járt oda fiatalkorában, de már nem utazhat, és arra vágyik, hogy még egyszer ehessen igazi erdélyi házi kenyeret. Eldöntöttem, hogy viszek neki, sőt, amikor bejelentettem az akciót, a követőim közül sokan beszálltak – volt, aki szarvasszalámit hozott Gyergyóból, Kibédről pedig hagymát küldtek neki –, és egy nagy csomagot állítottunk össze.

– Hogyan fogadta?

– Amikor a bácsi átvette tőlem a kenyeret, keresztet vetett rá és megcsókolta. Felemelő érzés volt. Hiszek abban, hogy ilyen formában is kell ápolni a magyar–magyar kapcsolatokat, a digitális teret erre is használhatjuk. Nem csak lőni kell az ellenfelet, hanem a saját értékeinket felmutatni is.

– Ezért épít egy kis faházat Uzonkafürdőn, ahová olyan magyarországiakat vár ingyenes szállással, akik még sosem jártak Erdélyben?

– Úgy érzem, hogy nemcsak a politika távolítja el a magyart a magyartól, embert az embertől, hanem a korszellem is. Hogy csak egyet mondjak, régen volt kaláka, ma már nincsen, nagyon beszűkültek az emberi kapcsolataink. Mi, erdélyiek ráadásul megkaptuk egy bizonyos magyarországi rétegtől, hogy románok vagyunk. Szerintem azok, akik ezt a leghangosabban képviselik, valószínű, hogy sosem jártak Erdélyben vagy Székelyföldön. Hát jöjjenek el, és lássák a saját szemükkel, hogy milyen, amikor Budapesttől 600 kilométerre magyarul beszélő gyermekek jönnek ki az óvodából, a templomok pedig megtelnek vasárnap, és magyarul énekelnek bennük. Abban bízom, hogy akkor rádöbbennek: nem tudták, miről beszélnek, és ha majd hazatérnek, talán nagykövetei lesznek Erdélynek a saját közegükben, ha pedig szóba kerül e téma, akkor elmondják, hogy mit tapasztaltak. Ez lenne a „Tiny House” küldetése.

– Ez magánprojekt? Hogyan halad a munka?

– Igen, önerőből van, azért is haladok lassan vele, de idén leraktuk az alapot, jövőre felépítjük a faszerkezetet. A vendégséget egyetlen feltételhez kötöm: engedjék, hogy fotók és videók készüljenek az ittlétükről, és a végén egy podcastbeszélgetés, mert szeretném, ha tízezrekhez, százezrekhez eljutna az üzenet, hogy mi is ugyanolyan magyarok vagyunk.

– És bárki mehet majd?

– Még a tiszások is.

– Pedig még beszélgetésünk előtt mondta, hogy mostanában leginkább ők szokták lerománozni.

– Pont ezért. Sokakból a tapasztalatlanság és tudatlanság beszél. Ha eljön, és egyetlenegy tiszás Saulust Paulussá tudok változtatni, akkor már megérte.

– Fáj, amikor románozó üzeneteket kap?

– Van egy boncmester barátom, és megkérdeztem tőle, hogyan tud ebédelni a délelőtti műszak után, miután pár holttesten dolgozott. Ő kijavított, hogy „darabon” dolgozott. Tehát egy idő után ha nem így kezeled a helyzetet, akkor mentálisan tönkremész. Magyarán vagy immunissá válsz ezekre az üzenetekre, vagy belerokkansz, mert nem kérdés az, hogy fáj-e, hisz nagyon fáj, hogy a románok „bozgornak”, vagyis hazátlannak tartanak, a magyarországiak meg elvitatják a magyarságodat. Ezt muszáj úgy kezelned, mint a boncmester.

– A magyarországi nyilvánosság egyik közhelye szerint minden erdélyi fideszes. Ezt sokszor negatív minősítésként mondják. Mit gondol erről?

– Azt, hogy mi nem fideszesek lettünk, hiszen az erdélyiek 90 százaléka mindig is konzervatív és jobboldali volt, ez pedig összhangban áll azzal, amit a Fidesz képvisel. Nem mi tehetünk róla, hogy a Fidesz képviseli az értékeinket. Magyarországon ők gondolkodnak nemzetben, nem pedig országban. Az ország kerete, a határai politikailag meghatározott körvonalak, ezek évtizedről évtizedre, évszázadról évszázadra változhatnak. Nekünk Trianon hozott egy ilyen változást. De ez csak egy körvonal. Mi, erdélyiek ugyanazok vagyunk, akik száz vagy ezer éve voltunk. No és van egy ember, akinek van küldetése, és őt úgy hívják, hogy Orbán Viktor.

– Tehát az erdélyiek inkább „orbánisták”?

– Hogyha Gyurcsány Ferenc lett volna az, aki mindent megtesz a magyar nemzet egységéért, és nem tagadja meg az ezeréves gyökereket, meg ápolja velünk kapcsolatot, akkor Gyurcsány Ferenc lenne ebben a szerepben. Az erdélyi magyarok nem pártkatonák, nem elvakult demagógok, nem tehetünk róla, hogy az értékrendünk Orbán Viktor pártjáéval egyezik. Az egyéb pártok elzárkóznak, nemcsak tőlünk, hanem ettől az értékrendtől is.

– Magyar Péter „elzarándokolt” Nagyváradra, igaz, beljebb nem merészkedett. Vajon azért, mert megkapta az ön „tekenős” üzenetét? Arra a videóra utalok, amelyben megüzeni a Tisza Párt vezetőjének, hogy tekenőt is hozzon magával, hogyha Székelyföldre jön. E kifejezést sokan erőszakos fenyegetésként értékelték. Megbánta?

– Nincs mit megbánnom, mert Parajdon negyvenen vártuk egy nagy műanyag tekenővel, és elmondtuk, hogy azért hoztuk, hogy ha Magyar Péter beteszi a lábát Székelyföldre, akkor előtte mossa meg.

– Miért?

– Azért, mert ez egy olyan föld, amit a vér, az ima, a család, a közösség, a hagyományok tartanak össze. Aki úgy jelentkezett be a politika világába, hogy elárulta a családját és lehallgatta a feleségét, az egy mocskos ember. A lehallgatásra mi nagyon érzékenyek vagyunk Erdélyben, mert évtizedekig kőkeményen lehallgatta és megfigyeltette közösségünket a Securitate, a román titkosrendőrség. Nálunk ez nagyobbat üt, mint Budapesten. Tehát ha egy ilyen ember jön hozzánk, az legalább mossa meg a mocskos lábát.

– Egyesek szerint ez a megjegyzése „gyűlöletkeltő” volt.

– Nem táplálok gyűlöletet senki iránt, még azok iránt sem, akik engem folyamatosan lerománoznak és elvitatják tőlem a magyarságomat. A bennem lévő gyűlölet azon eszme és rendszer ellen van, amit jobb híján woke-nak nevezünk, tehát én ezt a balliberális irányzatot vetem meg. Ez egy piramisrendszer, amely átvert emberekből él. A rendszert utálom, nem az egyes, megvezetett embereket. És szerintem a Tisza Pártot is ugyanilyen megvezetett emberek támogatják.

– Visszatérve Parajdra: végül elmaradt a lábmosás.

– Nemcsak a lábmosás maradt el, hanem az is, hogy odajöjjön a parajdi bánya bejárata elé, hogy a helyiekkel szóba álljon, ahogy ígérte. Ehelyett egy megrendezett jelenetet rögzítettek valahol kint a réten, amiről azt hazudta, hogy ott találkozott a helyiekkel. De ezen már nem csodálkozom. Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt egyik főembere azt lódította, hogy nem is fegyverrel jár lakossági fórumokra.

– Ez miért zavarja? A székelyek büszkék arra, hogy bicskával járnak.

– Igen, a székelyek bicskával járnak, mert a székely mindig dolgos ember volt, és amikor elment reggel kaszálni, az asszony betette a tarisznyájába a hagymát, a szalonnát meg a finom pityókás házikenyeret, no, akkor kellett valami, amivel felvágja a szalonna kemény héját. De Ruszin-Szendi Romulusz nem Afganisztánba, hanem kampányolni ment, civilek közé, mégis mire akarta használni azt a fegyvert? A székely ember bicskája falatozásra való. Ezek az emberek szeretetországról beszélnek, majd fegyverrel állnak a tömeg elé. Az egész garnitúrájukban a képmutatás zavar.

– Mire gondol?

– Ruszin-Szendi Romulusz, Magyar Péter vagy Kátai István, utóbbi a Tisza Párt erdélyi embere, magánélete mind azt bizonyítja, hogy erkölcstelen és bukott emberekről van szó, ilyenekre nem lehet országot, jövőt építeni. Szerintem politikustól elválaszthatatlan a magánélete. Ha politikusként a nemzet élére állsz, akkor emberként rendben kell lenned. Nem lehet követni valakit, aki a szűk családi körében nem volt képes példát mutatni. Akkor hogyan higgyem el, hogy majd millióknak példát fog adni? Aki megbukott a családjában vagy elárulta a kollégáit, esetleg a saját lányának kell kiperelnie tőle a gyermektartást, mert tovább szeretne tanulni, az milyen ember lehet?

– Mégis sok fiatalra hatnak ezek az emberek.

– Székelyesen fogalmazva a kutya is a jó dolgában veszik meg. Jólétben nőttek fel egész nemzedékek, a szabados demokráciában, és a szüleik úgy nevelték őket, hogy mindent megadok a gyermekemnek, amit én nem kaptam meg – ez szerintem rossz stratégia. Elkényeztetett, gyenge társadalomban élünk, amire teljesen ráillik az, hogy „a nehéz idők erős embereket szültek, az erős emberek jó időket teremtettek, a jó idők gyenge embereket szülnek, és a gyenge emberek nehéz időket fognak teremteni”. Az én szememben például gyenge ember az, aki elvitatja a klasszikus család létfontosságát. Tehát, hogy biológiailag is egy férfi és egy nő kell ahhoz, hogy egy új nemzedék szülessen. Ezek a nemzedékek, amelyek a jó időkben nőttek fel, most minden olyan politikai irányzatot kedvelnek, ami rossz időket fog teremteni. Benedek Elek utolsó szava az volt, hogy „fő, hogy dolgozzanak”. Tehát a munka fontos, nekünk vidéken ebből a munkából még jut. A városi fiatalok nem tudnak mit kezdeni magukkal, és keresnek egy forradalmi hangulatot, életérzést, és ezt itthon jelenleg a balliberálisok kínálják.

– Szokott ilyen fiatalokkal vitatkozni?

– Ritkán, mert ha leülsz velük beszélgetni, és érvelsz, akkor a végén csak oda lyukadunk ki, hogy a Tiborc és a Lőrinc. Tehát nincs más érvük, azt sosem mondják, hogy a konzervatív és a jobboldali értékekkel van a baj, hogy mi nagyon rosszul látjuk a világot.

– Ön szerint mit hozna az erdélyi magyaroknak egy Tisza-kormány? Magyar Péter azt ígéri, hogy minden úgy marad, ahogy van, sőt még több támogatást küldene a külhoniaknak.

– A Tisza szekta mindent pénzben mér. Mi a dolgokat nem pénzben vagy támogatásban mérjük, legalábbis Erdővidéken, ahol élek, ott biztosan nem. Nekünk az értékrend számít, az a keresztény, konzervatív, jobboldali értékrend, ami egybecseng azzal, amit a Fidesz képvisel. Egy esetleges Tisza-kormány értékrendje a miénkkel szögesen ellentétes lenne. Tehát mi soha nem fogadjuk el sem a woke-, sem az LMBTQ-, sem a migrációs, sem a háborús, sem bármilyen egyéb irányvonalat, amiben ők csak azért nem foglalnak állást, mert tudják, hogy akkor onnantól kezdve a táboruk fele elpártolna tőlük. De a vak is látja, hogy valójában ezt képviselik, hiszen Magyar Péter állandóan Manfred Weberrel és a brüsszeli elittel kvaterkázik. Nem a pénz a lényeg, hanem az értékrend, és ezt soha nem fogja tudni abszolválni Magyar Péter meg a szektája.

– Úgy hírlik, hogy ön fogja megalapítani az első erdélyi digitális polgári kört. Miért vállalta?

– Fel kell vennünk a kesztyűt a digitális térben is, mert a balliberálisok már régóta ott kampányolnak. Most szervezzük Madarász Lóránt és Nagy Kemény Géza barátommal, és minden jóérzésű erdélyi magyar embert várunk a sorainkba, aki küzdeni akar az értékeinkért és a jövőnkért. Már csak erdélyi virtusból fakadóan is azt a célt tűztem ki, hogy az erdélyi legyen a legaktívabb digitális polgári kör. Nemsokára nekivágunk!