Szekszárd, a dinamikus borváros

„Több mint jó bor” – így foglalnák össze a helyiek Szekszárdot, ha egy betévedt vendég a tolnai megyeszékhely lényegéről érdeklődne. A Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekvő, folyókkal és patakokkal tarkított város földrajzi elhelyezkedése eleve a mezőgazdaságnak, különösen a szőlőtermesztésnek kedvez, így értelemszerűen a lakosság jelentős része ma is termel vörös- vagy fehérbort, folytatva a háztáji művelés hagyományát. A helyi borászközösség nagyon összetartó, versengés helyett segítik is a másikat, például ellenőrzik a helyi borokat annak érdekében, hogy csak hibátlan termék kerüljön a polcokra. Ennek eredménye, hogy a szekszárdiak már ötször nyerték el az Év Borásza címet, amivel rekordtartók a hazai borvidékek között.

Boros applikáció

Persze nem elég a kiváló bor egy jól működő borászathoz, marketingstratégiá­ra is szükség van, amelyben a 2003-ban alakult Szekszárdi Borvidék Nonprofit Kft. is segítséget ad a pincészeteknek, Vidd haza Szekszárdot! jelmondattal.

– Közösségi marketing a fő profilunk, azaz nem promotálunk egyéni pincészeteket, hanem a szekszárdi bort emeljük ki egységesen – mondja Herrné Szabadi Judit ügyvezető igazgató. Mivel Szekszárd pincészetei szerteágazóbban helyezkednek, mint az egriek vagy a villányiak, ezért a 39 borász-tulajdonos irányította vállalat évente három gyalogtúrát szervez az idelátogatóknak. Ezek a megyeszékhely legjelentősebb borfajtáira épülnek: a tavaszi túrán a bikavért, a nyárin a kadarkát, a télin pedig az Iván-völgyi kékfrankos borokat kóstolhatják meg a turisták. Emellett az Aranyos Kóstoló elnevezésű eseményen 19 szekszárdi pincészet 59 termékével ismerkedhetnek meg egy verseny keretében.

A már évek óta működő rendezvények sorát azonban a koronavírus-járvány megszakította, ezért más marketingstratégiával kellett újraszervezni ezeket a túrákat.

– Okoseszközre telepíthető applikáció­ban kezdtünk el gondolkodni, hiszen a lezárásokat követően az emberek sokkal több mindent szerveznek a digitális felületeken. Mivel az alkalmazás megvalósítása nagy anyagi befektetést igényel, egy bankhálózattal kötöttünk partnerséget – részletezi a vezető. A Szekszárdi borvidék applikáció nemcsak a pincészetek adatait, azaz például az elérhetőséget és a nyitvatartást adja meg, hanem térképeket is beépítettek a gyalogtúrák útvonaláról és látnivalóiról, illetve a közelgő, borhoz köthető eseményeket push-up üzenetekkel, azaz az okostelefonokon közvetlenül megjelenő értesítésekkel jelzik a használónak.

Családi tradíció

A kezdeményezéshez harmincöt pincészet csatlakozott, köztük a Pósta Borház. A húszhektárnyi, domboldalon elterülő szőlőültetvények egyik tulajdonosa vendégházában meséli el borászatuk történetét.

– Már 2006 óta üzemeltetjük családi szinten a pincészetünket, akkor vágtunk bele saját palackozott boraink értékesítésébe. Nagykereskedésen keresztül adtuk el termékeinket, rendezvényekre sem jártunk. Csak az elmúlt tíz évben lett számunkra fontos, hogy jelen legyünk a közösségi médiás felületeken, kóstolókat tartsunk és marketing segítségével népszerűsítsük a vállalkozásunkat. Ma már egész évben fogadjuk a turistákat, majdnem minden hétvégén van borkóstolónk, olykor a turistaszezonon kívüli hétköznapokban is érkeznek vendégek hozzánk, több százan fordulnak meg nálunk – meséli Borbála, aki a vállalkozáson belül marketingépítéssel foglalkozik.

Bár a kevés dolgozó miatt egyelőre csak a hazai piacra fókuszálnak, lehetőség szerint igyekeznek részt venni a külföldiek számára vonzó eseményeken is, ilyen például a nemrég lezajlott, hazánk borait felvonultató Hungarian Wine Summit is.

– Többfajta bort is termelünk, jellemzően kadarkát és kékfrankost, de megtalálható nálunk nagyapám kedvence, az olaszrizling is, készítünk ezenkívül rozét és sillert is. Ezért is bízunk abban, hogy az applikációval könnyebben elérjük a minőségi borokra vágyó vendégeket, hiszen van választék – mondja Borbála.

Lojális vendégkörért

A helyi kilátótól néhány percre lévő Heimann Családi Birtok huszonöt hektárnyi szőlőültetvényen termeli a szekszárdi tradicionális nedűt. A névválasztás arra is utal: a pincészet hangsúlyosan törekszik rá, hogy boraik hívószava ne csak a minőség, hanem a generációkon átívelő tradíció is legyen.

– Az elsők között foghattunk bele a rendszerváltozás környékén a családi borvállalkozásba. Nagyapám eleinte időskori hobbiként termesztett szőlőt, édesapám invesztált utóbb több időt és energiát vállalkozásunk fejlesztésébe, akkoriban, amikor a minőségi javulás miatt egyre több embert kezdett érdekelni a hazai bor – idézi fel ifj. Heimann Zoltán.

A pincészet 2006-ban kapott szárnyra, amikor kiadták csúcsboraikat.

– Ebben az időszakban édesapám menedzserként dolgozott kisebb-nagyobb cégekben, így az első vevőkörünket Budapesten és a megyeszékhelyeken élők alkották. Stratégiai döntés volt, hogy elsősorban éttermeknek adjunk el, hiszen célzottan a kiváló minőségű és hozzáadott értékű borok készítői közé akarunk tartozni. Megtanultuk, hogy nem elsősorban a címke számít a minőségi bor eladásánál, hanem a személyes történet és a stílus, amelyet egy sommelier vagy borboltos mutat be az érdeklődőknek – mondja a borász. A pincészet nem költ közvetlenül marketingre, de nincs is rá szükség, mivel kizárólag olyan lojális, márkahű és értékelvű vendégkört kíván felépíteni, amely egyedi borstílust keres. Ám lassan a hazai piacot is egyre inkább kinövi a család, három-négy éve még csak a termelés hét-nyolc százaléka ment exportra, ma már stabilan húsz százalék fölötti ez az arány, és hosszú távú cél a 30-40 százalék.

– Az az életfeladatom, hogy megtartsam a szüleimtől örökölt tudást és stílust, és továbbadjam a fiaimnak, valamint stabil exportkeresletet építsek fel, hiszen a kadarkában és a kékfrankosban sokkal nagyobb potenciál van a világpiacon jelenlegi keresleténél. Lassan kialakul ezeknek a fajtáknak egy biztos vevőköre, megállják a helyüket az Egyesült Államokon belül Kaliforniában és New Yorkban is, de Kanadában, Hollandiában, Németországban és Lengyelországban is nyitottak ezen ismeretlen fajtákból készült borok ízére, zamatára.

A fentiekkel ellentétben a Lajver-pincészet már fiatalnak számít a maga 2011-es alapításával, amely a szekszárdi járáson belüli Szálka községben helyezkedik el.

– Eleinte azért kezdtünk bele a vállalkozásba, mert szimplán kedveltük a bort, eladásban akkor még nem gondolkodtunk. Kiépítettük a saját márkánkat, nagykereskedésen keresztül juttatjuk el a polcokra, és ma már 26 hektárnyi földterületen műveljük a szőlőültetvényeinket – meséli Tímea.

A borászat nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacot is megcélozta, így a külföldi kiállításokra, rendezvényekre is ellátogattak, jelen van a Pro Wein szakmai vásáron is, ahol megismerkedhetnek a borászattal a külföldi kereskedők, szakemberek.

– Egyre inkább feltörekvő borvidék a miénk, ami mindenképp köszönhető a borászatok összefogásának, a közös gondolkodásnak. Megszületett a Szekszárd-palack is, több mint hároméves munkafolyamat gyümölcseként. Tökéletesen jelképezi a borvidék összefogását, a közös gondolkodást, a minőségre törekvést – mutat rá a pincészet márkamenedzsere. Az összefogásban részt vevő vállalkozások ígérete szerint a gyalogtúrák és az applikáció még csak a kezdet, pár éven belül Szekszárd is jelentős célpontjává válhat a hazai mellett a külföldi borturizmusnak is.