A hulladék elhelyezése mára legalább akkora üzlet, mint a drogkereskedelem. És bár Magyarországon több mint egy éve börtön jár az illegális szemétlerakásért, nem csökken a szeméttelepek száma. Legutóbb a Kunságban derült ki, hogy nyolc településen próbálták meg törvénytelenül tárolni a Németországból behozott hulladékot.

Az illegális szemétlerakás, szemétégetés a legjövedelmezőbb tevékenységek közé nőtte ki magát az elmúlt években. Óriási hasznot hoz az erre szakosodott vállalkozásoknak, főleg, hogy az uniós szabályozás a volt tagállamokban erősen korlátozza a szemét elhelyezését. Rettentő nagy összegeket kellene fordítani a hulladék legális elhelyezésére. A hazai vállalatok itthoni viszonylatban sokat kérnek ugyan, de még így is megéri a nyugati vállalatoknak hazánkban elhelyezni hulladékaikat. Ráadásul így egy másik ország környezetét veszélyeztetik. A szemét nem megfelelő tárolása ugyanis a földet és a hazai vízkészletet egyaránt szennyezheti. December végén négy embert őrizetbe vettek, köztük Halász István kunbajai polgármestert. Lakossági bejelentés érkezett ugyanis 144 bála illegálisan elhelyezett vegyes háztartási hulladékról a kiskunmajsai önkormányzatra. A szállítmányt, a bejelentésnek hála, tetten érték. Egy osztrák kamion németországi hulladékot szállított. Az ügy lavinát indított el, így hamarosan összesen mintegy háromezer bála szemétre bukkantak a Kunság falvaiban. A hulladék javát, körülbelül kettőezer bálányit Kunbaján fedezték fel, de Kiskunmajsán, Jászszentlászlón, Pirtón, Marispusztán, Kecskeméten és Kerekegyházán is jelentős mennyiségű, Németországból származó, illegális körülmények között tárolt hulladékot találtak. A nyomozás a mai napig folyik. A Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Nyikos Tamás a Demokratának elmondta, jelenleg hét jogi személy szerepel a gyanúsítottak listáján, közülük négyen kerültek előzetes letartóztatásba. A gyanúsítottak között találhatók az illegális hulladékot tároló tanyák tulajdonosai, a kunbajai polgármester, valamint felesége is. A rendőrség nyomozati adatai alapján a hét kihallgatott között található a polgármester feleségének tulajdonában lévő, a kunbajai Szinkron 99 Kft. és a mezőtúri Egál-Bau Bt. tulajdonosa is. December 21-én, a kihallgatások első napján a polgármestert, valamint három másik előállítottat harmincnapos előzetes letartóztatásba helyeztek. A kunbajai polgármesternek nem először gyűlt meg a baja a törvénnyel. Korábban – akkor épp előző ciklusát töltötte a polgármesteri székben – okirathamisításért, csempészetért és devizabűntett miatt pénz- és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 2003-ban pedig másfél éves börtönbüntetésre, amiért fiktív számlákkal vámoltatott el nagy mennyiségű üzemanyagot. Tóth Gábor, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke szerint hazánkban naponta 300 kilogramm veszélyes hulladék keletkezik. Éppen elég nagy gond ezt a mennyiséget környezetkárosítás nélkül elhelyezni. Tóth Gábor úgy gondolja, már bőven időszerűvé vált egy, az egész országra kiterjedő környezetvédelmi kommandó létrehozása, hogy összehangoltan követhessék nyomon a hulladékszállítmányok útját és felhasználását. Főleg, mert a legtöbb illegális szemételhelyezéssel foglalkozó vállalkozás legális keretek között indul. A legjellemzőbb, hogy használt informatikai, híradástechnikai termékek behozatalára, majd újrahasznosítására kérnek és kapnak engedélyt. Ezeknek a termékeknek azonban mindössze tíz százaléka használható fel, kilencven százalékukból veszélyes hulladék lesz. A nem újrahasznosítható termékekkel pedig tenni kell valamit, így a vállalkozó máris egy ördögi körben találja magát, hiszen az illegális lerakás jövedelmezőbb, mint az újrahasznosítás. A környezetszennyezőkkel szemben egyre keményebben kell fellépni. A büntető törvénykönyvet is ennek szellemében módosították 2005 szeptemberében. Akkor a kormány elfogadta azt a javaslatot, miszerint tényleges börtönbüntetéssel is lehet sújtani a környezeti kárt okozókat. Ez a szeméttárolás esetében akár három év szabadságvesztés is lehet. Bár a Btk. korábban is tartalmazott a környezetkárosítással kapcsolatos szankciókat, a megfogalmazás olyan bonyolult volt, hogy már amiatt is lehetetlenség lett volna a törvényt ténylegesen alkalmazni, véli a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz). Pozitívumként értékelik a jogszabály-módosítást, ám mindez mit sem ér hatékony környezetvédelmi kommandók nélkül. Ilyen szervezet működik például Miskolcon vagy Nyíregyházán. A két település környékén egy-egy bejelentést követően maximum fél óra alatt a helyszínen vannak a kommandó munkatársai – az esély a tettenérésre így sokkal nagyobb. Anélkül ugyanis a legtöbb esetben lehetetlenség az elkövetőt azonosítani. A környezetvédelmi kommandók létrehozása a felderített esetek számát is növelné, valamint elősegítené, hogy ténylegesen bíróság elé kerüljenek a tettesek. A törvény ugyanis nem sokat ér önmagában, és egyáltalán nincs elrettentő hatással, hiszen az illegális szemétlerakás elkövetőjét általában lehetetlenség utólag megtalálni. Egy biztonságos és jól jövedelmező üzlettől a kalandorokat nehéz eltántorítani. A kunmajsai ügyben viszont van gyanúsított. Volt tettenérés, jelenleg folyik a nyomozás. Hogyha tényleg sikerül felderíteni az ügyet, az precedensértékű lehet. Gerhát Petra