Az MSZP főpolgármester-jelöltje, Horváth Csaba a pártja számára történelmi jelentőségű vereséggel végződő választások másnapján már belevágott kampányába és óriásplakátokkal árasztotta el a fővárost.

„Van egy jó hírem, Budapest. Elmondom mindenkinek május 1-jén” – üzente széles mosollyal, nem törődve a választási vereségtől még szédelgő szocialista szavazók mély gyászával. A szocialista majálisra nemcsak Horváth Csaba készült nagyon, de a választási vereség miatt a párt éléről távozó Lendvai Ildikó is.

– A Városligetben és az ország sok helyén a szocialista majálisokon zászlót bontunk és elmondjuk, hogy képzeljük el Magyarország és az MSZP megújulását, jövőjét – fogalmazott Lendvai a majális előtti napon kiadott közleményében, amelyben ígéretet tett arra is, hogy elmondják, „mit tanulunk a hibáinkból, és azt is, hogy mire vagyunk büszkék (…) hogy miként akarunk nyitott, nemzeti, demokratikus és karakteresen baloldali néppárttá válni. Elmondjuk, hogyan akarunk a munka becsületéért, a munkájukból és nyugdíjukból élők, a munkát keresők érdekében politizálni.”

De ne szaladjunk ennyire előre, a választások második fordulója és a majális között eltelt időszakban is történtek említésre érdemes események az MSZP háza táján. Például az, hogy Lendvai Ildikó, miután a választási vereség éjszakáján bejelentette távozását, másnap megírta búcsúlevelét.

„Az MSZP-vel ugyan nagy baj történt, de nem érte halálos tőrdöfés” – foglalta össze egy mondatban pártja jelenlegi helyzetét a baloldalhoz intézett levelében.

– „Most vesztettünk. De az MSZP erős ellenzéki párt maradt. Matematikai értelemben átmentünk a tű fokán. Most jön a neheze. Hogy politikai és erkölcsi értelemben is átmenjünk a tű fokán. Ez lesz a baloldal legnagyobb próbatétele és legizgalmasabb korszaka” – hívta fel a figyelmet. Súlyos kijelentés ez azok számára, akik évekkel ezelőtt már elhitték, hogy „ez a harc lesz a végső”. Lendvai, Horváth Csaba után szabadon, kiplakátolhatta volna, hogy „Van egy rossz hírem, MSZP: a harc csak most kezdődik”.

A szocialista szimpatizánsok számára különösen rossz hír, hogy a hatalmi-tisztújító harc akár a párt teljes errodálásához, több részre szakadásához vezethet. A harc még nem, de a harcba hívó toborzás már elkezdődött. A csatába induló egyik bukott hadvezér internetes blogjában „Eljött a megbeszélés ideje” jelszóval kezdett hívei toborzásába.

„Dolgozom a saját értékelésemen – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. – De szeretném, hogy még mielőtt véglegesítem, mások is véleményt mondhassanak róla. Kíváncsi lennék a párt tagjainak, a baloldal támogatóinak reakciójára, amit természetesen megfontolnék dolgozatom véglegesítésekor. Először a párt tagjaival szeretnék találkozni. Olyanokkal, akik szívesen elolvasnák dolgozatomat, és eljönnének egy nem nyilvános beszélgetésre” – írta blogjában Gyurcsány, aki a totális vereség fő okozójaként a vereség okait elemzők élére kíván állni, hogy meakulpázva, bűnbánó szerepben tetszelegve továbbra is a baloldal megváltóját lássák benne. Taktikája az előremenekülés.

A Népszabadság információi szerint több városi MSZP-szervezet vezetősége és néhány megyei pártelnökségi tag is írásban közölte, ha Gyurcsány Ferenc rövid időn belül nem aktivizálja magát, nem tér vissza a párt valamely vezető tisztségébe, kilépnek a pártból és feloszlatják szervezetüket. Vannak, akik nemcsak beszélnek a kilépésről, de már meg is tették. A Szanyi Tibor kampányában aktív szerepet vállaló Demokratikus Hálózat vezetői a súlyos vereség után bejelentették, távoznak az MSZP-ből, mert szerintük a „legvadabb neoliberális igényeknek is kontroll nélkül megfelelő MSZP reménytelenül a politikai életünk margójára szorult.” Szanyi pedig, aki egyéni győzelmével még nagyobb tekintélyt vívott ki a pártban, megüzente a távozó MSZP-elnökségnek, most jobban teszik, ha csendben maradnak.

A gyökeres változásokat szorgalmazók közé tartozik Szili Katalin volt házelnök, aki szerint az MSZP súlyos vereségét Gyurcsány „szociáldemokratának nevezett, de minden ízében neoliberális társadalom- és gazdaságpolitikája” okozta, és felhívta a figyelmet, még az önkormányzati választások előtt teljes tisztújításra van szükség.

A Szövetség a Jövőért Mozgalom elnöke szerint az MSZP-nek vissza kell térnie a hagyományos baloldali értékekhez, és nemcsak új arcokra, hanem új tartalomra is szükség van. A baloldal társadalmi újjászervezését célul kitűző mozgalom szerint a baloldal újjáépítésében, és a társadalmi bizalom visszaszerzésében az MSZP csak akkor vehet részt, ha gyökeresen megújul, és a vereségért felelős vezetők háttérbe vonulnak.

Lázadoznak az MSZP „tiborcai” is. „Most már nincs miért hallgatnunk. Senkit sem támadunk hátba. A katasztrófa bekövetkezett. Az MSZP pályafutásának legsúlyosabb jelentőségű vereségét szenvedte el. Eljött a tényekből fakadó teendők vizsgálatának időszaka. 1990-től mostanáig egyetlen választás után sem nézett szembe a pártvezetés, mi volt jó és miben tévedtek munkájuk során. A szembenézés hiányának oka a párt mára teljesen elavult, antidemokratikus struktúrája” – írják közleményükben a magukat „nem MSZP-ből élő MSZP-sek”-nek tituláló párttagok, akik elsősorban a párt szerveződési rendszerét akarják gyökeresen megújítani, és követelik, hogy tisztítsák meg a pártvezetést a nagyvállalkozóktól és a pénzemberektől.

A vereség egyik fő okát abban látják, hogy az MSZP nem tudta maga mögött hagyni a bolsevik típusú pártszerveződés modelljét.

Mint a múlt héten kiderült, az MSZP elnökválasztó kongresszusa június első hétvégéjén lesz. A teljes tisztújítás menetére eddig két forgatókönyv létezik: az egyik szerint a kongresszuson új pártelnököt választanak, és még az önkormányzati választások előtt feláll az új elnökség. A másik elképzelés szerint új elnököt választanak, de az elnökség csak az önkormányzati választások után újulna meg. Amit tehát biztos, hogy egy hónap múlva lesz új elnöke az MSZP-nek.

Gyurcsány, aki egyelőre még nem akar sem pártelnök, sem frakcióvezető lenni, azt javasolta, a pártelnöki és a frakcióvezetői tisztséget ne egyetlen személy töltse be. A szocialistákhoz közel álló források tudni vélik, a párt nem veszi figyelembe Gyurcsány javaslatát, a pártelnök és a frakcióvezető Mesterházy személyében egy és ugyanaz lesz. A párt elnöksége Mesterházy Attilát javasolta a frakcióvezetői tisztségre, a döntést a megyei pártelnökök is támogatták. Ahogy Lendvai Ildikó fogalmazott, Mesterházy már „frakcióvezetőként bizonyított, a nehéz körülmények ellenére helytállt a kampányban, a vártnál több szavazót mozgósított”. Így a hét elején megalakuló új MSZP-frakció minden valószínűség szerint megválasztja őt frakcióvezetőnek. Mesterházy azt javasolta, hogy az MSZP szervezzen megyei szinten olyan összejöveteleket, ahol a vezetés valamely tagjának részvételével értékelést tartanak, mert ő annak a híve, hogy minél több vélemény hangozzon el.

Ezt a felhívását ismételte el a szocialisták majálisán is, majd hozzátette, „vállaltam azt, hogy elmegyek minden olyan baloldali közösségbe, ahova elhívnak, mert kíváncsi vagyok elvtársaim és barátaim véleményére.”

Az „elvtárs” szó egészen biztosan nem freudi elszólás volt, hanem tudatos, ugyanis később még nyomatékosította is, hogy „nem félek kimondani azt, hogy elvtárs.” Új jelölt, új program, régi elvtársakkal, régi ideológiával? Mesterházy elvtársozását talán még el lehetne intézni egy kézlegyintéssel, hiszen május elsején mégiscsak illik egy kevés gesztust tenni „Kádár népének.” Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje azonban a kádári „ingyen sör, ingyen virsli” nosztalgiáját újratöltve 2013-tól ingyen BKV-t ígért a budapestieknek a dugódíjból befolyt összegből.

Horváth beszédét a totális ötlettelenség és dilettantizmus jellemezte: „Olyan Budapestet szeretnék látni, ahol sok fiatal van a közösségi helyeken” vagy „Azt szeretném, ha bárhol a városban le lehetne ülni”. Komikus és megmosolyogtató volt, amikor a kerékpáros közlekedés fejlesztését ecsetelte nyugdíjas hallgatóságának.

Horváth nemcsak azt nem tudja, hogy a narancs riasztásnál sokkal veszélyesebb a vörös riasztás, de azt sem, hogy a vörös ideológiából nem lehet egyik napról a másikra zöld ideológiát faragni. A kísérletezgetésnek könnyen robbanás lehet a vége.

Felröppent az a hír is, hogy az MSZP nevet és logót változtatna, ezt azonban Lendvai cáfolta. Mindenesetre a majálison sem „MSZP” felirat, sem szegfű, sem vörös szín nem volt látható. Az MSZP-sátrat pedig „Közéleti Sátor”-nak keresztelték át.

Lendvai nagy ígéretéből, miszerint május elsején zászlót bont az új MSZP, hatalmas lebőgés lett. Nem sok jót ígér a baloldal jövőjéért aggódók számára a választási kampány óta újra előtérbe tolt volt MSZP-elnök, Kovács László kijelentése sem, aki szerint nem kell minden valaha vezető tisztséget betöltött politikusnak távoznia, mert a felelősséget csak személyekre lebontva lehet vizsgálni.

Könnyen előfordulhat, hogy az MSZP süllyedő hajójáról vízbe ugrók közül elsőként azok fognak partra úszni, akik a hajót a jéghegynek kormányozták.

Lass Gábor