Szent István keresztény, európai néppé kovácsolta a magyarságot
Szent István befejezte azt a honfoglalással elkezdődött, százéves folyamatot, amellyel keresztény, európai néppé kovácsolta a magyarságot – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden a Tolna megyei Nagymányokon.
Potápi Árpád János a római katolikus Szent Mihály-templomban a Szent István-napi misét követő beszédében hozzátette: az 1083. augusztus 20-án szentté avatott államalapító királyunkról azóta minden évben megemlékezik a magyarság.
Ez az ünnep beleivódott a magyarság lelkébe, ezt az is bizonyítja, hogy a kommunista időszakban sem merték betiltani, hanem megpróbálták az alkotmány ünnepére átkeresztelni – jegyezte meg.
Az államtitkár reálpolitikusnak nevezte Szent Istvánt, aki egyszerre kötődött Rómához és a német császársághoz, ugyanakkor legalább annyi keleti rítusú monostort alapított, ahány nyugatit. Ennek is köszönhető, hogy nemcsak a római katolikus egyházban, hanem a keleti kereszténységben is szentként tisztelik – fűzte hozzá.
Kitért arra, a 30 éve zajlott rendszerváltozásnak köszönhető, hogy Magyarország demokratikus jogállammá alakult át. Az azóta három évtized elég lesz arra, hogy az 1944-ben kezdődött sötét korszakhoz, a diktatúrák időszakához soha többé ne térjünk vissza – húzta alá.
Azt mondta, a demokratikus jogállam biztosította számunkra azt, hogy megtapasztaljuk a nemzeti összetartozás érzését.
„Ma bárhol éljünk magyarok a világban, büszkén gondolhatunk Magyarországra, nemzeti hőseinkre, elődeinkre, és méltán lehetünk büszkék a kis Magyarországnak az elmúlt száz esztendőben elért történelmi sikereire” – jelentette ki.
Azt mondta, 2020-ban, a nemzeti összetartozás évében nemcsak azokra az eseményekre emlékezünk, amelyek 1919-ben és 1920-ban történtek az országban, nemcsak arra, hogy az országot szétdarabolták, lakosságának 60-70 százalékát, köztük hárommillió magyart elcsatoltak, hanem az eltelt száz év gazdasági, kulturális és sportsikereire is.
Szólt arról, hogy augusztus 20. az új kenyér ünnepe, és lassan egy évtizede a Kárpát-medencei magyar kenyér megsütésének időpontja is.
„Gondoljunk arra, hogy mi, magyarok nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében élünk, és együttesen járultunk hozzá ahhoz, hogy az új kenyér a megterített asztalra kerüljön” – fogalmazott.
Az ünnepség végén Bagi Sándor esperes szentelte meg az új kenyeret, amelyet Potápi Árpád János Karl Bélával, Nagymányok független polgármesterével közösen szegett meg.
