Milyen tapasztalatokra támaszkodik a főpolgármester-jelöltségben?

Hirdetés

Csaknem tíz éven keresztül, 2010 és 2019 között lehetőségem volt arra, hogy a szülővárosomért dolgozhassak. 2010 és 2014 között képviselőként vettem részt a fővárosi önkormányzat munkájában, 2014 és 2019 között pedig Tarlós István felkérésére főpolgármester-helyettesként folytattam a munkámat, amelynek keretében én feleltem a humán területekért a fővárosban. Ez elég sokrétű feladat volt, és ez alatt a szűk évtized alatt abba is beleláttam, hogy miként működik egy város vezetése. Ezután a kormányszóvivői munkám részeként megismertem a kormány működését is. Tehát ismerem mindkét terepet és azt, hogy miként lehet hatékonyan működtetni egy várost.

Hogyan zárná le a főváros és a kormány közötti háborúskodást?

Elsőként le kell ülni és meg kell kezdeni a két fél közötti tárgyalásokat. Annyi biztos, hogy nem előremutató, ha valaki a főpolgármesterhez hasonlóan állandóan panaszkodik és a kormányra mutogat, és azt magyarázza, hogy mi miért nem az ő dolga. A budapestiek joggal várják el azt, hogy valaki ne csak jártassa a száját, hanem tűrje fel szépen az ingujját, és kezdjen hozzá a munkához. Az, hogy nem dolgoztak érdemben, sajnos meglátszik a városon. Ha végigsétálunk Budapesten, akkor sok helyen azt látjuk, hogy olyan, mintha örökké lomtalanítás lenne, amit sosem takarítanak el. Egy centiméternyi villamosvonal vagy metróvonal sem épült 2019 óta, mindeközben pedig teljesítménynek értékelik egy mosdó kialakítását a Blaha Lujza téren. Napestig lehetne sorolni azt, hogy mennyi feladat van Budapesten, amelyeket a kormánnyal közösen kell megoldani. A városunk ugyanis nemcsak az itt élő 1,7 millió ember otthona, hanem a nemzet fővárosa is egyben.

Korábban írtuk

Miért alakult ki a háborúskodás a főváros és a kormány között? Milyen volt a főváros és a kormány viszonya 2019 előtt?

Gyurcsány Ferenc a háborúskodás oka, aki egyértelműen megüzente Karácsony Gergelynek, hogy szembe kell fordulnia a kormánnyal. Gyurcsány Ferenc Karácsony Gergely szájába adta, hogyan kell viselkednie a kormányzattal, a főpolgármester pedig ezeket az utasításokat szolgai módon végre is próbálja hajtani azóta is, annak ellenére, hogy a 2019 előtti eredményeket látva egyértelmű, mennyi mindent el lehet érni, ha együttműködik a főváros és a kormány. Az előző ciklusokban befejeztük a 4-es metró építését, elkezdtük a 3-as metró felújítását, amihez azért nem tudtunk korábban hozzákezdeni, mert olyan adósságállományt hagyott ránk a korábbi baloldali városvezetés, hogy először azt kellett a kormány segítségével konszolidálni. Mindezek mellett megépítettük a budai fonódó villamost, megújítottuk a Margitszigetet, virágzott a turizmus, a kulturális intézményeink pedig folyamatosan tudtak előrelépni. A város sokkal tisztább és rendezettebb volt, mint most. Rengeteg olyan fejlesztést hajtottunk végre 2019 előtt, amely megkönnyítette, komfortosabbá tette a budapestiek életét. Ehhez képest az elmúlt években csak ígérethalmazokat kaptunk. Azok a fejlesztések, amelyeket Karácsony Gergely beígért, megvalósulatlan, levegőben maradt ígéretek.

Hogyan oldaná meg a Budapesten egyre nagyobb méreteket öltő közlekedési káoszt?

Egy nagyvárosban a közlekedés mindig is összetett és érzékeny kérdés lesz. Ezért sem értek egyet azzal, hogy Karácsony Gergely teljesen felelőtlen módon festékcsíkok felfestegetésével próbál közlekedést szervezni. Ennek az lett az eredménye, hogy a bicikliseknek sokszor centikre kell eltekerniük a buszok és a dugóban álló autók mellett. A kialakult helyzet nem jó azoknak, akik autóval járnak és sokkal több időt töltenek a dugóban, nem jó a bicikliseknek sem, mert veszélyes, illetve nem jó nekünk, budapestieknek, akik az egyre romló levegőjű városban vagyunk kénytelenek élni. A főváros közlekedési problémájának jelentős része az agglomerációból beáramló autósforgalomból következik. Ha tudnánk valódi alternatívát kínálni a városon kívülről érkezőknek, akkor mondhatnánk azt, hogy tegyék le Budapest határán az autójukat. De amíg nincsenek a városhatárnál őrzött ingyenes, nagy P+R parkolók, amíg nincs megoldva, hogy a kötöttpályás közlekedés a város széléig elvigyen, addig nincs miről beszélnünk. Ha pedig azt akarjuk, hogy a közösségi közlekedés alternatíva legyen, akkor nem járatritkításokat kellene bevezetni, hanem járatsűrítést, illetve még több járaton kellene alacsonypadlós járműveket rendszeresíteni. Ki kell alakítani azokat a lehetőségeket, amelyekkel mindenki a maga élethelyzetének megfelelően tud közlekedni. Karácsony Gergelynek az lett volna a feladata, hogy ezeket az alternatívákat elérhetővé tegye a budapestiek számára, de ez nem sikerült neki.

A teljes interjút IDE kattintva olvashatják el a Magyar Nemzet oldalán.