Szenvedélyek rabságában
Az Egészségügyi Minisztérium 2008. május 1-jei hatállyal megszüntette az Országos Addiktológiai Intézetet. A helyette létrehozott Országos Addiktológiai Centrum két tudományos főmunkatárssal azonban nem tudja pótolni a korábbi intézmény mintegy száz fővel működtetett oktatási, továbbképzési, koordináló tevékenységét. A megyei szakfőorvosok munkáját fölváltotta a regionális szakfőorvosi ellátás, aminek következtében beszűkült a személyes kapcsolat.
– A szenvedélybetegsége miatt ellátásra szoruló népesség a felnőtt lakosság húsz százalékát is kiteszi, és ha kezelés nélkül maradnak, jelentős részük a munkanélküliek, valamint a hajléktalanok számát gyarapítja. Részben az ő társadalomba történő visszavezetésüket, részben a nemzetközi korai kezelésbevételi programot tűzte ki célul a TÁMASZ (Területi Általános Megelőző Addiktológiai Szakgondozás) hazánkban is. Az újfajta gondozói hálózatot a megbélyegző korábbi alkoholgondozó alternatívájaként hozták létre az Országos Addiktológiai Intézet korábbi munkatársai. Míg az alkoholgondozó működése az averziós gyógymódra épült (ráitatás, hánytatás), a TÁMASZ a bio-, pszicho- és szocioterápia, egyéni és családi pszichodiagnosztikai kezelésre helyezi a hangsúlyt. Így gyakran fény derül a betegség egyéb okaira is, például depresszió, szorongás, pajzsmirigy-működési zavar, cukorbetegség, a gyógyulási arány pedig elérheti akár a 70 százalékot is – mondja dr. Sineger Eleonora közép-magyarországi addiktológus, szakfőorvos, a TÁMASZ Gondozó vezető főorvosa.
Szerepük éppen a szenvedélybetegekkel is foglalkozó Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárásával, valamint a Korányi kórház L pavilonjának megszüntetésével nőtt volna meg. Számuk azonban folyamatosan csökkent. Ennek ellensúlyozására a vállalkozói szinten megnyíló gondozók beindítanák az ellátást, viszont a feltételek törvényes betartása és az Országos Egészségügyi Pénztár által nyújtott támogatás kedvezőtlen feltételrendszere már a kezdeteknél megálljt parancsol. Marad az egy orvos, egy gondozónő ellátás, a lelkesedésből végzett túlmunka. A szakorvosok a másutt tapasztalható nagyobb megbecsülés érdekében tömegesen hagyják el az országot.
Szakács Gábor
