Szenzációk a feledés homályában – leporoltuk múltunk néhány elképesztő sztoriját

1. Terrortámadás Budapesten

1989. február 17-én, a délutáni csúcsforgalomban házilag készített csőbomba robbant a budapesti Deák térről az Astoria irányába tartó 3-as metrón. Ez volt a XX. század egyik legsúlyosabb magyarországi terrorcselekménye, aminek elkövetőjére és annak indítékára a mai napig nem derült fény. Bár a detonáció egy helyen átszakította a szerelvény tetejét, a merényletnek csodával határos módon egyetlen halálos áldozata és sérültje sem volt.

2. Dübörög a magyar aszfalt

1936. június 21-én rendezték meg a Grand Prix sorozat részeként az első Formula–1 magyar nagydíjat a budapesti Népligetben. Az 5 kilométeres pályán 11 versenyző mérette meg magát. Becslések szerint mintegy 90 ezer ember nézte végig az összecsapást, maga Horthy Miklós kormányzó is ott volt az eseményen. Az 50 körös futamot az olasz Tazio Nuvolari nyerte Alfa Romeójával. Az egyetlen magyar induló, Hartmann László Maseratijával a hetedik helyen ért célba.

3. Pokoli torony

1972. május 18-án történt Budapest legsúlyosabb tűzesete, amelynek során hét ember életét vesztette. A zuglói Csertő utca 12–14. alatti panelház lakóinak tragédiáját egy kigyulladt villanyóraszekrény okozta. Utóbb kiderült, a ház építéskor nem tartották be a magasépületek tűzrendészeti előírásait, ennek következménye volt, hogy a lángok hamar szétterjedtek. A lakók közül többen az otthonukban ragadtak, mások az ablakokon próbáltak menekülni. Öten a helyszínen, ketten a kórházban haltak bele sérüléseikbe. Az eset rávilágított a panelházak tűzvédelmi hiányosságaira.

4. Kitört a plázaláz

1996. október 14-én nyílt meg a pár évvel korábban átadott Gyöngyösi úti metróállomásnál hazánk első nyugatias üzletközpontja, a Duna Plaza. 80 üzletet és 200 parkolóhelyet kínált a látogatóknak. Kezdetben még jégkorcsolya pálya is működött benne, ezt később megszüntették. Itt nyílt meg az ország első multiplex mozija is 9 teremmel. Bár a Duna Plaza akkoriban a maga 37 ezer négyzetméterével a legnagyobbnak számított a hazai bevásárlóközpontok között, ma már nem rekorder, ezen pedig az sem változtat majd, hogy jövőre 50 ezer négyzetméretesre bővítik.

5. Rekordot döntő földrengés

1763. június 28-án, Komáromban történt hazánk eddigi legnagyobb földrengése. A tudósok által a Richter-skála szerint 6,3-as erősségűnek becsült földmozgásnak 63 halálos áldozata volt, több mint 120-an megsebesültek, és a település épületeinek harmada elpusztult. A nagyobb károk a lakosság tehetősebb rétegét sújtották, a parasztok többnyire fűzfavesszőből és vályogból készült házai sokkal ellenállóbbnak bizonyultak, mint a kőből vagy téglából készült épületek. A rengés, amit még Drezdában és Lipcsében is éreztek, Ácson, Bábolnán és Győrben is pusztított, számos lakóház mellett romba döntötte például a zsámbéki bazilika épületét is.

6. Egy falat Konstantinápoly

1896. május 23-án nyílt meg Budapesten, a Duna szabályozásakor kialakult, akkor még létező Lágymányosi-tó partján a kor legnagyobb, Kis Konstantinápoly nevet viselő vigalmi negyede. Az ötletgazda az egykori Nagymező utcai Orfeum tulajdonosa, az éjszaka császáraként emlegetett Somossy Károly volt, aki uzsorahitelekből építette föl a török város kicsinyített mását. A varázslatos szórakozóhelyen többek között színház, kiállítás, kávéház, vendéglő, fogadó és pezsgőpavilon várta a mulatni vágyókat, akiket olyan látványelemek fogadtak, mint a Hagia Sophia vagy a rue de Stamboul, vagyis Konstantinápoly főutcájának pontos mása, de voltak itt jósnők, kisázsiai népdalénekesek és eredeti török lányokból álló háremek is. A létesítmény a víz közelsége miatt azonban rövid időn belül úgy ellepték a szúnyogok, hogy élvezhetetlenné vált, ezért még abban az évben, mikor megnyílt, be is zárt. A területen ma a Műegyetem épületei állnak.

7. Végzetes fékhiba

1987. január 11-én következett be Budapest közösségi közlekedésének egyik legsúlyosabb balesete, amikor a fogaskerekű egy fékezhetetlenné vált szerelvénye völgymenetben belerohant egy vele szemben, de hegymenetben haladó másik szerelvénybe. Az ütközésben mindkét járművezető életét vesztette, az utasok közül nyolcan sérültek meg. A tragédiából okulva a szerelvények fékrendszerét az elkövetkező időszakban részlegesen átalakították, 1991-ben pedig számítógéppel felülvezérelt központi, diszpécseri biztosító berendezést is telepítettek a vonalon. A tragédia közvetlen okozója, az 52-es pályaszámú motorkocsi helyreállítását követően, 1991-ben újra forgalomba állt.

8. Itt a húsvét, itt a nyúl…

1986. március 16-án a mexikói világbajnokságra kijutott, a FIFA világranglistáján a harmadik helyen álló magyar labdarúgó-válogatott barátságos felkészülési mérkőzésen Détári Lajos, Kovács Kálmán és Esterházy Márton góljával 3-0-ra legyőzte a világ szintén legsikeresebb nemzeti együttesei közé tartozó, háromszoros vb-győztes brazil csapatot. A Népstadionban (ma Puskás Ferenc Stadion) mintegy 70 ezer ember torkából szólt egyszerre az „Itt a húsvét, itt a nyúl, magyar–brazil három–null” szlogen. A vébén aztán nem brillíroztak a mieink: a Mezey György vezette csapat a csoportmérkőzéseket követően egy győzelemmel (Kanada) és két vereséggel (Szovjetunió, Franciaország) búcsúzni kényszerült a tornától.

9. Egy vérfagyasztó nap

1940. február 16-án Miskolc Görömbölytapolca nevű részén (mai nevén Miskolctapolcán) mérték, a hivatalos feljegyzések 1890-es kezdete óta hazánk hidegrekordját. Mindössze -35 Celsius-fokot regisztrált a Meteorológiai és Földmágnességi Magyar Királyi Központi Intézet. Ezen a napon az ország szinte egész területét 20-70 centiméter hó borította, miközben a balatoni jég vastagsága 34-48 centiméterre hízott. (A legmelegebbet 2007. július 20-án mérték Magyarországon. Kiskunhalason +41,9 Celsius fokkal tetőzött a hőség. Ez alapján 76,9 Celsius-fok a legszélsőségesebb hőmérsékletek közti tartomány értéke hazánkban.)

10. Néger falu az Állatkertben

1896-ban nyílt meg a Fővárosi Állatkerten belül az az autentikus afrikai falu, ahol bennszülöttek mindennapjaiba nyerhettek bepillantást a látogatók. A 250 „néger atyafit”, ahogy a Vasárnapi Újság fogalmazott, az ezredévi ünnep tiszteletére szállíttatta egy francia vállalkozó a magyar fővárosba a mai Ghána területéről. A kiállítás cseppet sem számított egyedülállónak, a korszakban Európa-szerte mutogattak állatkertekben színes bőrű embereket a fehér közönségnek.