Az utolsó világjárvány az 1968-as hongkongi influenza volt, amely egymillió ember halálát okozta. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az új típusú influenzát már világjárványnak minősítette, amely eddig összesen kétezer ember halálát okozta. A szervezet közleményében arra figyelmeztetett, hogy a legújabb nevén „újinfluenza” terjedése a következő hónapokban fel fog gyorsulni, és a vírus egyre több emberéletet fog veszélyeztetni.

Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol eddig közel hatszáz halálos áldozata volt az új járványnak, az emberiség történetének legnagyobb oltási akciójára készülnek: néhány hónap alatt a fél országot beoltanák az újinfluenza ellen. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) igazgatója, Jakab Zsuzsanna a járványt mérsékeltnek minősítette, de nem veszélytelennek. Becslése szerint az Európai Unió lakosainak mintegy harminc százaléka fog megbetegedni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió a világ legfelkészültebb régiója a járványra.

Az újinfluenzával kapcsolatban számos ellentmondással találkozhatunk. Míg Amerikában kilencvenezer halálos áldozatról, és kétmillió kórházi betegről vizionálnak, valamint korunk új pestiseként emlegetik, addig más járványügyi szakértők szerint a H1N1 vírus nem fog gyorsabban terjedni, és nem fog több embert megfertőzni, mint egy átlagos szezonális influenzavírus. A híradásokban a halálos áldozatokra fókuszálnak, miközben ezrek gyógyulnak fel napok alatt a betegségből. Európában például a fertőzöttek száma augusztus végéig negyvenhatezer volt, a halálos áldozatok száma pedig száznégy. Vajon az újinfluenza járványa csak egy lufi , amit a szenzációra éhes média fújt egyre nagyobbra, vagy valóban egy súlyos megbetegedést okozó világjárvány küszöbén állunk?

– Valójában még nem tudjuk, hogy az újinfluenza veszélyesebb-e a rendes, szezonális influenzánál, mert sok jellemzőjében különbözik attól, mondta a Demokratának dr. Nagy Károly, a SOTE Orvosi Mikrobiológai Intézetének igazgatója. – A rendes influenza elsősorban a felsőbb, míg az újinfluenza az alsóbb légutakat, tehát a hörgőket, a tüdőt támadja meg. A H1N1 genetikai felépítése is különbözik a rendes influenzáétól, annak ellenére, hogy mindkettő úgynevezett RNS-vírus. A fő különbség a két megbetegedés között, hogy az újinfluenza a bélhámsejteket is képes megfertőzni és elpusztítani. Ezért az újinfluenza hasmenéssel, valamint bél- és gyomorfájdalommal is együtt járhat. A szezonális influenza főleg idősebbekre veszélyes, míg az újinfluenza elsősorban a fiatalokra és a terhes anyákra. A „rendes” influenza ősszel és télen fertőz, amikor gyengébb az immunrendszerünk, míg az újinfluenza inkább nyáron, és azokat támadja, akik sokat vannak a szabadban, sokat utaznak – mondta a virológus, aki hozzátette, ennek az okait az orvostudomány egyelőre még nem tudja.

– Kevés olyan ország van a világon, mint Magyarország, ahol a szezonális influenza ellen már húsz éve végeznek oltásokat. Például Argentínában, ahol most dúl az újinfluenza-járvány, korábban nem foglalkoztak annyit az influenza elleni oltásokkal, mint hazánkban. Azok, akik korábban megkapták a szezonális influenza elleni oltóanyagot, védettebbek lehetnek az újinfluenza ellen – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Károly, aki nem tudta megerősíteni azt a felvetésünket, hogy a média eltúlozná a vírussal kapcsolatos híradásokat.

– Ha megnézzük, hogy az összes fertőzöttből hányan haltak meg, akkor talán mondhatjuk azt, hogy a média indokolatlanul túl sokat foglalkozik az újinfluenzával. Azonban az orvostudomány még nem tudja, mi lesz a végkifejlete ennek a járványnak, ezért a média tevékenysége nem eltúlzott – jelentette ki a virológus, majd hozzátette, a kidolgozott oltóanyag hatékony, és kellő védelmet nyújt a vírus ellen.

– Húsz-harminc évenként végigsöpör egy világjárvány az emberiségen. Az orvostudomány a madárinfluenza megjelenésekor azt gondolta, az lesz a következő világjárvány, de nem így lett. Nagyon valószínű, hogy a H1N1 vírus sem lesz az. De a biztonság kedvéért azt tanácsolom, aki teheti, oltassa be magát, mert minél többen megtesszük, a vírus cirkulációja annál inkább meggátolható – tette hozzá.

Az oltóanyag hatékonyságáról egészen más véleményen van Demecs István, a Natúr Hírek internetes újság főszerkesztője, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy 1976-ban volt már egy sikertelen sertésinfluenzaoltóanyag-kampány az Egyesült Államokban, ami több száz ember idegrendszerében okozott helyrehozhatatlan kárt, miközben sokakat megbénított. A szerző szerint az oltóanyagokban meglévő higany káros mellékhatásaként autizmus, paralízis jelentkezett a pácienseken. Demecs arra hívja fel a figyelmet, hogy az újinfluenza elleni oltóanyag „lóhalálában készült el”, és a gyártás előtt nem végezték el a mellékhatásokat vizsgáló szokásos teszteket. Szerinte az újinfluenza elleni oltóanyag olyan adalékanyagokat tartalmaz, amelyek azonnal gyulladásos tüneteket és idegrendszeri elváltozásokat okoznak a szervezetünkben. Továbbá a „védőoltás akár meg is növelheti a tényleges influenzával kapcsolatos halálozási arányt amiatt, hogy megváltoztatja a szervezetünk normális immunválaszát.”

– Az újinfluenza elleni oltóanyagnak semmi köze az 1976-ban beadott influenza elleni vakcinához. Ez harminchárom évvel ezelőtt történt, azóta az oltóanyag előállításának technológiája óriási mértékben fejlődött a biotechnológiának és a mikrobiológiának köszönhetően. Nem bizonyított tény, hogy az oltóanyagban lévő higanyvegyületek okozták az autizmust, de a higanyvegyületet a mai oltóanyagokból már kivonták – válaszolta Demecs István felvetésre dr. Nagy Károly, aki szerint a Kádár-rendszer egyetlen pozitívuma volt a kötelező védőoltások megszervezése és szigorú ellenőrzése.

– Magyarországon az átoltottság a kötelező védőoltások tekintetében 90-95 százalékos, amelynek köszönhetően hazánkban alacsony a fertőzésveszély. Ez nem mondható el például Olaszországról vagy Németországról, ahol az átoltottság csak 45-60 százalékos, mert nincsenek kötelezően elrendelt oltások. Magyarország ezért sokkal kedvezőbb járványügyi helyzetben van, mint sok nyugat-európai ország – állítja a virológus, aki cáfolja azt is, hogy „lóhalálában” készítették volna az oltóanyagokat. – Az újinfluenza elleni oltóanyag mögött szigorú NATO-ellenőrzés, több mint fél év előkészületi munka és a WHO által elfogadott technológiai tesztelés áll. A vakcinákat egy olyan cég készíti, amelynek több mint tízéves gyakorlata van a szezonális influenza elleni oltóanyag előállításban, amely eddig csak nagyon kis mértékben okozott elhanyagolható szövődményeket – tette hozzá.

Dr. Nagy Károly elismeri, hogy az oltóanyagüzletben óriási pénz van, amelyet részben az adófizetőkre terhelnek, de szerinte sokkal több kárt okoznak a nemzetgazdaságnak a betegség miatt nem dolgozó emberek.

– Értetlen számomra az évtizedek óta sikeresen működő, minimális mellékhatásokkal járó oltóanyag elleni hangulatkeltés. Bár az újinfluenza elleni oltás nem kötelező, minél kevesebb ember oltatja be magát, annál jobban nő a vírusra fogékony populáció. Igaza van annak, aki azt mondja, hogy a H1N1-vírus okozta halálozások száma elenyésző a fertőzöttek számához képest. De a vírusok virulenciája nem állandó, nőhet vagy csökkenhet. Minél több vírus ellen védett ember van, a virulencia annál kevésbé változik, és annál kevesebb lehet a haláleset is – hangsúlyozta.

Az augusztus 30-ig tartó harmincötödik héten három újinfluenza-vírus okozta megbetegedést diagnosztizáltak Magyarországon, ezzel összesen 153-ra emelkedett a magyarországi újinfluenzás esetek száma. Közülük összesen 32 beteget ápoltak kórházban. Az epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy az új influenzavírus okozta megbetegedéseket elsősorban a hazánkba érkező külföldiek körében diagnosztizálták, továbbá azok betegedtek meg, akik külföldre utaztak, vagy külföldről hazatérő betegekkel álltak kapcsolatban. A vírus széles körű terjedése a hazai lakosság körében továbbra sem volt észlelhető – derül ki az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) legfrissebb adataiból.

Az unió tagállamainak szakemberei által elfogadott nyilatkozat szerint minden tagországnak joga van ahhoz, hogy maga határozza meg a H1N1 vírus elleni védekezés stratégiáját. A Nemzeti Influenza Pandémiás Terv megtalálható az ÁNTSZ honlapján. Ebben meghatározták az úgynevezett rizikócsoportokat, akik prioritást élveznek az oltás során. Először az egészségügyi dolgozóknak és „az ország működőképességének fenntartásában kulcsfontosságú ágazatok” dolgozóit fogják beoltani. Ide tartoznak még a veszélyeztetett csoportok, a legalább hat hónapos korú krónikus betegek és a terhes nők, akik ingyen juthatnak hozzá az oltóanyaghoz. Krónikus betegségnek minősülnek az idült légúti betegségek, a krónikus szív- és érrendszeri betegségek és a veleszületett vagy szerzett immunhiány.

Ha nagyon terjed a vírus, az országos tisztifőorvos javaslatára az egészségügyi miniszter egészségügyi katasztrófahelyzetet hirdethet ki, majd végső esetben az egészségügyi miniszter kezdeményezheti, hogy a kormány járványügyi veszélyhelyzetet hirdessen.

Az oltóanyagot augusztus közepén kezdték el beadni több mint kétszáz felnőtt önkéntesnek, de már tart a gyermekek klinikai vizsgálata is. Egyelőre egyik beoltottnál sem jelentkeztek mellékhatások. Az oltások várhatóan októberben fognak majd kezdődni.

A kormány hatmillió oltóanyagot rendelt meg a szérumot gyártó Omninvest Kft-től. Ebből négymilliót ingyenesen kaphatnak meg a fent említett rizikócsoport tagjai, míg a fennmaradó kétmillió vakcinát körülbelül 1200 forintos áron vásárolhatjuk meg a gyógyszertárakban. A háziorvosoknál kétféle oltóanyag lesz. A szezonális influenza elleni és a pandémiás. A járvány elsősorban a gyermekekre és a fiatal felnőttekre veszélyes. A fertőzöttek mintegy hetvenöt százaléka eddig a huszonkilenc év alattiak köréből került ki: a betegek huszonkét százaléka kilencévesnél fiatalabb, egyharmaduk tíz és tizenkilenc év közöttiek, húsz százalékuk pedig húsz és huszonkilenc év közöttiek.

Magyarországon eddig egy, azaz egy halálos áldozat hozható összefüggésbe az újinfluenzavírussal. Egy 41 éves férfi hirtelen kialakuló tüdőgyulladásban vesztette életét, és a boncolás során azonosították szervezetében a H1N1 vírust. Betegségét azonban súlyosbította, hogy szívbeteg is volt, és a tüdőgyulladását nem kezeltette. Ez a haláleset néhány kritikus orvos szerint azonban annyira írható a H1N1 számlájára, mintha az illető motorbalesetben halt volna meg, ráadásul a szezonális influenzában minden évben néhányan ilyen gyors lefolyású tüdőgyulladásban vesztik életüket.

A világméretű pánikhoz képest a kutatók és az orvosok egyelőre nem tudják megmondani, hogy a H1N1 súlyosabb betegség-e a szezonális influenzánál. Megnyugtató tényt közölt viszont az amerikai járványügyi központ, amely szerint az újinfluenza a fertőzöttek egy százalékánál okozott csak halált. Ez arányaiban sokkal kevesebb a szezonális influenza által okozott haláleseteknél. A szezonális influenza évente félmillió emberéletet követel világszerte. Az esetek túlnyomó többségében a halált nem maga az influenzavírus okozza, hanem a nyomában fellépő bakteriális fertőzés vagy a beteg már meglévő egyéb betegsége.

A világban tapasztalható fokozott óvintézkedések oka egy feltételezett, de be nem bizonyosodott világjárványtól való félelem. Bár a kiszemelt speciális járványok – madárinfluenza, sertésinfluenza – fenyegetései eddig rendre elmaradtak, a fejlett világban zajló logisztikai hadműveletek a régi indiános viccet idézik fel: Az indiánok a télre készülnek, vágják a fát, de nem tudják, milyen lesz a tél, mennyi fa kell, ezért elküldenek egy embert a varázslóhoz. – Varázsló, milyen lesz a tél? A varázsló csak hümmög. – Vágjunk még fát? – kérdik. – Hát, vágjatok. Az sosem árt. Az indiánok vágják, s egy idő után megint elküldenek egy embert. A kérdésre a válasz ugyanaz. Ez így megy heteken át. Egyszer arra vetődik egy fehér vadász és megkérdi a varázslót, milyen lesz a tél. – Hú, nagyon kemény tél lesz! – mondja a varázsló. – Az indiánok már hetek óta vágják a fát.

Lass Gábor, Tihanyi Tóth Kata


Amit tudni kell

Az újinfluenzáról az ÁNTSZ ingyenesen hívható zöldszámon (06 80 204 217) nyújt tájékoztatást a lakosságnak. Kérdéseinkre az Országos Epidemológia Központ egyik szakembere válaszolt.

– Hogyan terjed a vírus?

– Cseppfertőzéssel, a beteg ember nyálkacseppjei révén, valamint e nyálkacseppek által szennyezett kéz és tárgyak útján.

– Melyek a legfontosabb tünetek?

– Gyakorlatilag ugyanazok, mint a szezonális influenzánál. Harmincnyolc fok feletti láz, torokfájás, levertség, végtagfájdalom, hidegrázás. Esetleg hasmenés, hányás.

– Mennyi a lappangási idő?

– 1-7 nap, így aki külföldről érkezik haza, csak egy hét után tudja meg, hogy megfertőződött-e.

– Mit tegyünk, hogy elkerüljük a fertőzést?

– Csak papírzsebkendőbe köhögjünk és tüsszentsünk, a zsebkendőt pedig rögtön dobjuk a szemétbe, ne rakjuk zsebre. Ha nincs zsebkendő, ne tenyérbe, hanem könyökhajlatba tüsszentsünk. Fontos a naponta többszöri kézmosás, meleg vízzel, szappannal. Szellőztessünk gyakran. Aki már megfertőződött, használjon otthon szájmaszkot. A maszk szerepe nem az, hogy megvédje a viselőjét, hanem hogy ő ne fertőzhessen meg másokat.

– Mit tegyünk, ha észleltük a tüneteket?

– Mindenképpen maradjunk otthon. A legjobb, ha telefonon szólunk a háziorvosnak, hogy ne fertőzhessünk meg másokat. Ha iskolában lesz rosszul a gyermek, keresse fel az iskolaorvost és mielőbb menjen haza, ne fertőzze a társait. Az iskolák kapcsolatban vannak a kistérségi ÁNTSZ-szolgálatokkal.

– Honnan tudjuk, hogy influenzásak lettünk?

– Ezt könnyen észre lehet venni. Aki sosem volt influenzás, az is észreveszi magán az erős végtagfájdalmat, a rossz közérzetet, magas lázt, fejfájást. Ha enyhébb lefolyású a megbetegedés, akkor olyan, mint egy sima nátha és úgy át lehet vészelni a betegséget, hogy észre sem vesszük, hogy influenzásak voltunk. Tehát nem feltétlenül produkál súlyos tüneteket, ahogy a szezonális influenza sem.

– Aki elkapta, az már nem betegedhet meg?

– Aki már megkapta az influenzát, nyugodt lehet, mert védett.

– Javasolják az oltás felvételét?

– Mindenképpen ajánlott a pandémiás veszély megakadályozása miatt.

– Mikor fordulhat súlyosra a helyzet?

– A megbetegedések száma ősszel emelkedhet, mert a járványok ott terjednek, ahol sokan vannak kis helyen összezárva. Iskola, tömegközlekedés.

– Mennyi ideig tarthat ez a járvány?

– Valamikor ősz végén, télen fog beindulni és tavasszal leszünk túl rajta.