Szeptember 1-én kezdik a toborzást a határvadász századokba

Szeptember 1-én kezdi meg a toborzást a rendőrség a határvadász századokba, és ha novemberben elindulnak az első képzések, május végén lehetnek a határon azok a rendőrök, akiket a határvadász századok megerősítése miatt vesznek fel – mondta Papp Károly országos rendőrfőkapitány szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A főkapitány a Készenléti Rendőrség központi objektumában tartott tájékoztatón felidézte: a kormány augusztus 10-én döntött arról, hogy a határőrizet megerősítése érdekében háromezer új rendőrrel növelik a határvadász századok létszámát.
    
Elmondta, a kormány azért döntött a határvadász századok megerősítéséről, mert tovább erősödött az illegális migrációs nyomás a magyar-szerb, valamint a bolgár-szerb határon, megnőtt a szerb területen várakozók száma, és titkosszolgálati jelentések alapján nem várható az illegális migráció csökkenése. Emellett csökkenteni kell a rendőri állomány leterheltségét és meg kell előzni az állomány kifáradását – mondta – , ugyanakkor fenn kell tartani az ország kiegyensúlyozott közbiztonsági helyzetét. Az is cél volt, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzete ne romoljon – tette hozzá. 
    
Papp Károly közölte, a belügyminiszter augusztus 18-án hagyta jóvá előterjesztését, miszerint a Készenléti Rendőrség szervezetében jelenleg működő hét határvadász bevetési osztály mellett további nyolcat hoznak létre.
    
Megjegyezte: Budapesten a jelenlegi egy helyett két mélységi ellenőrzési osztálya lesz a Készenléti Rendőrségnek. A Győrben és Szombathelyen meglévő határvadász bevetési osztályok létszámát növelik, Nagykanizsán és Kaposváron új bevetési osztályt állítanak fel. Bővítik a pécsi, a miskolci, a nyírbátori és a kiskunhalasi – már meglévő – határvadász bevetési osztályok létszámát. Debrecenben, Orosházán, Szegeden és Kiskunhalason a meglévő mellé újabb bevetési osztályokat állítanak fel. 
    
A határvadász századokba szeptember 1-től toborozzák a fiatalokat a megyei kormányhivatalok foglalkoztatási osztályainak, a pályaorientációs iskoláknak a bevonásával. A járási kormányhivatalokon keresztül – elsősorban a közép- és felsőfokú végzettségű – a közfoglalkoztatottak keresik meg – részletezte. 
    
Megkeresik a korábban nem alkalmatlanság miatt elutasított jelentkezőket is. Ezen kívül a toborzáshoz használják a Facebookot, a Twittert, a képzésről ingyenes telefonszámon, valamint e-mailben is lehet érdeklődni. Valamennyi rendőr-főkapitányság területén működni fog a felvételi eljárást lebonyolító csoport.
    
A rendőrfőkapitány a képzésről elmondta: a felvettek egy kéthónapos alapképzés után vizsgát tesznek, a vizsga után hivatalos állományba kerülnek 12 hónapos próbaidőre, és őrmesterré nevezik ki őket. Egy további négyhónapos képzés elvégzése után pedig őr és járőr szakképesítést szereznek, így az alapképzés megkezdésétől számítva, hat hónapos képzés után helyezik őket beosztásba a határvadász századoknál. 
    
A főkapitány hangsúlyozta: a képzést elvégzők járőrtársak lesznek, a törvényben rögzített kényszerítő eszközöket alkalmazhatják, ha a feltételek fennállnak. „Nem félkész rendőrök lesznek” – szögezte le Papp Károly. 
    
Közölte azt is: a rendőrség a szolgálati törvényben meghatározott bért tudja fizetni a határvadász századokba jelentkezőknek. 
    
Papp Károly elmondta, a létszámfejlesztés miatt indokolt egyes rendőrségi objektumok fejlesztése, bővítése. Budapesten, Győrben, Szombathelyen, Pécsen, Miskolcon, Nyírbátorban és Kiskunhalason már megkezdődtek a bővítést megelőző felmérések, Nagykanizsán, Kaposváron és Szegeden új körleteket alakítanak ki, Orosházán és Debrecenben pedig belügyminisztériumi kezelésben lévő épületeket újítanak fel. A rendőrség új gépkocsik beszerzését is tervezi. A főkapitány azonban egyelőre nem tudta megmondani, mekkora költséget jelent a fejlesztés, de jelezte: a kormány biztosítja a szükséges forrást. 
    
Az EU-ban teljes mértékben egyetértés van abban, hogy az unió külső határainak őrizetét meg kell erősíteni, magas szinten kell tartani és biztosítani kell, hogy a külső határokon kizárólag ellenőrzött módon lehessen átjutni – szögezte le Papp Károly. 
    
Egy kérdésre elmondta: a legnagyobb a migrációs nyomás a magyar-szerb határon van, így tervezik, hogy az ideiglenes határzár technikai védelmét megerősítik, új hőkamerákat szerelnek fel, illetve szabotázs elleni védelemmel is ellátják a kerítést. Papp Károly elmondta azt is, jelenleg 1,9 kilométerenként, összesen 81 esőbeálló van a határon, további 37-et építenek. 
    
Arra a felvetésre, hogy a honvédség és a büntetés-végrehajtás (bv) is toborzóakcióba kezdett, Papp Károly azt mondta, „ez nem verseny”, mert mind a három fegyveres testületnek eltérő a filozófiája és feladatrendszere, a jelentkezőknek kell eldönteniük, hogy a bv-nél, a rendőrségnél vagy a honvédségnél kívánnak-e szolgálatot teljesítni. 
    
A határ védelme minden magyar fiatal felnőtt számára felemelő érzés kell, hogy legyen – jegyezte meg. 
    
A főkapitány egy kérdésre válaszolva elmondta azt is, az illetékes rendőrfőkapitányok négy esetben továbbítottak az ügyészségnek olyan rendőri jelentést, amelyben migránsok rendőri bántalmazásra utaló kijelentéseket tettek.

(Forrás és fotó: MTI)