„Szeretnénk, ha ez egy magabíró ország lenne, amely képes megvédeni a családokat”
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az infláció csökkenését és a bérek növekedését jelölte meg a 2023-2024-es gazdasági év legfontosabb feladatának pénteken Tihanyban a Tranzit fesztiválon, Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták elnöke szerint gazdasági szerkezetváltásra van szükség.Dömötör Csaba Mesterházy Attilával folytatott vitája során kiemelte, hogy tartósan nehéz időszakra kell berendezkedni, a kormány feladata az, hogy a nehézségek ellenére visszataláljon az ország a gyarapodás útjára.
„A mi céljaink változatlanok: szeretnénk, ha ez egy magabíró ország lenne, amely képes megvédeni a családokat, képes fenntartani a biztonságát” – mondta, hozzátéve, hogy minderre növekvő életszínvonal mellett van szükség.
Mesterházy Attila szerint a fenntartható növekedéshez gazdasági szerkezetváltásra van szükség Magyarországon: a munkaalapú társadalomról át kell állni a tudásalapú társadalomra.
A magasabb hozzáadott érték magasabb termelékenységet tud eredményezni, ami magasabb versenyképességet hoz a magyar gazdaság számára – emelte ki. Hozzátette, hogy így magasabb fizetést lehet adni a munkavállalóknak.
Dömötör Csaba kérdésre válaszolva azt mondta, hogy világpolitikai szinten óriási kockázatot jelent ma az orosz-ukrán háború, és az, hogy blokkosodás zajlik, részben a háborúval összefüggésben. Úgy látja, egyre nagyobb az esély arra, hogy új világrend van kialakulóban. Most dől el, hogy Európának, ezen belül Magyarországnak hol lesz a helye – hangoztatta.
Mesterházy Attila szerint a tömbösödés egyik kiváltó oka a háború, a másik az Egyesült Államok és Kína erős rivalizálása. A tömbösödés nemcsak komoly veszélyt, hanem lehetőséget is rejt. Ebben a kulcskérdés az, hogy az Európai Unió milyen szerepet szán magának annak érdekében, hogy önálló tényezőként tudjon szerepelni – hangsúlyozta.
Dömötör Csaba meglátása szerint az európai gazdasági szuverenitás gyengül. Úgy fogalmazott: az elmúlt másfél évben egyértelművé vált, hogy az a szankciós politika, amibe „minket beletolnak”, nem jó Európának, „kicsinálja az európai gazdaságot”.
„Ez a gazdasági térség szívta a legnagyobbat”, mert miközben az európai növekedés stagnál, az amerikai és a kínai gazdaság erősödik – tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: miközben az EU-nak „komoly hídfőállásokat kellene elfoglalnia gazdaságilag, ennek nem látjuk a jelét, és a gazdasági szuverenitás a politikai döntéshozatalban is jelentősen sérül. Mi ezzel nem értünk egyet” – jelentette ki.
Mesterházy Attila azt mondta: az EU-nak lenne lehetősége arra, hogy növelje versenyképességét, de „a politikai akarat, úgy tűnik, hogy hiányzik”.
Kérdésre válaszolva Dömötör Csaba közölte, a legtöbb vita az EU-val abban van, hogy úgy próbálnak meg elvenni jogköröket, hogy arról nem állapodtak meg. Példaként említette a betelepítési kvótát és a globális minimumadót. Kiemelte, nem az a kérdés, hogy van-e minősített többségi döntés, hanem az, hogy a különböző ügyekre ez a döntési mechanizmus vonatkozhat-e.
Mesterházy Attila szerint a magyar külpolitika mozgástere az elmúlt években jelentősen csökkent, amit szerinte az mutat, hogy míg 2004 és 2011 között az ország egyszer sem vétózott, az elmúlt három évben a leadott vétók hatvan százalékát Magyarország adta.
Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy a kormány a nemzeti érdekeket követi, „nem vágyik sem a rosszfiú, sem a jófiú szerepére”. Magyarországon van politikai stabilitás, megteheti, hogy erővel kiálljon a saját álláspontja mellett – szögezte le.
Kérdésre válaszolva Mesterházy Attila kitért arra: „azért lobbizni, hogy Magyarország ne kapjon EU-s forrásokat, csak azért, mert nem tetszik az adott kormány színezete, téves politikai szándék”, amivel az embereket károsítják meg.
„Nem annak szurkolok, hogy ne jöjjenek az EU-s források, hogy Magyarországon recesszió legyen, még akkor sem, ha ezer dologban nem értek egyet az Orbán-kormánnyal” – mondta.
Dömötör Csaba a vita végén kiemelte: az EU-s pénzek tekintetében fajsúlyos kérdés, hogy „kiürült az EU-s kassza”. Az EU plusz tízmilliárd eurókat akar kérni a tagországoktól Ukrajna működésének támogatására és a brüsszeli bürokraták bérének emelésére – jelezte.
Hozzátette: nincs rendben, hogy nem adták oda a nekünk járó forrásokat, miközben pluszpénzt kérnek.
„Ez fajsúlyos vita lesz és jó lenne tudni a többi párt álláspontját is erről” – tette hozzá.
Mesterházy Attila szerint sok vita van az EU-ban, ami nem baj, és örülni kell annak, hogy Magyarország „az asztalnak annak az oldalán ül, ahol beleszólhat a vitákba”.