835 igen, 591 nem szavazat. Ez a mérlege a december 7-én megtartott helyi népszavazásnak, amelyen Miskolctapolca önállóságának megteremtése mellett vagy ellen foglalhatott állást a két és fél ezer választásra jogosult polgár. A döntés értelmében akár egy új település is felkerülhet Magyarország térképére, Tapolcafürdő néven.

A választópolgárok után most Miskolc város közgyűlése, majd a Közigazgatási Hivatal állásfoglalása következik, e két szerv véleményével együtt terjesztik fel a leválási dokumentációt Gyenesei István önkormányzati miniszternek. Az ő támogató indítványára kerülhet a kérdés Sólyom László elé, aki dönt arról, létrejön-e az új település, amely leghamarabb a 2010-es önkormányzati választásokon hozhatja létre az önálló helyhatóságot. A választópolgárok akarata tehát önmagában kevés Tapolcafürdő létrejöttéhez.

Fürdőszoba tatarozás alatt

A Tapolca név hallatán mindenkinek a barlangfürdő jut eszébe.

– Az itt élő háromezer ember legnagyobb bánatára Miskolc önkormányzata számára a településrész valóban kizárólag a fürdőre korlátozódik – mondja Feith Károly, a leválást szorgalmazók egyik vezéralakja, aki hat évvel ezelőtt az SZDSZ színeiben szerzett mandátumot a városi közgyűlésben. Mivel a szocialista–szabad demokrata városvezetésnek nem tetszett Feith szeparatista törekvése, a képviselő egy alapítvány éléről vezényelte Tapolca elszakadásának folyamatát. Négy éve a lakosság többsége még nemet mondott az elszakadásra, ám 2008. december 7-én nagyot változott a világ, a népszavazás eredményeképpen megkezdődött a leválás folyamata. Az erjedés azonban sokkal korábban megindult. – Miskolc az utóbbi tíz-tizenöt évben szinte semmit sem fordított Tapolcára, a város „fürdőszobájára”, amelynek elhanyagolt állapotban vannak az útjai, boltja, iskolája, a strandot pedig, amelyik képes lenne idevonzani a kispénzű turistákat is, éppen bontják, ahelyett hogy építenék.

Az üdültetésre berendezkedett panziótulajdonosok véleménye szerint a lepusztultság elriasztja a vendégeket, hiába ruháztak be szálláshelyteremtésbe a városvezetés turisztikai fellendüléssel kecsegtető ígéretei nyomán – jegyzi meg Feith, miközben bejárva Tapolca területét, egyenként mutatja meg a korábban szebb napokat látott, de mára siralmasan festő létesítményeket, az üresen álló, falfirkákkal borított falú vendéglátóhelyeket. Útközben minden szembejövőt a nevén szólítva, pár szót vált mindenkivel. – Tapolcafürdő önállóan fenn tudná magát tartani az idegenforgalomból és a miskolci átlagnál jóval tehetősebb polgáraitól származó adóbevételből – állítja Feith Károly, aki nosztalgiával gondol a ’45 előtti időkre, amikor még Tapolca különálló üdülőhely volt.

Okfejtéséből következően Tapolca kapná meg az éves szinten egymilliárd forint bevételt hozó barlangfürdőt, amelyet Miskolc egy gazdasági társaságba apportált (vagyis Tapolcának megszerezni több mint kétséges lesz), s amelyből jelentős összegű helyi adó folyik be, egyelőre Miskolc kasszájába. Feith véleménye szerint nem odázható tovább a nagy múltú strand rendbetétele és újraindítása sem, hiszen a barlangfürdő jegyei elég drágák, kétezer forintért összesen három órát tölthet bent a látogató.

– Meg kell célozni a kispénzű embereket is, felidézni valamit a régi retrohangulatból, amikor ezrek jöttek fürdeni a kánikulában és ették a lángost a büfésoron – vallja Feith.

A Gyurcsány-klón támadása

A város több grandiózus tervet is előkészített, legutóbb a Vizek Völgye projektet, amelytől az idegenforgalom élénkülését remélte, ám a Tapolcán élők elvesztették bizalmukat Káli Sándor szocialista városvezető iránt, aki pártelnöke nyomdokain járva meg nem valósult, fantáziadús ígéretekkel előhozakodva, ám azokból a barlangfürdőn kívül semmit meg nem valósítva próbált időt nyerni és kifogni az elszakadáspártiak vitorlájából a szelet.

– A polgármester mindössze egy hónappal a leválást eldöntő népszavazás előtt önkormányzati biztost nevezett ki arra, hogy ellenkampányt folytatva Miskolc részeként megőrizze Tapolcát – meséli az eredmény tudatában ezen a lépésen már csak mosolyogva Feith Károly. – A voksolás előtt néhány nappal még az egyik utcát is leaszfaltozták, hátha nyernek pár szavazatot, de tévedtek. Az egész tapolcai leválási kezdeményezés hatalmas blama Miskolcnak – teszi hozzá.

Ezt az aspektust emeli ki Szinay Attila, a Fidesz, valamint Garamvölgyi Attila, a KDNP miskolci közgyűlési frakcióvezetője is, akik a népszavazás után közleményben szólították fel lemondásra Káli Sándor polgármestert. „Szomorú, hogy a városvezetés sikertelen Tapolca-politikája miatt az elkeseredett tapolcai polgárok a Miskolctól való elszakadás mellett döntöttek, Miskolc, és mi, miskolciak szegényebbek lettünk, hiszen idegenforgalmi zászlóshajónkat, a város egyik ékkövét veszítettük el” – fogalmaztak közleményükben az ellenzéki politikusok. Véleményük szerint óriási felelősség terheli a szocialista városvezetést, amely a helyi polgárok véleményét éveken keresztül cinikusan lesöpörte az asztalról.

– Nem lehet büntetlenül hazudni és ígérgetni jövőbeli fejlesztésekről és beruházásokról, nem lehet visszaélni a megszerzett hatalommal. Erről mondtak egyértelműen és nagyon határozottan véleményt a miskolctapolcai polgárok, ebben a helyzetben pedig nem tehet mást egy felelősen gondolkodó polgármester, mint hogy visszaadja a mandátumát – tették hozzá.

A leválás persze nem lesz olyan sima ügy, mint azt sokan egy választásból alappal következtetnék. Miskolc város jegyzője törvényességi észrevétellel élve több, a leválás előkészítése során Feithék által elkövetett hibát tárt föl, például az előkészítő bizottságnak a törvény szerint javaslatot kellett volna tennie a létrehozandó új település területére, nevére, és a működési költségekkel együtt a miskolci közgyűlés elé kellett volna terjesztenie javaslatát. Kérdés persze, hogy ezekre a hibákra miért azt követően derült fény, hogy a népszavazást a jegyző jogszerűnek találva engedte kiírni. A miskolci közgyűlés mindenesetre megállapítja majd, hogy az elszakadáspártiak több eljárási szabályt megsértettek, ráadásul a Gyenesei-minisztériumban már készen van a tapolcaiak népszavazás útján elért akaratának elutasításáról szóló határozat, hiszen a – független – miniszter nem hagyja cserben bajba jutott szocialista elvtársát.

Egyirányú forgalom

A leválást kezdeményezők vagy megígérik Gyeneseinek, hogy jó barátja színdarabját külön miniszteri kérés nélkül is bemutatják a tapolcai szabadtéri színpadon, esetleg engedik fogatot hajtani, hátha ellágyul, ám valószínűbb, hogy a miniszter döntésének bíróságon való megtámadását választják majd Feith Károlyék. Ha a bíróság zöld utat ad nekik, akkor Sólyom László államfő mondja ki a végső szót, legkésőbb 2009 végéig, hogy lesz-e Tapolcafürdő önálló település, avagy sem.

Szinay Attila fideszes képviselő szerint Miskolc több településrésze is siralmas helyzetben van, egyáltalán nem lehet csodálkozni a Tapolcához hasonló elszakadási szándékokon.

– A városvezetés tevékenységének eredményeként sajnos mára több városrészben is hasonló elkeseredés alakult ki: tarthatatlan a helyzet az Avas-délen és a peremkerületekben is – teszi hozzá Garamvölgyi Attila KDNP-s képviselő, megjegyezve, hogy a város internetes portálján ott a szlogen: „Miskolc, a nyitott kapuk városa”. Csak aztán nehogy egyirányú, kifelé menő forgalom bonyolódjon rajta…

Udvarhelyi István