Szigorítják a Stop Soros törvénycsomagot

A szigorodó Stop Soros törvénycsomag elfogadása után büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, az új kabinet megalakulása után tartott első kormányinfón.
 

Fotó: MTI, Kovács Attila

Kifejtette: a kormány első érdemi ülésén megtárgyalta a Stop Soros törvénycsomagot, valamint a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslatot, amelyek – a Stop Soros esetében a módosított új előterjesztés – jövő héten kerülhetnek az Országgyűlés elé, tárgyalásuk pedig az azt követő héten kezdődhet a parlamentben. Erre kaptak felhatalmazást a választáson – jelezte, úgy fogalmazva: szeretnék megóvni Magyarországot a bevándorlástól és annak szervezőitől.
    
A kedden benyújtandó Stop Soros törvénycsomagról elmondta: a Belügyminisztérium előterjesztésében módosul a rendőrségi törvény, a büntető törvénykönyv, a menedékjogi, az államhatárról szóló és a szabálysértési törvény. Rögzítik, hogy a törvénytelen bevándorlás szervezése illegális cselekmény, létrejön egy ilyen Btk.-tényállás.
    
A Velencei Bizottság véleményét firtató kérdésre jelezte: a bizottság küldöttsége Budapesten tartózkodik, Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára találkozik velük.
    
Az illegális bevándorlást támogató szervezetekre vonatkozó, korábban tervezett illetékfizetési kötelezettség ügyében a tárcavezető azt mondta: miután a törvényjavaslat szigorodik, és az illegális bevándorlás szervezése, finanszírozása büntetendő lesz a Btk. szerint, semmilyen további illetékfizetésre nincs szükség.
    
Az alkotmánymódosítási javaslattal kapcsolatban Gulyás Gergely közölte: az Igazságügyi Minisztérium javaslatában egyértelművé teszik, hogy Magyarország csak első biztonságos országként hajlandó menedékjogot biztosítani, vagyis az üldözöttségnek közvetlennek kell lennie. Megjegyezte, hogy ebben a kérdésben vitában állnak az EU-val, amely egyfajta univerzális jogként tekint a menedékjogra.
    
Kérdésre kifejtette: azt mindenkinek lehetősége lesz bizonyítani, hogy azokban az országokban, amelyeken keresztülhaladt, benyújtott menedékjogi kérelmet, de azt tisztességtelen eljárásban elutasították, illetve hogy ott is üldöztetésnek volt kitéve. Szerbiával kapcsolatban a kormány álláspontja az, hogy nemcsak az uniós tagállamok, hanem a tagjelöltek is biztonságos államnak minősülnek – közölte.
    
Emellett az alkotmánymódosítás tartalmazza majd az önálló közigazgatási bíráskodás létrehozását. A tervek szerint a legfelsőbb közigazgatási bíróság létrejöttével a Kúriával egy szinten egy másik legfőbb jogorvoslati fórum alakul meg – ismertette a miniszter, hangsúlyozva, hogy ez a bírósági szervezeti rendszert nem érinti.
    
A lépés azt a célt szolgálja, hogy a közigazgatásnak önálló legfelsőbb bírósága legyen – magyarázta, hozzátéve, hogy a kormány szerint az európai gyakorlat és a magyar jogtörténet is indokolja ezt.
    
„Távolságtartással, de figyelemmel kísérjük azt, ami az Országos Bírósági Tanácsban történik, és ami azért a működőképesség határán áll” – válaszolta a bírósági szervezeti rendszer jövőjét firtató kérdésre, megerősítve ugyanakkor, hogy a kormány egyáltalán nem tárgyalt erről, és pillanatnyilag nincs az asztalán ezzel összefüggő javaslat.
    
Az otthon védelme is része lesz az alaptörvénynek, a javaslat szerint ugyanis kimondják az alkotmányban: a magánlakás, az otthon védelme mindenkit megillet – tette hozzá.
    
Az alkotmánymódosítási indítványról egyeztetést kezdeményeznek majd az ellenzéki pártokkal – közölte.
    
A kérdések között szó volt a modern falvak tervben lévő programjáról, amelyről Gulyás Gergely elmondta: Gyopáros Alpár fideszes országgyűlési képviselő lesz a téma felelőse kormánybiztosként a Miniszterelnökségen, és azt kérték tőle, mihamarabb kezdjen konzultációkat az érintett polgármesterekkel. A programról – amelybe a kisvárosokat is beleértik – ősszel fogadhat el egy világos koncepciót a kormány, amelynek célja, hogy vonzó legyen a falusi lét – mondta.
    
A haderőfejlesztéssel kapcsolatban a miniszter közölte: minden évben 0,1 százalékkal emelkedik a honvédség költségvetése, így 2026-ra elérhető a védelmi kiadások NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos szintje. Jövő évben 80 milliárd forinttal lesz magasabb a honvédelmi költségvetés, ami komoly haderőfejlesztésre ad lehetőséget – tette hozzá.
    
A CEU-val kapcsolatos felvetésre válaszolva emlékeztetett, hogy december 31-ig kell megállapodást kötnie a kormánynak és az intézménynek, amit az Országgyűlésnek is ratifikálnia kell.
    
A bírósági ítéletek politikusi kommentálásáról szólva a Miniszterelnökség vezetője azt mondta: a politika nem teheti meg, hogy a társadalom által nagy várakozással fogadott ítéleteknél ne szólaljon meg. A bírák is szoktak reagálni a bíróságokat érintő előterjesztésekre – jegyezte meg.
    
Azt is közölte, hogy a kormány egy éven belül kiköltözik az Országházból.
    
Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a kormány a Budapest Bank eladását, Gulyás Gergely azt válaszolta: nem tárgyalt erről a kormány, ezért nem tud róla érdemi információt adni.
    
Az egyházügyi törvény módosítása ügyében jelezte: a néhány évvel ezelőtti – ellenzéki támogatás híján – sikertelen törvénymódosítást jó szívvel megszavazná.
    
Azzal kapcsolatban, hogy a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet kampányba kezd, hogy az Európai Néppárt zárja ki sorából a Fideszt, úgy reagált: a HRW nagyrészt Soros György támogatásából él, ezért nem csodálkozik, hogy nem tetszik a szervezetnek a kormány bevándorláspolitikája. Egyúttal kiemelte: a Fidesz az Európai Néppárt legsikeresebb tagpártja.