Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

Ahogyan arról beszámoltunk, Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt: a „hatalom emberei” szerinte fizikai erőszakot alkalmaztak jogszerűen eljáró, képviselői jogaikkal élni kívánó ellenzéki politikusokkal szemben. Ha a hatalom emberei nem tartják be a törvényeket, akkor miért tartaná be bárki más? – tette fel a kérdést Gyurcsány politikustársa, közölve azt is, a párt hivatalos személy elleni erőszak miatt feljelentést tesz az MTVA-székház biztonsági őreinek hétfői fellépése nyomán.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata, archív

Az ügyről ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük.

– Ön szerint jogos a feljelentés?

– A beadvány megalapozottságról a nyomozóhatóság kompetenciája dönteni. Azzal azonban nem lehet egyet érteni, hogy a közmédiába berontó és ott éjszakázó képviselők jogszerűen jártak el.

– Miért?

– Az Országgyűlésről szóló törvény szerint a képviselők beléphetnek közintézményekbe és felvilágosítást kérhetnek. Ez azonban nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.

– Ön szerint ezzel nem voltak tisztában az érintett ellenzéki politikusok?

– A látott képsorok alapján bizonyosan nem, vagy pedig egy tudatos törvénysértésnek lehettünk tanúi. Sőt tovább megyek, amit az érintett képviselők némelyike csinált, az kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást valósított meg, megbotránkozást kiváltva a józan többségből Magyarországon. 

– Nem ad legitimitást az utcára vitt tömeg az akcióhoz?

– Nem, éppen ellenkezőleg, hiszen volt olyan képviselő, aki a közmédia munkatársait azzal fenyegette, hogy utánuk a tömeg is be fog tódulni az intézmény területére. Azt tudni kell, hogy manapság még a monarchia visszaállításáért is könnyen az utcára lehet vinni párezer embert, ez azonban önmagában nem jogosít fel senkit semmire. 

– Vagyis az elmúlt egy hét eseményei ön szerint sem a túlóraszabályokról szóltak?

– Azokkal értek egyet, akik szerint tudatos és megtervezett politikai akció zajlott, külföldi háttértámogatással. A Munka törvénykönyvének módosítása csupán ürügy volt. Gondoljunk csak bele: kötelezőnek hazudja az ellenzék, pedig a túlórához a munkavállaló beleegyezése kell. Ráadásul az ellenzék által messianizált brüsszeli szabályok 416 óra túlórát tesznek lehetővé.

– Összességében mire számíthatnak az érintett képviselők?

– A kérdést három részre bontanám. Először is, a parlamenti akcióik kapcsán a fegyelmi felelősség megállapítása és a vonatkozó szabályok szigorítása egyaránt elkerülhetetlen. Másrészt a közmédia megrohamozása a képviselők részéről példátlan a fiatal magyar demokráciánkban, megítélésem szerint súlyos büntetés jár a garázda politikusoknak. Ettől függetlenül pedig, illetve ezzel párhuzamosan a politikai következmények sem maradhatnak el. A balliberális ellenzék radikalizálódása nem 2006, de nem is 1956, hanem 1919 szellemét idézi. Annak pedig tudjuk, mi lett a vége.