A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyar Külügyi Intézet alapításának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy Európa biztonsága most van a legrosszabb formájában a hidegháború vége óta, és ez hazánk külpolitikáját is rendkívüli kihívások elé állítja.

Hirdetés

Ennek kapcsán leszögezte, hogy a magyar külpolitikának van a legnagyobb legitimációja ma Európában, minthogy egyetlen más kormány sem aratott nagyobb arányú győzelmet választáson, ráadásul a tavalyi szavazást megelőzően a kampányt alapvetően külpolitikai témák uralták.

Amíg pedig ez a kormánya lesz Magyarországnak, addig a magyar külpolitika szuverén és magyar lesz

– figyelmeztetett.

Majd úgy vélekedett, hogy ennek különös jelentősége van az új világrend kialakulása közepette, amikor nem lehet más feladata a külpolitikának mint az ország fizikai és gazdasági biztonságának garantálása.

Korábban írtuk

Azt gondolom, a hatalmas nyomásgyakorlás ellenére, amely ránk hárult az elmúlt években és jelenleg is, ez a szuverén és magyar külpolitika sikeres tudott maradni

– mondta.

Szijjártó Péter erre példaként hozta fel, hogy sikerült kimaradni az Ukrajnában tomboló háborúból, és egyetlen olyan lépést sem tett a kormány, amely a harc meghosszabbításához vagy emberek halálához vezethetett volna.

Mi, magyarok több mint másfél éve az egyetlen morálisan tartható álláspontot képviseltük, azaz hogy meg kell menteni az emberek életét

– fogalmazott, majd elhibázottnak nevezte az európai stratégiát, miután a háború izolálása helyett annak globalizálása történt.

Tehát itt az ideje az őszinte szembenézésnek. Annak, hogy több mint másfél évvel a szomszédunkban kirobbant háború után a világ, azon belül is Európa mérleget vonjon, és beismerje, hogy kelleni fog egy B-terv

– jelentette ki.

Továbbá azon meggyőződésének adott hangot, hogy az Európai Uniónak a béke nagykövetének kellene lennie a világban, és aláhúzta, hogy Magyarország mindent meg fog tenni azért, hogy ez így alakuljon.

Ezután a magyar külpolitika sikerei között említette a közel-keleti helyzetet is, mivel Magyarország fenn tudta tartani stratégiai szövetségét Izraellel, miközben megőrizte jó kapcsolatait az arab államokkal is.

Kiemelte, hogy sikerült számos magyar állampolgáron segíteni az utóbbi hetekben, hazaszállítottak 570 embert Izraelből, s az egyiptomi és az izraeli külügyminiszterrel fenntartott „forródrót” eredményeként a magyarok az elsők között juthattak ki Gázából, a Katarral való folyamatos kapcsolattartás pedig ahhoz vezetett, hogy mindhárom magyar nő és gyerek már kiszabadulhatott a Hamász fogságából.

„Ha mi nem folytatunk olyan külpolitikát, hogy az egyiptomi, a katari és az izraeli kollégával is ugyanúgy a tisztelet, a megbízhatóság hangján tudunk beszélni (..) akkor nem tudtuk volna megmenteni a magyar emberek életét” – szögezte le.

Illetve hangsúlyozta, hogy a „multivektorális külpolitikának” válságok idején sokszor emberi életekben lehet mérni az eredményét, amire szerinte jó példa volt a keleti vakcinák megvásárlása is a koronavírus-járvány alatt.

A miniszter kitért a migráció kérdésére is, emlékeztetve, hogy milyen támadásoknak volt kitéve hazánk a határkerítés megépítése miatt. „Emlékezzünk, milyen nyomásgyakorlásnak voltunk kitéve nyolc éven keresztül, és még mindig itt vagyunk, még mindig megállítjuk az illegális bevándorlókat, és még mindig nincsen kötelező letelepítés, és amíg rajtunk múlik, nem is lesz” – közölte. Aláhúzta: a visegrádi négyek együttműködése nélkül ma illegális migránsok tízezrei grasszálnának Budapest, Pozsony, Prága és Varsó utcáin.

Ezt követően azt is óriási eredményként értékelte, hogy a magyar gazdaság az elmúlt évek válságaiból rendre megerősödve tudott kikerülni, ami a nehézségekre adott nemzeti válaszoknak köszönhető, azaz a beruházásokra és a kelet-nyugati együttműködés szorosabbra fűzésére fókuszáló politikának.

Végezetül arra figyelmeztetett, hogy ahogy 2010 óta, ezután is nagy lesz a nyomás, sőt fokozódni is fog várhatóan, de a kormány ezután sem fog engedni a zsarolásnak, nem fogja feladni a nemzeti érdekeket.

Mindig volt rajtunk nyomás, mindig kitartottunk, s mindig bebizonyosodott, hogy nekünk volt igazunk, és ez, azt gondolom, hogy így lesz a jövőben is

– összegzett.