Szijjártó Péter: A magyar emberek világos döntést hoztak

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett kampányeseményen rámutatott, hogy már több mint két éve tart a háború Ukrajnában, amelyből eddig Magyarországnak sikerült kimaradnia.

„Nem sodródtunk bele, nem engedtük, hogy belesodorjanak, belenyomjanak, belepréseljenek minket, aminek a kimondása nagyon egyszerű, bántóan egyszerű”

– mondta.
Ennek kapcsán fontosnak nevezte annak tisztázását, hogy Oroszország nem Európát, nem a NATO-t és nem is a demokráciát, mint intézményrendszert támadta meg, hanem Ukrajnát.

„És az ukránok tényleg minden tiszteletet kiérdemlő módon harcolnak is a saját szabadságukért, a saját szuverenitásukért, saját országukért. Ez nagyon tiszteletreméltó erőfeszítés. De nem értünk harcolnak, nem Magyarországért harcolnak, nem Európáért harcolnak, nem a szabad világért harcolnak és nem a NATO-ért harcolnak, nem a demokráciáért, hanem magukért”

– sorolta.

Majd kifejtette, nem szabad engedni, hogy hazánkat is belenyomják bizonyosfajta erkölcsi csapdába, azt próbálva meg sulykolni, hogy „aki nem gondolja azt, hogy az ukránok érte is harcolnak, az legalábbis érezze magát rosszul vagy legyen lelkiismeret-furdalása”.

Stratégiai hibának minősítette a szankciók bevezetését, hiszen azok nem teljesítették eredeti céljaikat, nem kényszerítették térdre Oroszországot és több mint két év alatt sem vittek közelebb a békéhez.

Illetve felszólalt a fegyverszállítások ellen is, kiemelve, hogy a háborúnak nincs megoldása a harctéren, egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon, így mindez csak meghosszabbítja a harcokat, a szenvedést.

Aláhúzta: a konfliktus lezárása kizárólag diplomáciai rendezés nyomán lehetséges, a kérdés csak annyi, hogy mikor kezdődhetnek meg a béketárgyalások, márpedig minél előbb, annál jobb.

Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen kijelentette, hogy minél később kerül erre sor, annál nagyobb a kockázata annak, hogy valami még sokkal szörnyűbb dolog történik.

„Nézzék meg, az európai politikusok egy jelentős része belelovallta magát a háborús pszichózisba (.) Mivel jól láthatóan nincsen csatatéri megoldás és győzelem, valami újdonság kell. És mi az a valami újdonság? Szárazföldi csapatok beküldése Ukrajnába, ami egyértelműen világháborús kockázattal jár, és a fantáziák a nukleáris fegyverek bevetéséről”

– mondta.

„A nyugat-európai politikusok elkezdtek beszélni a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségéről. Mi volt a reakciója az oroszoknak? Elkezdtek hadgyakorlatokat végrehajtani a taktikai nukleáris fegyverek bevetéséről”

– tette hozzá.

„Most a kérdés az, hogy tényleg szükségünk van nekünk erre? Tehát tényleg ez lenne a nyugat-európai válasz? Szárazföldi csapatok küldése világháborús kockázattal, illetve a nukleáris fegyverek emlegetése nukleáris háborús kockázattal?”

– tette fel a kérdést.

A miniszter leszögezte, hogy a június 9-i európai parlamenti választáson az emberek ugyanolyan típusú döntést hozhatnak, mint a 2022-es választáson, amikor a magyar politikai paletta szereplői a háborúval kapcsolatos álláspontjuk mentén vonultak fel egymással szemben.

„Az egyik oldal azt mondta, hogy a legfontosabb dolog a magyar emberek biztonságának garantálása, hogy ki kell maradni a háborúból, meg kell védeni az országot. Mit mondott a másik oldal? Fegyvereket kell küldeni, ha kell, katonákat is kell küldeni, le kell állítani a földgázszállítást Oroszországból”

– húzta alá.

„És a magyar emberek hoztak egy világos döntést. És most ezt a világos döntést kellene megismételni, csak most már nem magyar, hanem európai viszonylatban

– hangsúlyozta.

”Európai viszonylatban kellene világossá tenni, hogy nem akarunk háborút. Nem akarjuk, hogy nyugat-európai politikusok őrültségei miatt világháború legyen, nem akarjuk, hogy nyugat-európai politikusok őrültségei miatt atomháború legyen. Köszönjük szépen, ebből mi, magyar emberek nem kérünk. És ha leszünk elegen június 9-én, akkor ezt a véleményünket még tőlünk nagyon messze is meg kell hallják az európai politikusok„

– összegzett.