Szijjártó Péter: a tavalyi abszolút rekordév volt a külgazdasági mutatókat tekintve

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén rámutatott, hogy az utóbbi néhány évben többször is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság: a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a közel-keleti válság súlyos nehézségek elé állította a politika és a gazdaság szereplőit.

Mindezen kihívások dacára Magyarországon a tavalyi abszolút rekordév volt a külgazdasági mutatókat tekintve, s olyan csúcsok dőltek meg, amelyek „békeidőben, konjunktúrában is bravúrnak számítanak”, miközben globálisan a beruházások 30 százalékkal estek vissza – szögezte le.

„Soha ennyi megállapodást külföldről Magyarországra érkező beruházás tekintetében nem kötöttünk, és soha ekkora exportteljesítményt a magyar gazdaság nem tudott felmutatni” – fogalmazott.

Aláhúzta, hogy a termékexport értéke megközelítette a 150 milliárd eurót, ami 4,5 százalékos növekedést jelent, és a kereskedelmi többet is rekordszintű volt.

„Ha történelmi kontextusba helyezzük a számokat, akkor azt láthatjuk, hogy 2009-hez képest a magyar exportteljesítmény háromszorosára nőtt, tehát 15 éven belüli exporttriplázásról beszélünk, ami azt hiszem, hogy nagyon kevés ország esetében adatik meg” – jelentette ki.

Tudatta, hogy az export bruttó hazai termékhez (GDP) mért aránya is folyamatosan nő, 2023-ra ez már 85 százalék körül volt.

Arra is kitért, hogy a hazánkba áramló tőkét illetően mára teljes diverzifikáltságról lehet beszélni, mivel az elmúlt négy évben kétszer Dél-Koreából, kétszer Kínából érkezett a legtöbb beruházás, ami a keleti nyitás stratégiájának sikerét bizonyítja, még ha akkor sokan „le is hülyézték” emiatt a kormányt.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy 3480 milliárd forint pluszt sikerült elérni a külkereskedelmi mérlegben, amelynek köszönhetően gyakorlatilag le is dolgozták a 2022-ben megugró infláció és energiaárak miatti veszteségeket, ami szavai szerint hatalmas teljesítmény.

Részletesebben érintette a tavalyi beruházási rekordot is, emlékeztetve arra, hogy a 2022-es 6,5 milliárd eurós csúcsot sikerült megduplázni, 13 milliárd euróval, amelynek több mint 80 százaléka kötődik keleti vállalatokhoz, de ez olyan magas szám, hogy most egy ideig nem várható hasonló rekorddöntés.

Eközben viszont a projektek számában továbbra is a német és az amerikai cégek állnak első helyen, és ez a helyzet nagyon is kedvező – mondta.

„Rendkívül fontos, hogy fenntartsuk a Magyarországra irányuló tőkebeáramlás földrajzi egyensúlyát. Keletiek, európaiak, amerikaiak mind-mind kiveszik a részüket, arról nem is beszélve, hogy most már a magyar vállalatok is egyre nagyobb mértékben tudnak olyan beruházásokat végrehajtani, amelyekhez beruházásösztönzési támogatást tudunk adni” – mondta.

Közölte, hogy a magyar cégek szélesebb körű bevonása érdekében a kormányzat felülvizsgálta a beruházásösztönzési rendszer működését, amely így még hatékonyabbá vált.

A miniszter beszélt a területfejlesztési szempontokról is, és hangsúlyozta, hogy korábban nagy kihívást jelentett, hogy az északnyugatihoz képest a keleti és délnyugati országrész beruházásvonzó képessége, fejlettsége jelentős hátrányban volt.

„Az elmúlt években nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy a keleti országrészt fejlesszük beruházásokkal úgy, hogy az elérje a nyugat- és északnyugat-magyarországi fejlettségi szintet, s én azt gondolom, hogy a nagy miskolci, nyíregyházi, debreceni és szegedi beruházásokkal, valamint aztán az ezekre rátelepülő beszállítói iparral sikerült elérni, hogy mára elmondhatjuk, hogy az északnyugati és a keleti országrész beruházásokkal történő ellátottsága pariba került egymással” – közölte.

„Magyarország történetének első és harmadik valaha volt legnagyobb beruházásai egy időben zajlanak Debrecenben. Mégiscsak az történik, hogy a világon jelenleg legjobban teljesítő elektromos autógyártó vállalat legelső európai gyára Szegeden épül, mégiscsak az történik, hogy a Nyíregyházi Ipari Parkba is egymilliárd euró fölötti beruházások érkeznek, Miskolcon pedig a Bosch olyan bázist épített magának, amely Európában is párját ritkítja” – sorolta.

Az energiabiztonság nem kerülhet veszélybe senki politikai vagy ideológiai kívánságai miatt

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Budapest Balkans Forum című rendezvényen mindenekelőtt leszögezte, hogy a balkáni régió kulcsfontosságú az európai energiabiztonság jövője szempontjából, és azt is kiemelte, hogy az ellátásra fizikai, nem pedig ideológiai kérdésként kell tekinteni.

„Amíg nem találják fel azt, hogy hogyan lehet a földgázt vagy a kőolajat hátizsákban vagy sporttáskában elszállítani, addig csővezetékekre lesz szükség, és ezek határozzák meg, hogy honnan tudunk vásárolni” – jelentette ki.

Arra figyelmeztetett, hogy a diverzifikáció terve csupán álom marad, amíg a szavakat nem követik tettek. Hangsúlyozta, hogy hazánk örömmel vásárolna kőolajat vagy földgázt további forrásokból, azonban egyelőre nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, így a kormány kénytelen a már meglévő beszállítókra és tranzitútvonalakra támaszkodni.

Aláhúzta, hogy Magyarország nem az eddigi beszállítók kizárását érti „diverzifikáció” alatt, hanem az újabb források bevonását.

Elmondta, hogy a kormány elégedett a jelenlegi földgázellátókkal mind az ár, mind pedig a kiszámíthatóság szempontjából, és nagyrabecsülését fejezte ki a megbízható tranzitországok, Szerbia és Törökország felé is.

Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen felszólalt az ellen, hogy bárki megpróbálja ráerőszakolni hazánkat az eddigi energiabeszállítóinak lecserelésére. „Semmiképp nem fogjuk veszélybe sodorni az országunk ellátásbiztonságát politikai és ideológiai kívánságoknak megfelelően, legyenek azok bárkié” – mondta.

Kitért arra is, hogy a diverzifikációhoz égető szükség lenne a délkelet-európai infrastruktúra bővítésére, ehhez azonban az Európai Bizottság nem kíván anyagi támogatást nyújtani, mondván, hogy tizenöt év múlva már úgysem lesz része a földgáz az energiamixnek.

„Ki tudja, mi fog történni tizenöt év múlva? De még ha ez be is következik tizenöt év múlva, addig még mindig hátra van tizennégy évünk, és nem akarnánk megfagyni addig sem, és az iparunkat is szeretnénk működésben tartani” – fogalmazott.

Az LNG-import növeléséről szólva rámutatott, hogy ez nem kizárólag Magyarországon áll, hanem szintén a balkáni kapacitások bővítésétől is függ. A meglévő létesítmények vonatkozásában pedig arról számolt be, hogy a horvátországi behozatal emelése is a kapacitások bővítésén, illetve az áron múlik.

Érintette a fenntartható energiatermelést is, s leszögezte, hogy Magyarország igent mond a környezet védelmére, de arra nemet, hogy a világ politikai vagy ideológiai monopóliumként tekintsen a zöld ügyre.

Megismételte, hogy nem ideológiai, hanem gyakorlati módon kell hozzáállni ezen kérdéshez, hogy meg lehessen őrizni a bolygót a következő nemzedékek számára.

Szavai szerint ugyanakkor a versenyképesség erősítésére is szükség van, amelynek kéz a kézben kell járnia a környezet védelmével. „És ha ez az egyensúly kibillen, akkor az egész folyamat hitelességét veszítjük el” – mondta.

A miniszter arról is beszámolt, hogy földrajzi adottságaiból kifolyólag Magyarországon alapvetően két irányban zajlik a megújuló energiaforrások bővítése, a nap- és az atomenergiai kapacitások fejlesztésén dolgoznak legnagyobb erőkkel.

Előbbi téren körülbelül 6000 megawattos kapacitás áll rendelkezésre jelenleg, és a cél ennek a duplája. Eközben jól haladnak a paksi bővítés munkálatai, az újabb reaktorok építésével pedig 17 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható évente, ami a másfélszerese a teljes magyar közlekedési ágazat kibocsátásának – tájékoztatott.

Hozzátette, hogy a gyakran súlyos bírálatok ellenére nyugati vállalatok is dolgoznak a projekten, például jelenleg a talajszilárdítást is német cég végzi.

Rámutatott, hogy az atomenergia biztonságos, olcsó és fenntartható módja az áramtermelésnek, ezért fontos lenne Európának maga mögött hagynia az ideológiai jellegű vitákat a kérdésben, és inkább a realitásokra kellene fókuszálni.