A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett kampányeseményen leszögezte, hogy valami nagyon nincs rendjén Európában, immár több mint kév éve fegyveres konfliktus pusztít Ukrajnában, és a helyzet kifejezetten súlyos, ráadásul „háborús őrület” uralkodott el a kontinens vezetői körében, sok politikus a sajátjaként tekint az ukrajnai háborúra.

Hirdetés

„Amikor azt mondják, hogy Ukrajna értünk harcol, azzal nyilvánvalóan próbálnak apellálni mindenkinek a jóindulatára, jóságára, moráljára, lelkiismeretére, ami azért tisztességtelen dolog, mert Ukrajna saját magáért harcol, egyetlen európai uniós országot sem ért támadás, egyetlen NATO-tagországot sem ért támadás, minket sem támadtak meg, tehát értünk senkinek nem kell harcolnia” – fogalmazott.

„Ukrajnát megtámadták az oroszok, s Ukrajna harcol is hősiesen, tiszteletreméltó módon, de magáért” – tette hozzá.

Majd ennek kapcsán stratégiai hibának minősítette az európai vezetők részéről a háború globalizálását, ami helyett azt inkább izolálni kellett volna, megpróbálván valamifajta megoldást találni a minél előbbi rendezésre.

„De nem ez történt. Ugyanis az európai politikai vezetők egy jelentős része hagyta magát belenyomni, beletuszkolni, beleprovokálni az amerikaiakkal egy fegyverszállítási versenybe” – húzta alá. Illetve úgy vélekedett, hogy a fegyverszállítások semmivel nem hozták közelebb a háború végét, miután jól láthatóan a csatatéren nincs megoldás, egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon.

„Két és fél év alatt több százmilliárd eurónyi fegyvert szállítottak Ukrajnába (.) Hogyha ennyi nem elég, akkor valószínűleg semmi sem elég” – jegyezte meg, kifejtve, hogy a katonai támogatás csak a harcokat hosszabbítja meg, növelve az áldozatok számát és a pusztítás mértékét.

Korábban írtuk

Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen ezzel összefüggésben problémásnak nevezte azt is, hogy a múlt héten engedélyezték az ukrán hadsereg számára, hogy amerikai fegyverekkel oroszországi célpontokat is támadhassanak.

„Na, most ennek mi a következménye? Hogyha ők odalőnek Oroszországba, az oroszok visszalőnek. És a kérdés, hogy ugyanannyit lőnek-e vissza vagy többet. Ismerjük az oroszokat a magyar történelemből, valószínűleg többet fognak visszalőni, és akkor megint még többen halnak meg” – hangsúlyozta.

„Tehát gyakorlatilag itt robog a háború vonata, amely már elhagyta az utolsó előtti állomást. Következő állomás a végállomás, s a kérdés, hogy eljut-e odáig, vagy valaki megrántja a vészféket, és akkor megáll a nyílt pályán a szerelvény” – fűzte hozzá.

„A vészfék június 9-ével jön el, és akik meghúzhatják ezt a vészféket, azok az európai választópolgárok” – folytatta.

Arra is kitért, hogy a NATO legutóbbi külügyminiszteri ülésén úgy tapasztalta, hogy mára a döntéshozók számára egyáltalán nem legitim szempont a háború továbbterjedésének veszélye a különböző lépések meghozatala során.

„A brit külügyminiszter világossá is tette nekem, hogy ‘fejezzétek be az eszkaláció miatti aggódást’. Azt nem tette hozzá, hogy mert nem lesz eszkaláció, hanem az egész ülésből az jött ki, hogy azért, mert ha lesz, ha ez az ára a dolognak, akkor lesz” – idézte fel.

A miniszter ezután azt közölte, hogy a jelenlegi „teljes őrületben” kezd teret nyerni az a megközelítés, hogy „az utolsó ukrán katona vérén túl is van még harcolási lehetőség”.
„Amíg mi kormányzunk, addig szó sem lehet arról, hogy magyar fiatalokat egy másik ország háborújába vessenek be” – szögezte le.

„Szerintem most már az őrültségnek nincsen határa, tehát nincsen olyan ijesztő jövőkép, amit ne kéne sajnos reálisan megfontolni, hogy akkor vajon mi lenne a teendő a részünkről” – tette hozzá.