Szijjártó Péter: a világ egyik legnyitottabb gazdasága a magyar

A tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülésre érkezve arról számolt be újságíróknak, hogy politikai eljárásként tekint a beruházások átvilágítására vonatkozó tervekre.

Ennek kapcsán pedig azt sérelmezte, hogy számos ellenséges nyilatkozat hangzik el mostanában a kínai beruházásokkal összefüggésben, ezek azonban megalapozatlanok.

„Úgy érzem, hogy időnként ezt eszközként használják azok a tagállamok, amelyek nem versenyképesek eléggé a beruházásokért folytatott versenyben” – fogalmazott.

Leszögezte, hogy Magyarország egyáltalán nem támogatja az úgynevezett kockázatmentesítést, azaz a keleti és nyugati gazdaság szétválasztását célzó elképzeléseket.

Majd kifejtette, hazánk továbbra is bízik abban, hogy vissza lehet térni az észszerű, kölcsönös tiszteletre alapozott kelet-nyugati gazdasági együttműködéshez.

Szavai szerint ez nagyon fontos alapja lenne a globális gazdasági fejlődésnek, amit a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált Magyarország példája is jól mutat.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy ugyan Magyarország nem tartozik a világ legnagyobb gazdaságai közé, de a világ egyik legnyitottabb gazdasága a magyar, az export bruttó hazai terméken (GDP) belüli aránya 80-85 százalék körül van, így a kormánynak abszolút érdeke a globális szabadkereskedelem működése.

Rámutatott, hogy ezen a téren hatalmas biztonsági és politikai kihívásokkal kell szembenézni jelenleg, ezért a hajózás szabadságát fenn kell tartani világszerte, illetve nem szabad összekeverni az ideológiai és politikai kérdéseket a gazdasági-kereskedelmi együttműködéssel.

A miniszter egy másik kérdésre reagálva arra emlékeztetett, hogy a kormány betiltotta az ukrán gabona és egyes más agráráruk importját, és ezt fenn is kívánják tartani a hazai piac megóvása érdekében.

Aláhúzta: vissza kellene térni az eredeti megegyezéshez, amely az ukrán gabona szállítási útvonalainak a biztosításáról szólt, ugyanis a szomszédos országból származó mezőgazdasági termékek elárasztották a közép-európai piacokat, ami teljes mértékben ellentétes a korábbi megállapodásban foglaltakkal.

Végezetül tudatta, hogy a tranzit továbbra is lehetséges, még jelentős beruházásokat is végrehajtott a kormány annak érdekében, hogy az ukrán gabona Magyarországon keresztül eljuthasson azon államokba, amelyekben igazán nagy szükség van rá.

„Tehát a tranzit rendben van, az import nem” – összegzett.

A nyugat-európaiak jogi köntösbe bújtatott támadásokkal próbálják gyengíteni Közép-Európa versenyelőnyét

A tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós tanácsülést követő sajtótájékoztatóján közölte, hogy a biztonsági válságok mellett a politikai-ideológiai jellegű kihívások miatt is kihívásokkal szembesül ma a világkereskedelem, ami különösen a hazánkhoz hasonló, exportorientált gazdaságokat sújtja.

„A biztonsági fenyegetések főleg a kereskedelem szabadságát veszélyeztetik, míg a politikai-ideológiai fenyegetések a beruházások szabad áramlását” – mutatott rá.

Ezért Magyarország határozottan pártolja azt, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) a következő ülésén elfogadja a globális beruházáskönnyítési egyezményt, amely segítséget jelenthet a beruházások szabad áramlását gyakran akadályozó politikai és ideológiai akadályok felszámolásában – közölte.

Ezen fenyegetésekről szólva sérelmezte, hogy egyre többször kerül szóba a kockázatmentesítés, vagyis a keleti és a nyugati, pontosabban a kínai és az európai gazdaság szétválasztása. „Mi ezt egy, az európai gazdasági érdekekkel teljes mértékben ellentétes, észszerűtlen és Európa számára káros, mesterséges politikai beavatkozásnak tartjuk” – fogalmazott.

„Ezeket a politikai-ideológiai támadásokat, akadályokat egyes nyugat-európai országok Brüsszel segítségével jogi köntösbe akarják bújtatni, és egyfajta biztonsági átvilágításnak akarják alávetni az Európába Keletről, Kínából érkező beruházásokat” – figyelmeztetett.

„Mi ezt mesterséges politikai beavatkozásnak tartjuk a szabad gazdasági folyamatokba, amelyek által a nyugat-európai országok a közép-európaiak versenyelőnyét politikai, jogi eszközökkel próbálják elvenni” – hangsúlyozta.

„Voltak a múltban olyan politikai rendszerek, amelyek mesterségesen avatkoztak be a gazdaságba (.) Mi nem szeretnénk, ha ilyen kommunisztikus elvek jönnének vissza az európai gazdaságpolitikába” – tette hozzá.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy a következő évtized Európában a keleti beruházások évtizede lesz, ezt a magyar adatok is bizonyítják, amelyek szerint az utóbbi négy évben rendre Dél-Koreából vagy Kínából érkezett a legtöbb beruházás, míg korábban Németország és az Egyesült Államok állt az első helyen.

Rámutatott, hogy ez globális jelenség, mivel tizenöt évvel ezelőtt a világban végrehajtott beruházások 80 százalékát nyugati, míg 20 százalékát keleti tőkéből finanszírozták, de mára ez az arány megfordult, és Európában is elképesztő verseny zajlik a keleti beruházásokért.

„És ebben a versenyben az látszik, hogy Közép-Európa sikeresebb Nyugat-Európánál, és Közép-Európa sikerességében mi, magyarok játsszuk a főszerepet” – jelentette ki.

„És az látszik, hogy a nyugat-európaiak irigylik ezen sikereket, és mivel versenyképesség szempontjából nem tudnak fölénk nőni a beruházások vonzása tekintetében, ezért próbálják különböző politikai, jogi, ideológiai köntösbe bújtatott támadásokkal ezt a versenyelőnyünket csökkenteni” – figyelmeztetett.

„Mi ezt visszautasítjuk, és továbbra is az eurázsiai együttműködés erősítése mellett szállunk síkra, mert azt látni kell, hogy Kelet és Nyugat civilizált gazdasági együttműködésének Magyarország a nyertese” – folytatta.

A miniszter ennek alátámasztására emlékeztetett, hogy a globális autóipari forradalom gyakorlatilag a német-kínai együttműködésen alapszik, és ennek Magyarország lett az európai találkozási pontja.

„Ennek egyik legfőbb oka az, hogy mi Magyarországon soha nem nézzük, hogy egy beruházás honnan, mely országból érkezik, milyen nemzetiségű tulajdonosai vannak, csak azt, hogy annak a beruházásnak, annak a beruházónak, annak a vállalatnak minden magyar jogszabályt be kell tartania” – tudatta.

Illetve hangsúlyozta, hogy a jövő európai gazdasága is az elektromos autóiparra épül, ezért különösen lényeges, hogy a kontinensen Németországon kívül egyedül hazánkban van jelen gyárral mind a három német prémium autómárka, ráadásul a világ legnagyobb elektromos autógyártója, a kínai BYD is gyárat épít, miközben a tíz vezető akkumulátorgyártó közül már öt elkötelezte magát Magyarország mellett.

„Így a magyar gazdaság olyan rendkívül szűk körű elitklubnak lett tagja a világban, amely a biztosítékát jelenti annak, hogy a magyar gazdaság a következő időszakban is növekedési pályán fog tudni maradni” – összegzett.

A nemzetközi közösségnek fontos feladata rendet tartani a világ tengerein

A tárcavezető a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó EU-s tanácsülésen tartott sajtóértekezletén közölte, hogy a jelenlegi súlyos biztonsági válságok miatt a világkereskedelem ma nagy kihívásokkal szembesül, ami különösen a Magyarországhoz hasonló, exportorientált gazdaságokat sújtja.

Hazánk ezért rendkívül érdekelt a világkereskedelem és a világgazdasági folyamatok zavartalanságában és szabadságában – szögezte le.

Egyfelől politikai-ideológiai jellegű kihívásokról, másfelől pedig biztonsági fenyegetésekről beszélt ezzel kapcsolatban, és kifejtette, hogy a kormány fontosnak tartja a fellépést mindkettővel szemben.

„A biztonsági fenyegetések főleg a kereskedelem szabadságát veszélyeztetik, míg a politikai- ideológiai fenyegetések a beruházások szabad áramlását” – mutatott rá.

Szijjártó Péter először a biztonsági fenyegetéseket érintette, főként azt, hogy a tengeri kereskedelem szabadsága veszélynek van kitéve a Vörös-tengeren, ami jól mutatja a sérülékenységet, hogy fegyveres konfliktusok a világ bármely pontján könnyen meg tudják bénítani a globális ellátási láncokat.

„Ezért világossá kell tenni, hogy a világ tengerein rendet kell tartani. A világ tengerein biztosítani kell a szabad hajózás és a szabad kereskedelem lehetőségét a nemzetközi jogszabályokkal összhangban (.) De arra is figyelni kell, hogy ez a rendtartás vagy rendteremtés ne okozza a problémát kiváltó biztonsági fenyegetés eszkalációját, mert akkor ördögi körbe kerülünk bele” – jelentette ki.

„A nemzetközi közösségnek fontos feladata az, hogy rendet tartson a világ tengerein, és érvényesítse a szabad hajózás jogát” – fűzte hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a vörös-tengeri helyzet, s ennek nyomán a keletről érkező áruk európai szállításának késedelme is jól demonstrálja az egymásra utaltságot, ugyanis ez a kontinens gazdaságára is negatív hatással van, gyárak ideiglenes bezárásához, munkahelyek veszélyeztetéséhez vezethet.

Majd ezzel összefüggésben kritikus fontosságúnak nevezte az eurázsiai kereskedelmi együttműködést az európai gazdaság számára. „Ezért a Kelet és Nyugat együttműködését akadályozó politikai megközelítések sokkal veszélyesebbek, mint ami most zajlik a Vörös-tengeren” – vélekedett.

„A vörös-tengeri problémát meg fogják oldani azok, akik elég erősek hozzá. De ha politikai eszközökkel hosszú távon próbálják a kelet-nyugati együttműködést szétzilálni, akkor annak hosszú távú negatív következményei lesznek” – mondta.