A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a pódiumbeszélgetésen mindenekelőtt az utóbbi évek súlyos válságait taglalta, amelyek nyomán többször is a feje tetejére állt a világgazdasági status quo, miközben Magyarország képes volt maga és az érdekei megvédésére.

Hirdetés

Felidézte a gyors oltási kampányt a koronavírus-járvány idején, a sikeres beruházásösztönző programot és azt, hogy hazánk az elképesztő nyomásgyakorlás ellenére is ki tudott maradni az ukrajnai háborúból, a kormány egyetlen olyan döntést sem hozott, amely az eszkaláció kockázatával járt volna.

„Az egyetlen erkölcsileg tartható pozíciót sikerült megőrizni, amely a béke megteremtésére irányul és amellyel emberéleteket lehet menteni és a pusztítás mértékét lehet csökkenteni” – jelentette ki. Valamint emlékeztetett arra is, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanását követően sikerült hazahozni a magyarokat Izraelből, illetve egy kivételével a túszok is mind kijutottak a Gázai övezetből.

Hangsúlyozta: mindez kizárólag azért volt lehetséges, mert Magyarország Európában kivételes politikai stabilitással rendelkezik. „Ha nem lennénk ilyen helyzetben, akkor már mi is áldozatául estünk volna a liberális világ nyomulásának, mi se tudnánk nemzeti érdekre koncentráló politikát folytatni, hanem be kellene állnunk abba a hullámba, amibe a többieknek be kell” – vélekedett.

Ennek alátámasztására pedig arról beszélt, hogy „látja többeken a szenvedést, mert igazából maguktól mást mondanának, mint amit a jelenlegi helyzetükben kell”, több európai kollégája is kitartásra szokta kérni, de nem mer csatlakozni az álláspontjához a vitákban.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy ha 2019-ben és 2022-ben más választási eredmények születtek volna, akkor nem lett volna lehetséges Magyarország ilyen szilárd megóvása.

Korábban írtuk

„A következő évek is harcos évek lesznek. Átvitt értelmében biztosan, és sajnos lehet, hogy a szó szoros értelmében is, mert harcolnunk kell majd a következő időszakban is azokkal a támadásokkal szemben, amelyek a szuverenitásunkat próbálják megkérdőjelezni, elvenni, elvinni” – figyelmeztetett.

„Látható, hogy európai és globális szinten is ez a liberális fősodor próbál mindent uralni. Ennek minden az útjában van, ami nemzeti, konzervatív, keresztény alapokon nyugszik, patrióta és szuverenista. Na, nekünk pont ilyen kormányunk van, s éppen ezért mi a következő években is folyamatosan harcot kell majd vívjunk az ország, a nemzet érdekeinek megvédése érdekében” – fűzte hozzá.

„De ezt csak akkor fogjuk tudni megtenni, hogyha a politikai stabilitás, amellyel most rendelkezünk, az fennmarad” – közölte.

Továbbá az EP-választás fontos tétjének nevezte a békét és a migrációt is, mondván, hogy békepárti és migrációellenes fordulat nem képzelhető el jobboldali fordulat nélkül. „Kulcskérdés, hogy a hozzánk hasonlóan nemzeti érdekérvényesítésre alapító, patrióta, jobboldali pártok sikeresek legyenek, és ezt a megszokottá vált szocialista, zöld, liberális, szélsőbaloldali többséget meg lehessen ingatni” – húzta alá.

Ha ez sikerül – hangsúlyozta -, akkor közelebb tud kerülni a migrációval szemben fellépő, békét akaró politikai irányvonal megerősödése európai szinten is, amiben Magyarországnak sokkal könnyebb dolga lenne, mint most, amikor mindig az árral szemben megy.

„Úgyhogy ez lesz a tét, ez lesz a jelentősége június elejének, s nyilvánvalóan emellett a helyi közösségek is megválasztják a vezetőiket” – tudatta, kitérve arra is, hogy utóbbiak nagyon erős támaszát jelentik a kormánynak.

A miniszter a visegrádi együttműködést a magyar külpolitika egyik szíve közepének nevezte, kiemelve, hogy hazánk az európai és a globális politikába és gazdaságba is mélyen beágyazott ország, és a közös fellépés sokkal hatékonyabbnak bizonyult több, a nemzet jövője szempontjából sorsdöntő kérdésben, mint külön-külön lehetett volna.

„Tehát az, hogy ma illegális migránsok tíz- vagy százezrei nem grasszálhatnak itt, Közép-Európában, az nagyrészt köszönhető a politikai kiállásnak, amelyet a négy ország hajtott végre a kötelező betelepítési kvótákkal szemben” – fogalmazott.

„És ez jó példa arra, hogy megértsük, miért ellenérdekelt a globális mainstream, miért ellenérdekeltek Európa nagy országai a visegrádi csoport működése tekintetében” – vélekedett. „Nekik sokkal egyszerűbb, a nagyoknak, hogy eldöntik a fontos kérdésekben, merre is van az előre, azt közlik a kicsikkel, és mindenki mondja, hogy ‘Jawohl’ vagy ‘Yes, sir’” – tette hozzá.