Fotó: MTI/Kovács Attila

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a zöldmezős beruházás budapesti bejelentésén arról számolt be, hogy a társaság európai disztribúciós központjának felépítését az állam nagyjából 3,5 milliárd forinttal támogatta.

Hirdetés

Beszédében példátlanul nehéznek nevezte a jelenlegi körülményeket, ugyanis az elmúlt három évben kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, s ezzel párhuzamosan Európa folyamatosan veszít a versenyképességéből.

Mint mondta, ez részben az ukrajnai háborúra adott elhibázott európai uniós intézkedések eredménye, amelyek az amerikai lépésekkel ellentétben kedvezőtlenek voltak a hazai cégek szempontjából.

Aláhúzta: Kína bruttó hazai terméke (GDP) tavaly már meghaladta az Európai Unióét, hiszen míg az unió részesedése a világ gazdasági teljesítményéből 2010-ben még 22 százalékos volt, a kelet-ázsiai országé pedig csak 9, mára ez megfordult, Kínáé 18, az unióé pedig 17 százalék.

Korábban írtuk

Illetve rámutatott, hogy a Kelet gazdasági teljesítménye már nem pusztán felért a Nyugatéhoz, hanem több szempontból meg is előzte, ezt mutatja az is, hogy 2022-ben a globális beruházások 55 százalékát keleti tőkéből finanszírozták.

„Ezek után nyilvánvalóan nem nagy csoda, s nem is nehéz megérteni, hogy miért van nagy harc a keleti vállalatok beruházásaiért Európában” – fogalmazott.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a kelet-nyugati munkamegosztás nagy lehetőségeket jelenthetne, ezzel szemben az EU azon rajta fog veszíteni, ha riválisként tekint Kínára.

„Ha profitálni szeretnénk a Kínával való együttműködésből, akkor a konfrontáció és a versengés helyett a kölcsönös tiszteletre alapuló hatékony működés felé kellene menni” – figyelmeztetett.

Ennek kapcsán pedig megismételte, hogy a kormány ellenzi a világ ismételt blokkosodását, és ehelyett az összeköttetésekre kívánja helyezni a hangsúlyt, már csupán azért is, mert jól láthatóan hazánk sokat nyert azon, hogy a keleti és a nyugati vállalatok fontos találkozási pontjává vált.

„Számunkra jó hír az, hogy a kínai vállalatok első számú közép-európai beruházási célpontjává váltunk, hiszen a kínai vállalatok modern technológiát, magas hozzáadott értéket és több tízezer munkahelyet hoznak Magyarországra” – mondta.

„Büszkék vagyunk arra, hogy Európa legalacsonyabb adóiból, az európai szinten is egyedi politikai stabilitásból és a keleti beruházók iránt mutatott tiszteletből fakadóan Magyarország továbbra is a legvonzóbb beruházási célpont Közép-Európában a kínai vállalatok számára” – tette hozzá.

A miniszter végezetül arról is beszámolt, hogy az adatokat látva már biztos, hogy 2020 után 2023-ban is Kínából érkezik majd a legtöbb beruházás Magyarországra, és ezeknek köszönhetően már mostanra megdőlt az éves beruházási rekord.

„Soha annyi beruházás nem jött Magyarországra, mint tavaly – mondtuk ezt eddig. De most már mondhatjuk, hogy annyi beruházás egy év alatt nem jött Magyarországra, mint az idei esztendő első öt hónapjában” – jelentette ki.