Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás
Hirdetés

Szijjártó Péter emlékeztetett: Brüsszel korábban 6 milliárd eurót ígért Törökországnak, de vita van arról, hogy az Európai Unió mennyit fizetett ki ebből. A miniszter arra hívta fel Brüsszelt, hogy gyorsan tisztázza ezt a kérdést Ankarával, az Európai Bizottság pedig fizesse ki, amit vállalt.

Szijjártó Péter a koronavírus-járványra utalva rámutatott: korábban a migrációs hullámok még biztonsági és kulturális kockázatokat jelentettek, most viszont már komoly egészségügyi és gazdasági rizikójuk is van.

Törökországban több mint négymillió migránsról gondoskodnak jelenleg, és több százezren élnek a török-szíriai határ túloldalán. Miután a koronavírus-járvány könnyen válthat ki újabb migrációs hullámokat, az EU-nak életbe vágó érdeke a migrációs megállapodás fenntartása – közölte.

Korábban írtuk

Példaként említette Líbiát, amely jelenleg „zöld folyosóként” szolgál az illegális bevánmdorlók számára. Közölte: egyetértettek abban, hogy a líbiai helyzetet stabilizálni kell, amihez Brüsszel és Ankara együttműködése ugyancsak szükséges.

A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta: az Európai Unió jövőjét nagymértékben meghatározza, hogy miként alakul Brüsszel és Ankara együttműködése az elkövetkezendő időszakban.

Magyarország továbbra is egyenes, őszinte és a kölcsönös tiszteletre alapuló párbeszédet szorgalmaz Törökországgal és Törökországról, Brüsszelnek a képmutatást és a kétszínűséget pedig a háta mögött kellene végre hagyni – fogalmazott Szijjártó Péter.

Kiemelte: jó lenne, ha minden európai uniós tagország ugyanazt mondaná akkor, amikor a török kormány képviselője a teremben van, mint amikor nincs.

Bizonyos tagországok például zárt körben határozottan világossá teszik, hogy nem támogatják Törökország európai uniós tagsági perspektíváját – tette hozzá.

Jelezte: július 13-án az EU külügyminiszteri tanácsa a jövőbeni együttműködés kérdését is napirendre tűzi.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a világjárvány az EU gazdasági környezetében is új helyzetet teremtett, ezért jó lenne, ha Brüsszel a gazdaság területén is minél szorosabban együtt tudna működni Ankarával. közölte: Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy legyen minél kevesebb vámjellegű és bürokratikus akadály, ezért azt szorgalmazza, hogy jöjjön létre az Európai Unió és Törökország között eszabadkereskedelmi megállapodás.

Szólt arról is, hogy a magyar vállalatok esélynövelése érdekében a török piacon százmillió dolláros hitelkeretet nyitottak meg a magyar Eximbanknál.

A miniszter arról is beszámolt, hogy Törökország szerepe jelentős mértékben nőni fog a magyar gázellátás biztonságában. Kifejtette: a Török Áramlat gázvezeték törökországi és szerbiai szakasza megépült, a bolgár épül, Magyarország pedig jövő év októberéig felépíti azt a gázvezetéket, amely összeköti a magyar nemzeti gázvezeték-rendszert a szerbiai vezetékkel, így évente összesen hatmilliárd köbméternyi gáz tud érkezni Magyarországra. Hozzátette: Magyarországnak az az érdeke, hogy a Kaszpi-tenger térségéből azeri gázt szállító, Törökországon keresztül futó vezetékhez is létrejöjjön a fizikai kapcsolata legkésőbb 2023-ig.

Jelezte: kötöttek egy atomenergetikai megállapodást is, amely szoros képzési, mérnöki és műszaki elemeket tartalmaz.

Cavusoglu arról beszélt, hogy Magyarország – ahogy mindig is – határozottan támogatja Törökországot az uniós kapcsolatok terén. A török miniszter köszönetet mondott Szijjártó Péternek azért, amiért minden platformon nyíltan szóba hozza az európai unió által alkalmazott kettős mércét. Aláhúzta: az EU-nak felül kell vizsgálnia, miért teljesített rosszul a koronavírus-járvány időszakában, és őszintébbnek, átláthatóbbnak kell lennie Törökország felé.

Cavusoglu a járvány kapcsán arra is kitért, hogy Törökország és Magyarország különös szolidaritást mutatott egymás iránt ebben az időszakban.

Magyarország gyógyszerek, Törökország pedig különféle szövetek exportját illetően kezelte prioritásként a másik felet. „Bajban ismerszik meg a barát” – fogalmazott magyar nyelven szólva Cavusoglu.

A török diplomácia vezetője végül azt is bejelentette: a Turkish Airlines részben állami török légitársaság július 15-én indítja újra járatait Budapestre.

Szijjártó Péter Mevlüt Cavusoglu mellett Fatih Dönmez energetikai miniszterrel, Ruhsar Pekcen kereskedelmi miniszterrel, Mustafa Varank ipari miniszterrel is tárgyalt.