Szijjártó Péter: Brüsszelnek változtatnia kell nagyképű hozzáállásán
Ha a nyugat-balkáni bővítés tekintetében az Európai Unió nem tud változtatni nagyképű hozzáállásán, akkor hasonló kudarc fogja érni, mint amikor elvesztette az Egyesült Királyságot – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminiszteri ülésének szünetében hétfőn.Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Ukrajna ellen indított orosz háborúnak még világosabbá kell tennie, hogy az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva.
Kijelentette: Magyarország nemzeti érdeke és nemzetbiztonsági kérdés a Nyugat-Balkán uniós integrációja, azért hogy biztosítani lehessen a régió békéjét és stabilitását. Magyarország mindig is az Európai Unió természetes részének tekintette Közép-Európának ezt a déli részét – emelte ki.
„A nyugat-balkáni országok és társadalmak egyelőre inkább az európai uniós integrációt pártolják más irányokhoz képest, de nem tudjuk, hogy ez holnap is így lesz-e” – fogalmazott.
Szijjártó Péter szerint mihamarabb el kellene ismerni, hogy „Szerbia kulcsország” a térség stabilitása, békéje és fejlődése szempontjából. Szerbia már most megérett a tagságra – húzta alá. Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban azt mondta, tiszteletben kellene tartani mindhárom államalkotó nemzet és mindkét entitás jogait és érzékenységeit, a boszniai szerbeket vezető Milorad Dodik szankciók alá helyezése pedig tragikus hatásokkal járna Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina jövője szempontjából. Kijelentette: Albániával és Észak-Macedóniával azonnal meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, Montenegróval pedig le kellene zárni a tárgyalások valamennyi fejezetét. Végezetül hangsúlyozta: nem tisztességes az Európai Unió részéről, hogy többet vár el a tagjelöltektől, mint amit adni tud. „Egyelőre a mérlegnek ebbe a serpenyőjébe nem tett semmit Brüsszel, ami hatalmas probléma” – fogalmazott.
Arra hívta fel a figyelmet, ha nem sikerül felgyorsítani a bővítési folyamatot, az történelmi jelentőségű kudarc lesz az Európai Unió számára. Ha az EU nem tudja meghaladni a nagyképű hozzáállást, akkor az Egyesült Királyság után a Nyugat-Balkán is az uniós veszteséglistára kerül – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.
A magyar emberek biztonsága a legfontosabb
Magyarországnak az a legfontosabb érdeke, hogy az ország és a magyar emberek biztonságban legyenek – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar kormány sosem fogja megengedni, hogy az emberekkel fizettessék meg a háború árát, legyen szó a fizikai biztonságról, az energiabiztonságról vagy a gazdaság biztonságáról.
Emlékeztetett: Magyarország eddig minden szankciós csomagot megszavazott. Az Európai Bizottság Oroszországgal szemben bevezetni tervezett hatodik szankciós csomagjában szereplő, a földgáz- és a kőolajszállításokra vonatkozó javaslatok azonban nem fogadhatók el. Noha ezt Magyarország már korábban világossá tette, az uniós bizottság mégis olyan javaslatot tett, amely ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel, ami Magyarország számára súlyos problémákat okoz – mondta.
„Hogy fordulhatott elő az, hogy miközben az Európai Bizottság tisztában volt a magyar érdekekkel, a magyar érzékenységgel és állásponttal, mégis olyan javaslatot tett le az asztalra, ami magában hordozza az uniós egység megbomlásának lehetőségét? – tette fel a kérdést.
Szavai szerint a brüsszeli javaslat nem kevesebb, mint egy ”atombomba„ a magyar gazdaság működésére. Elfogadása esetén fizikailag válna lehetetlenné az ország, illetve a nemzetgazdaság működtetése – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.
Kiemelte, hogy a javaslatnak továbbá súlyos gazdasági és környezetvédelmi hatásai is vannak. A fosszilis energiaforrásoktól történő megszabadulás, valamint a megújuló energiahordozók bevezetésének hangoztatása mellett Brüsszel azt várná el, hogy Magyarország sok száz millió euróért végezzen beruházást a kőolaj-infrastruktúrába.
”Komolyan gondolja-e bárki, hogy hajtsunk végre egy mintegy 280 milliárd forintos beruházást csak azért, hogy 55-60 százalékkal megnöveljük az üzemanyagok árát Magyarországon, és általános árdrágulást okozzunk?„ – fogalmazott.
Elmondta, ha nem érkezhet több kőolaj Oroszországból, akkor a Horvátországból érkező kőolajvezeték bővítésére van szükség, ugyanis kapacitása miatt nem alkalmas arra, hogy kiváltsa az orosz szállítást. Tájékoztatása szerint egy ilyen beruházás 200 millió euró értékű finanszírozást igényel, amelyhez hozzáadódna még a kőolajfinomító mintegy 550 millió eurós átalakításának költsége is. Mindezek nyomán a Magyarországi üzemanyagárak, illetve emiatt minden termék ára rendkívüli mértékben növekedne – közölte.
Szijjártó Péter jogosnak nevezte azt az elvárást, hogy az unió megoldási javaslatot adjon a beruházások finanszírozására és az áremelkedés megelőzésére vagy kompenzációjára. Az Európai Bizottság számára világos, hogy mi a magyar álláspont, Magyarország várja a testület javaslatát, de ilyen javaslat eddig nem született. Ezért javasolta azt, hogy ha az Európai Unió szeretne olajembargót bevezetni, akkor adjon mentességet a csővezetékes szállításra. Ez a legegyszerűbb megoldás, amely kielégíti a brüsszeli igényeket, és nem hozza rendkívül nehéz helyzetbe azokat az országokat, melyek csővezetéken kapnak kőolajat – tette hozzá.
A külgazdasági és külügyminiszter végezetül leszögezte: a tranzitvezetékek elzárásával való fenyegetőzés elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, hogy egyesek ilyen intézkedéssel ártatlan emberek életét akarják megnehezíteni, a háborúban ártatlan országok energiaellátását akarják megszakítani. Jogos az az elvárás, hogy ilyen lépések ne történjenek – húzta alá Szijjártó Péter.