Micheál Martin ír külügy- és védelmi miniszter hivatalában fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dublinban 2024. június 10-én
Hirdetés

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető tárgyalt Micheál Martin ír miniszterelnök-helyettessel, külügy- és védelmi miniszterrel, majd a találkozót követően úgy nyilatkozott: a magyar EU-elnökségi felkészülésről volt szó, ír kollégájával áttekintették Európa jelenlegi biztonsági és gazdasági helyzetét, valamint „azt a környezetet, amelyen keresztül most eljutunk az európai uniós soros elnökségünkhöz”. Magyarország és Írország a kontinens két végén található, teljesen más geopolitikai helyzetben vannak, történelmük is – bár voltak közös pontjaik – másként alakult – mutatott rá. Hozzátette: ebből fakadóan „sok fontos kérdést, mivel máshonnan nézünk, ezért másként is látunk”.

A miniszter hangsúlyozta: ugyanakkor ez nem veszi el annak a lehetőségét, hogy „kulturált keretek között, a kölcsönös tisztelet talaján állva beszéljünk egymással”, különösen úgy, hogy mintegy 15-20 ezer magyar él Írországban, akik második otthonra találtak itt és munkájukkal hozzájárulnak az ország sikeréhez. Annak érdekében, hogy az ő érdekeiket is jól és hatékonyan tudják képviselni, hamarosan Cork városában konzuli képviselet nyílik – emelte ki.

Szijjártó Péter kitért rá: a két ország közötti gazdasági együttműködés jó alapot ad a politikai párbeszédnek is, hiszen tavaly rekordot döntött a két ország közötti kereskedelmi forgalom, amely először érte el a 2 milliárd eurós határt. Az elmúlt tíz évben összesen hat viszonylag nagy ír vállalati beruházásról állapodtak meg Magyarországon, nemrégiben pedig a Richter belépett az ír piacra és nőgyógyászati termékeivel egész szép piaci részesedést tudott már magának szerezni – közölte.

Azt mondta: „tehát vannak sikertörténetek, ugyanakkor a politikai kérdésekben nyilvánvalóan vannak különbözőségek is”.

Korábban írtuk

„Egy nagyon veszélyes időszakban fogjuk vezetni az Európai Unió Tanácsát soros elnökként, hiszen Európa számos biztonsági és gazdasági kihívással néz szembe”

– jelentette ki.

Kifejtette: ezek kezelésében próbálnak segíteni három fontos ponton. Az elnökségi félév során mindent elkövetnek annak érdekében, hogy előre vigyék a nyugat-balkáni országok csatlakozásának ügyét. A Nyugat-Balkánon a csatlakozni vágyó országok már átlagosan több mint 15 éve várakoznak, és ha „nem lesz képes arra az Európai Unió a következő hónapokban, hogy a csatlakozási folyamatot előre vigye, akkor a komplett csatlakozási politikája kérdőjeleződik meg” az EU hitelessége szempontjából – jelentette ki.

Megjegyezte: az Európai Uniónak új lendületre, frissességre, dinamikára van szüksége, és ez a Nyugat-Balkánról érkezhet.

Azt is mondta: folytatják a küzdelmet az illegális bevándorlással szemben. „Egész egyszerűen nem fogadjuk el azt, hogy Brüsszel elvegye tőlünk azt a jogot, hogy mi magunk döntsünk arról, hogy kiket engedünk be a saját hazánkba, nem engedjük meg, hogy elvegyék azt a szuverén jogunkat, hogy mi magunk döntsünk arról, hogy kivel vagyunk hajlandóak együtt élni” – fogalmazott.

Szijjártó Péter kiemelte: az illegális bevándorlás kapcsán semmilyen kvótát, semmilyen büntetést nem hajlandók elfogadni, és „elnökségként is fel fogunk lépni az illegális bevándorlással és a kvótaőrülettel szemben”.

Közölte: végül pedig az Európai Unió gazdasági versenyképességének helyreállítása érdekében ragaszkodnak ahhoz, hogy az adópolitika továbbra is nemzeti hatáskörben maradjon, hogy a tagországok maguk hozhassanak döntést az adórendszerük vonatkozásában, maguk határozhassák meg, milyen adómértékeket alkalmaznak.

Elmondta: „Magyarországon alkalmazzuk az Európai Unió legalacsonyabb munkára rakódó adóterheit, az egykulcsos adók, a személyi jövedelemadó és az egyetlen egyszámjegyű társasági adó is egy hatalmas versenyelőnyt jelent Magyarország számára, így nem fogadjuk el, hogy más országok diktálják a magyar adópolitikát”. Az elnökségi időszak alatt is ragaszkodni fognak ahhoz, hogy az adómegállapítás kérdése nemzeti hatáskörben maradjon – hangsúlyozta.

A miniszter kitért rá: bizonyos szuverenitási pontokon van átfedés a magyar és az ír pozíciók között; „amiben lehet, az elnökségi félév alatt is együtt fogunk működni majd az ír kollégákkal”.

Közölte: gazdasági tárgyalásokkal folytatják a napot, az EATON nevű vállalathoz mennek, amely Magyarországon már több mint ezer embernek ad munkát részben az elektromos autózáshoz kapcsolódó termékek gyártásával, részben szolgáltató központi, kutatási funkciókkal.

Remélhetőleg „meg tudjuk örvendeztetni a magyar gazdaságot egy-két jó hírrel is mai tárgyalásaink nyomán” – fűzte hozzá Szijjártó Péter.