Szijjártó Péter: Egyesek még brüsszelebbek akarnak lenni Brüsszelnél
Vannak országok és hatóságok Európában, amelyek még brüsszelebbek akarnak lenni Brüsszelnél, ilyen a német exportügynökség is, amely még nem hagyta jóvá az új paksi blokkok irányítástechnikájának kivitelét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az oroszországi Szocsiban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a 12. Nemzetközi Atomexpóról bejelentkezve a paksi bővítés fontosságáról beszélt, főleg arról, hogy a jövőben azon országok lesznek biztonságban, amelyek maguk tudják előállítani az általuk felhasznált energia egy jelentős részét.
Ez pedig Magyarország esetén saját források hiányában egyedül a nukleáris energia révén lehetséges, a tervezett két új blokk pedig több mint megduplázza a jelenlegi kapacitást, és ezáltal hosszú távon is biztosítani fogja hazánk ellátását és a rezsicsökkentés vívmányainak fenntartását – tudatta.
„A terv és a cél továbbra is az, hogy 2030-ra legyünk kész a két új blokkal, ennek akadályát gyakorlatilag csak külső tényezők jelenthetik” – hangsúlyozta.
„A szankciókat sikerült eddig kivédenünk, mind a nyolc csomag vitájánál világossá tettük, hogy a nukleáris energia nem lehet része a csomagoknak (…) Viszont az látszik, hogy vannak országok, vannak hatóságok, amelyek még brüsszelebbek akarnak lenni Brüsszelnél, s kicsit túlteljesítenek” – emelte ki.
Szijjártó Péter példaként hozta fel a német exportügynökséget, amely még nem hagyta jóvá az új paksi blokkok irányítástechnikájának kivitelét, míg a francia konzorciumi partner esetében Párizsban ezt már megtették.
„Őszintén remélem, hogy egyetlen európai ország sem fogja gátolni ezt a beruházást. Látni kell, hogy ma az energiaellátás biztonsága nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai, ráadásul szuverenitási kérdés is” – fogalmazott.
„Arra kérünk mindenkit, európai uniós intézményeket, európai bankokat, európai kormányokat, hogy tartsák tiszteletben azt a tényt, hogy a szankciók nem sújtják a nukleáris energiát, és ne gátolják a magyar nukleáris beruházást, amely a hosszú távú energiaellátásunk biztonsága és a megfizethető ellátás szempontjából is kritikus fontosságú” – tette hozzá.
A miniszter elmondta, vannak olyan, „zöldnek nevezett NGO-k, akik jól szervezettek, komoly finanszírozási háttérrel rendelkeznek, és azt tekintik missziójuknak, hogy a nukleáris projekteket valahogyan próbálják megakadályozni”.
„De azt látni kell, hogy aki az atomenergiával szemben lép fel, az egyrészt a józan ésszel szemben cselekszik, másrészt pedig ellehetetleníti hosszú távon az európai ellátásbiztonságot és a megfizethető energiaszolgáltatást, ráadásul a zöld célokkal is szembemegy” – húzta alá.
Utóbbival kapcsolatban rámutatott, hogy a paksi atomerőmű működésével jelenleg évente 14,5 millió tonna szén-dioxid kibocsátása előzhető meg, a bővítéssel pedig ez további 17 millió tonnával fog nőni, ráadásul így körülbelül évi négymilliárd köbméterrel kevesebb földgázt kell majd felhasználni.
Leszögezte: az atomenergia a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, legkörnyezetbarátabb, legbiztonságosabb módja az energiaelőállításnak.
„Mindenki, aki ezt tagadja, az kizárólag ideológiai-politikai alapon teszi ezt, a józan ész talaján állva a nukleáris energiát támadni nem igazán lehet” – vélekedett.
Szijjártó Péter közölte, hogy Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával is tárgyalt, akivel áttekintették a beruházást, ami szavai szerint szépen halad előre.
Beadták a létesítési engedélyhez kapcsolódó előzetes biztonsági jegyzőkönyvet, megfelelően halad a talajkitermelés és a következő lépés a teljes talajkiemelési terv engedélyének benyújtása lesz. Eközben már zajlik Oroszországban két rendkívül fontos eszköz gyártása – tájékoztatott.
Kitért arra is, hogy a paksi bővítés Magyarország történetének legnagyobb, több mint 12 milliárd euró értékű zöldmezős beruházása, amely mintegy tízezer munkahelyet hoz létre.
