Szijjártó Péter: Európának szüksége van a keleti beruházásokra

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-indiai-csendes-óceáni miniszteri fórumot követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek során teljességgel új realitás jött létre a világrendben, a krízisek nyomán új korszak kezdődött, amelyben a világgazdaság súlypontja nyugatról keleti irányba tolódott el.

Aláhúzta: ezt mutatja az is, hogy míg korábban a globális beruházások 70-80 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és a maradék 20-30 százalékot keletiből, addig mára ez az arány megfordult.

Kitért arra is, hogy a keleti és a nyugati vállalatok mára minden eddiginél szorosabban függenek egymástól.

„Persze, ezt egyesek negatív jelenségként írják le. Én azt gondolom, hogy ez egy jó, ez pozitív jelenség” – mondta.

„Nagyon fontos az, hogy ebben az új időszakban, ebben az új korszakban Európa jól találja el a választ, mert ha rossz választ ad erre az új realitásra, akkor a jelenleginél is sokkal súlyosabb problémákat tud magának okozni gazdaságilag” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy jelenleg a realista és az ideológiai megközelítés küzd egymással, és az utóbbi támogatói a keleti és a nyugati gazdaság szétválasztásán dolgoznak, ami azonban szavai szerint teljesen ellentétes lenne az európai érdekekkel.

„Ez a megközelítés küzd a valósággal, a valósággal akar szembe menni. De van egy realista megközelítés is, amely két lábbal áll a földön, a valóságot veszi alapul, s azt mondja, hogy minden eddiginél szorosabb kelet-nyugati gazdasági együttműködésre van szükség” – közölte.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy ma Európának nagy szüksége van a keleti beruházásokra, valamint a keleti irányú kereskedelemre, különös tekintettel arra, hogy az ázsiai beszállítók nélkül nem lenne lehetséges az elektromos átállás a kulcsfontosságú szektornak számító autóiparban.

„Ha Európa elbarikádozza magát a keleti beruházásoktól, akadályokat gördít a keleti kereskedelem elé, akkor még tovább fog veszíteni az Európai Unió a gazdasági súlyából” – figyelmeztetett, emlékeztetve, hogy Kína mára megelőzte a kontinenst a bruttó hazai termék (GDP) rangsorában.

Megerősítette, hogy a kormány az idei magyar soros EU-elnökség idején lépéseket kíván tenni a konnektivitás, az összeköttetések irányába, ezért fel szeretnék gyorsítani a szabadkereskedelmi tárgyalásokat a délkelet-ázsiai államokkal, Indonéziával, Malajziával, Thaifölddel és a Fülöp-szigetekkel.

„Miközben mi, itt Európában, el voltunk foglalva a saját nyűgjeinkkel és a saját idejétmúlt, ideológiailag erőltetett vitáinkkal, addig a délkelet-ázsiai térségben létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége” – jelentette ki.

Tájékoztatása szerint a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) országai a globális GDP mintegy 29 százalékát adják. „Tehát így az Európai Uniónak az lenne az érdeke, hogy ezzel a szabadkereskedelmi övezettel a lehető legszorosabb együttműködést alakítsa ki” – fogalmazott.

A miniszter úgy vélte, hogy oda nem illő dolgokat nem kell belekeverni a gazdasági együttműködésbe, azaz ha az EU „politikai, ideológiai kioktatási szándékkal” szeretné megkötni ezen szabadkereskedelmi megállapodásokat, akkor abba a partnerek nyilvánvalóan nem fognak belemenni.

A miniszter a keleti nyitás politikájának sikerét méltatta, rámutatva, hogy amennyiben a kormány engedett volna a „nyomásgyakorlásnak, lebeszélési kísérleteknek”, akkor hazánk hatalmas növekedési lehetőséget hagyott volna ki, minthogy az utóbbi években már rendre Kínából és Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra.

Tudatta, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 75 százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom Magyarország és a délkelet-ázsiai országok között, a térségből érkező beruházások pedig segítik a hazai gazdaságnak a dimenzióváltását, és garantálják a növekedési pálya fenntartását.

„Magyarország a bizonyíték arra, hogy a kelet-nyugati együttműködésből igenis lehet nagyon komoly előnyöket kihozni” – összegzett.