Szijjártó Péter: kiemelten fontos a Török Áramlat biztonsága

A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán közvetített felszólalásában figyelmeztetett: a Török Áramlat fontosságát felértékelte, hogy a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat működése nem biztosított. Ezért felhívta azon országok vezetőinek figyelmét, amelyeken a vezeték keresztül megy, hogy figyeljenek a Török Áramlat működésére.

Arra is emlékeztetett, hogy a magyar kormányt számos támadás érte a Török Áramlat megvalósítása miatt, ám a vezeték nélkül most hatalmas bajban lenne Magyarország. A politikus felidézte, hogy az ukrajnai háború, illetve az Európai Unió által Oroszország ellen bevezetett szankciók nyomán súlyos energiaválsággal néz szembe Európa, ami kihat az egész világra. Ugyanakkor ezek a szankciók fájdalmasabban érintik Európát, mint az Oroszországi Föderációt – tette hozzá.

Közlése szerint a magyar kormány számára az energiaellátás biztonsága nem ideológiai vagy politikai, hanem „fizikai” kérdés, ezért az sem politikai kérdés, hogy honnan vásárolják az energiát. Ezért a magyar kormány soha nem támogatott és nem is fog támogatni olyan szankciókat, amelyek veszélybe sodornák Magyarország energiaellátását, legyen szó atomenergiáról, olajról vagy gázról – szögezte le Szijjártó Péter.

Hozzátette, ugyanezt az álláspontot fogja képviselni Magyarország azon a tárgyaláson is, amelyen az Európai Unió az Oroszország elleni nyolcadik szankciós csomag bevezetését tárgyalja. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt időszakban mindent megtett a földgázszállítási útvonalak és beszerzési források diverzifikálása érdekében. Ennek során a Török Áramlat megvalósítása bizonyult a legkifizetődőbb beruházásnak, mert az Oroszországból kiinduló vezetékek közül ez az egy, ami százszázalékos biztonsággal üzemel. Ebben a helyzetben fokozott figyelmet kell fordítani a Török Áramlat biztonságára azért, hogy ne érhessék olyan incidensek, mint az Északi Áramlat-1-et és 2-őt. A Török Áramlaton érkezik Magyarországra az orosz gáz 50-60 százaléka, ami lehetővé tette az éves fogyasztás 42 százalékának megfelelő gáz eltárolását – emelte ki.

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a nyugat-európai tározók töltöttségi szintje csupán az éves fogyasztás 23 százalékát fedezi. Szijjártó Péter azt is mondta, hogy a jelenlegi helyzet szükségessé teszi új energiaforrások felkutatását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a globális gáztartalékok 10,5 százaléka Közép-Ázsiában található. Ezért arra sarkallják az Európai Uniót, hogy tegyen erőfeszítéseket az azeri, illetve a kaukázusi és a közép-ázsiai gázforrások felhasználását biztosító infrastruktúra kiépítése érdekében, és kösse meg az ehhez szükséges kereskedelmi megállapodásokat is.

Szükséges a transz-anatóliai és a transz-adriai csővezetékek kapacitásbővítése és a déli gázfolyosó és Közép-Európa összekapcsolása a Nyugat-Balkánon keresztül – mondta. Szintén támogatják azt a projektet, amelynek keretében szélerőművek által termelt zöld villamos energia juthat el tenger alatti vezetéken keresztül Azerbajdzsánból Európába – tette hozzá.

Végül arról szólt, hogy Magyarország villamosenergia-szükségletének 50 százalékát atomenergia termeli meg. Vagyis annál erősebb egy állam energiabiztonsága, minél nagyobb az atomenergia-kapacitása. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy egy új, 2400 megawatt kapacitású új atomerőművet épít a Roszatom vezette nemzetközi konzorcium közreműködésével – ismertette a tárcavezető, megjegyezve, hogy az új reaktorok 2030-ban lesznek üzemképesek.

Ebben a helyzetben a magyar kormány nem támogat semmilyen olyan uniós szankciós csomagot, ami akadályozná a projekt megvalósítását – szögezte le Szijjártó Péter. A tanácskozás napirendjén a zöld energiaátmenet fontosságáról is szó esett. Ennek során a TÁSZ tagállamai és megfigyelő országai beszámolnak a zöld energiaátmenettel kapcsolatos nemzeti prioritásaikról. Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország elkötelezett a környezetvédelem irányában, ám meg kell akadályozni, hogy a zöldügyet politikai mozgalmak sajátítsák ki – tartalmazza a bejegyzés.