A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Békeépítési Bizottságának ülésén rámutatott, hogy az emberiség ma a veszélyek korát éli, nem túlzás azt sem mondani, hogy a globális biztonsági helyzet nem volt ilyen rossz a második világháború óta.

Hirdetés

Leszögezte, hogy napjainkban a világ körülbelül harminc pontján zajlik valamilyen fegyveres konfliktus, számos helyen befagyott konfliktusok nehezítik a mindennapokat, míg több országban robbanásközeli az állapot.

Illetve kiemelte, hogy Magyarország már lassan ezer napja az ukrajnai háború árnyékában él, és fizetnie kell annak az árát a közvetlen szomszédságban annak ellenére, hogy azért semennyiben nem felelős.

Arra is figyelmeztetett, hogy az ukrajnai és a közel-keleti fegyveres konfliktus is súlyos kihatással lehet a világ biztonságára, s a nemzetközi közösség az utolsó órában van mindkettőt illletően, amikor még el lehetne kerülni egy még súlyosabb válság kialakulását.

„És ebben a helyzetben az ENSZ-nek nagyon fontos hármas feladata van. Először is, el kellene érnie azt, hogy a világ ne szakadjon újra blokkokra, ne térjünk vissza a hidegháború időszakába, ugyanis azon az egész világ rajtaveszítene”

– mondta.

Korábban írtuk

„Másodszor, fontos szerepe van abban, hogy a jelenleg zajló háborús konfliktusok minél előbb békével érjenek véget (…) Harmadrészt pedig, a robbanásközeli állapotok esetében meg kell előznie a fegyveres konfliktusok kitörését”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy az ENSZ nem a hasonlóan gondolkodó országok csoportjaként jött létre, hanem olyan platformként, amely lehetőséget ad a párbeszédre még az egymással szemben állló felek számára is, márpedig a visszatérés ezen eredeti funkcióhoz most minden korábbinál fontosabb lenne.

Ennek kapcsán elfogadhatatlannak nevezte, hogy a világ vezető nagyhatalmainak képviselői nem állnak szóba egymással.

A miniszter aláhúzta, hogy hazánk a globális békepárti többség része, s kiveszi a részét a béketeremtési erőfeszítésekből is, így részt vesz az ENSZ libanoni, koszovói, ciprusi és nyugat-szaharai békefenntartó missziójában is. Tájékoztatása szerint a kormány tavaly négymillió dollárral járult hozzá ezen műveletek sikeréhez.

Végül üdvözölte az ukrajnai háború rendezését célzó brazil-kínai béketervet, reményét fejezve ki, hogy a nemzetközi közösség kész lesz azt komolyan megfontolni.