Szijjártó Péter: Magyarország mindent megtesz a Nyugat-Balkán stabilitása érdekében

A tárcavezető a koszovói miniszterelnök-helyettessel, Besnik Bislimivel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az Európai Unió ma jól láthatóan rossz formában, a hanyatlás időszakában van, ezért a közösségnek friss lendületre, erőre lenne szüksége, ennek forrása pedig főleg a Nyugat-Balkán lehet.

„Épp ezért Magyarország az EU-elnökség során mindent megtesz annak érdekében, hogy hozzájáruljon a Nyugat-Balkán stabilitásához, békéjéhez és fejlődéséhez, és tudjuk, hogy a Nyugat-Balkán bonyolult hely, (.), de ilyen helyzetekben, én azt hiszem, hogy a közös nevezőt kell keresni, és a Nyugat-Balkán számára is a közös nevező lehetne az európai integráció, amelyet fel kell gyorsítani”

– mondta.

Majd rámutatott, hogy a térség országai átlagosan már több mint tizennégy éve várnak a felvételükre, és ha az EU nem gyorsítja fel a folyamatot, az aláássa a bővítéspolitika, sőt az egész blokk hitelességét.

„Ha nem tudjuk felgyorsítani a bővítési politikát, akkor elveszítjük azt a momentumot, amely az európai integráció iránti magas szintű támogatásról szól a Nyugat-Balkánon. És ha elveszítjük a Nyugat-Balkán bizalmát, akkor bizony az egész Európai Unió egyfajta befejezetlen integráció marad”

– figyelmeztetett.

Szijjártó Péter ezt követően aláhúzta, hogy Magyarország minden olyan kezdeményezést és folyamatot támogat, amely elősegíti a régió békéjét, fejlődését és stabilitását, ezért hazánk bízik a Belgrád-Pristina párbeszéd sikerében is.

Leszögezte, hogy hazánk régóta fizikailag is részt vesz Koszovó stabilitásának biztosításában, ez jelenleg a legnagyobb magyar külföldi katonai szerepvállalás, amelynek keretében 411 fő teljesít szolgálatot ma is, és a NATO koszovói békefenntartó missziójának parancsnokát is Magyarország adta egy darabig.

Emlékeztetett arra, hogy évek óta magyar európai uniós szakértő dolgozik a koszovói kormány mellett, ez a hozzájárulás a jövőben is fennmarad, hiszen az integrációs folyamat meglehetősen bonyolult, ezért szükség van minden segítségre.

Valamint üdvözölte, hogy az EU elfogadta a nyugat-balkáni infrastrukturális és gazdasági fejlesztéseket célzó, hatmilliárd euró értékű program tervét, amelynek végrehajtása a magyar elnökség alatt indulhat meg.

„Az elnökségünk alatt mindent megteszünk annak érdekében, hogy az egész Nyugat-Balkánon, s benne Koszovóban a lehető legjobban sikerüljön felhasználni az európai uniós növekedési terv által biztosított pénzügyi forrásokat”

– jelentette ki.

A miniszter végül arról is beszámolt, hogy a kormány támogatta a koszovói állampolgárok vízummentes beutazását az EU-ba, ezzel párhuzamosan ugyanakkor minden korábbinál szorosabb együttműködésre törekszik az országgal a migráció ellen, ugyanis a bevándorlási nyomás továbbra is erős, és még mindig a nyugat-balkáni a legforgalmasabb útvonal.

„Az egész Nyugat-Balkánnak és az Európai Unió kapujaként szolgáló Magyarországnak is az az érdeke, hogy ezeket a migrációs folyamatokat a lehető legtávolabb tartsuk magunktól, ezért a migráció elleni együttműködésünket fejleszteni fogjuk, mint ahogyan fejlesztjük a közigazgatási együttműködésünket is”

– emelte ki.

Továbbá tudatta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött, értéke elérte a 120 millió eurót, és már idén is 33 százalékos bővülést regisztráltak.

Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva először is üdvözölte a tervezett svájci békekonferenciát, azonban közölte, hogy még nincs döntés hazánk részvételéről, továbbá annak szintjéről, ugyanis a siker alapfeltétele az lenne, hogy minden háborúzó fél jelen legyen, ami ez esetben sajnos nem teljesül.

Ezután Manfred Weber legfrissebb nyilatkozatait nagyon veszélyesnek minősítette, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét pedig háborúfanatikusnak, aki veszélybe sodorja Európát azzal, hogy atomfegyvereket emleget.
„Egy ilyen helyzetben, azt hiszem, hogy ez a felelőtlenség csúcsa. Ezért június 9-én a magyar és európai emberek előtt egy nagyon fontos döntés van. Ezeket a háborúpárti politikusokat leszavazhatják végre, és letehetik az európai emberek a voksukat a béke mellett” – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy az előző heti megegyezések nyomán várható-e kínai részvétel a paksi bővítésben, a tárcavezető azt válaszolta, hogy erről kizárólag az orosz fővállalkozó dönthet. Egy esetleges Paks III. projektről szólva pedig közölte, hogy igen bonyolult és hosszú folyamat egy atomerőmű felépítése, így elég egyszerre egyre koncentrálni.

Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök előző heti budapesti látogatása kapcsán pedig kiemelte, hogy ebben semmilyen szerepe nem volt a kormányzatnak, egyetemi előadásra kapott meghívást.