Hirdetés

A tárcavezető az egyiptomi kollégájával, Badr Abdel-Atival tartott közös sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a két ország közötti párbeszédnek mindig stratégiai jelentősége van, s különösen igaz ez jelenleg, a veszélyek korában.

A tárcavezető az egyiptomi kollégájával, Badr Abdel-Atival tartott közös sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a két ország közötti párbeszédnek mindig stratégiai jelentősége van, s különösen igaz ez jelenleg, a veszélyek korában.

„Mindkét ország fegyveres konfliktusok, háború közvetlen szomszédságában található, és mindketten szembesülünk a tömeges illegális migráció okozta kihívásokkal. Mi biztonságban szeretnénk élni, ehhez két dologra van szükség: egyrészt, hogy a térségeinket sújtó háborúk minél előbb véget érjenek, illetve hogy a térségeinket sújtó migrációs hullámokat minél előbb meg lehessen állítani”

– hangsúlyozta.

Majd rámutatott, hogy Egyiptomnak igen fontos szerepe van mindkét területen. „Egyiptom az európai biztonság egy nagyon fontos letéteményese, Egyiptom Európa észak-afrikai védvonalának a bástyája” – figyelmeztetett.

Korábban írtuk

„Magyarország nagyra becsüli, hogy Egyiptom megállítja a migrációt. Nagyra becsüljük, hogy Egyiptom felől nincsen migrációs nyomás Európán. Ha Egyiptom másképp viselkedne, ha átengedné a területén a migránsokat, akkor nagyon nehezen kezelhető migrációs hullám érkezne Európába”

– tette hozzá.

„Furcsa, de ma úgy néz ki a helyzet, hogy Brüsszel a veszélyt, Kairó pedig a védelmet jelenti Európának a migráció tekintetében. Egyiptom védi Európát az illegális migránsoktól, Brüsszel pedig az elhibázott politikájával egyre súlyosbítja a migrációs válságot Európában”

– fogalmazott.

Szijjártó Péter ezért azt sürgette, hogy az Európai Unió minél előbb utalja át a támogatását az egyiptomi határvédelem erősítésére az Európai Békekeretből a júniusban aláírt megállapodás alapján, ugyanis az országnak összesen ötezer kilométernyi határvonalat kell védenie, ami rendkívül komoly kihívás.

Illetve kifejtette, hogy az Egyiptomhoz hasonló szövetségesekre azért is szükség van, mert a következő húsz év során Afrika népessége 750 millióval fog nőni. „És ennek vagy szörnyű humanitárius katasztrófa lesz az eredménye, vagy minden idők legnagyobb migrációs nyomása Európában” – vélekedett, arra is kitérve, hogy ezek elkerüléséhez átfogó afrikai fejlesztési stratégiára lenne szükség az EU részéről.

Ezt követően közölte, hogy Magyarország Egyiptommal együtt a globális békepárti többség részese, és a két ország egyetért abban, hogy ugyan semmi közük az ukrajnai háborúhoz, mégis fizetniük kell annak az árát egyebek mellett az egekbe szökő infláció képében.

„A háborúnak a fegyverszállítások egész biztosan nem fognak véget vetni. Szorgalmazzuk, hogy minél előbb kerüljön sor a fegyverszünetre és a béketárgyalásra”

– mondta.

„És a Közel-Kelet térségében is az az érdekünk, hogy az eszkalációt meg tudjuk akadályozni, meg tudjuk akadályozni a fegyveres konfliktus továbbterjedését. Köszönjük Egyiptom stabilizáló szerepét ebben a tekintetben, és azt kérjük az egyiptomiaktól, hogy folytassák az erőfeszítéseiket a túszok kiszabadítása érdekében, mert még mindig van magyar állampolgár a Hamász foglyai között” – fűzte hozzá.

A miniszter végül kitért a stratégiai területekre is kiterjedő kétoldalú együttműködés kérdéseire is, arra hívva fel a figyelmet, hogy a gazdasági kapcsolatokban valódi sikertörténetek íródnak.

Bejelentette, hogy aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében rendszeres szakmai egyeztetést fognak folytatni a két ország hatóságai a nukleáris fejlesztéseket illetően, ugyanis Egyiptomban azonos technológiájú atomerőmű épül, mint Magyarországon, csak előrébb tartanak az építkezésben.

„Arra számítunk, hogy az itt felgyűlt tapasztalatok hasznosítása a Paks II. beruházás felgyorsítását tudja jelenteni, s számítunk arra is, hogy egyes magyar technológiákat, amelyeket nagy nemzetközi elismerés övez, az itteni nukleáris erőmű építésénél is majd figyelembe fognak venni”

– mondta.