A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte, hogy a magyar kormány elvi álláspontja szerint az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat azokkal az országokkal kell megkezdeni, amelyek felkészültek, és csak akkor szabad megkezdeni, ha erre maga az Európai Unió is felkészült. Ukrajna esetében ezek közül egyik sem teljesül – tette hozzá. Szijjártó Péter elmondta: sok vád ért minket, hogy taktikázunk az Ukrajnával szembeni álláspontunkkal. Vannak olyan vádak, amelyek azt sugallják, hogy ha a Magyarországnak járó, szabálytalanul visszatartott uniós forrásokat megkapjuk, akkor megváltoztatjuk az álláspontunkat. Nem ez a helyzet, ez nem valami keleti bazár, ahol alkudozunk – jegyezte meg. Álláspontunk nagyon átgondolt és szilárd alapokon áll: az Európai Bizottság nem megfelelően készítette elő az Ukrajnával kapcsolatos kérdéseket.

Hirdetés

Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány már többször elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, kiáll Ukrajna mellett, amikor területi integritásáról és szuverenitásáról van szó. Kiálltunk Ukrajna mellett, amikor több mint egymillió menekültet fogadtunk be. Kiállunk Ukrajna mellett, hiszen Magyarországon 1300 iskola van, ahová ukrán menekült gyerekeket és diákokat írattak be. Kiállunk Ukrajna mellett, amikor a magyar történelem eddigi legnagyobb humanitárius műveletéről van szó – közölte Szijjártó Péter.

Elmondta: teljes mértékben támogatjuk, hogy az EU és Ukrajna közötti együttműködés szorosabbá és hatékonyabbá váljon és amellett érvelünk, hogy a tagállamok vitassák meg, Európának mi a stratégiai jövőképe az EU és Ukrajna közötti kapcsolatról. Ugyanakkor úgy véljük, a csatlakozási tárgyalások megkezdése most nem a megfelelő lépés. A riporternek arra a megjegyzésére, hogy ezzel az állásponttal a magyar kormány kisebbségben van, a miniszter azt mondta: „minket nem befolyásol egyetlen másik tagállam álláspontja sem, mert tiszteletben tartjuk bármely tagállam álláspontját; egyszerűen nem ők határozzák meg a mi álláspontunkat, és reméljük, hogy a mi álláspontunk is helyet kap”.

Megjegyezte, hogy az EU-ban vannak bizonyos kérdések, amelyekről egyhangú döntésre van szükség. „Amíg ez nincs, addig döntés sincs”. A Magyarország és Oroszország kapcsolatára vonatkozó kérdésre azt mondta, van egy nagyon racionális energetikai együttműködésünk Oroszországgal, mert az energia, az energiaellátás biztonsága nemzeti érdek. Az energiaellátás biztonságát pedig az infrastruktúra határozza meg. Márpedig, ha megszakítjuk a gázellátás útvonalát Oroszországból Magyarország felé, akkor fizikailag nem tudjuk energiával ellátni az országot. Azt pedig senki nem várhatja el tőlünk, hogy ellehetetlenítsük Magyarország ellátásbiztonságát – jegyezte meg.

Korábban írtuk

„Mi saját magunkkal törődünk, Magyarország az első! Ez a mi politikánk, és nem foglalkozunk túlságosan azzal, vajon mások mit gondolnak rólunk vagy egyéb kérdésekről” – jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy Moszkva Ukrajna után uniós államokat is fenyegethet-e, azt mondta, nem hiszi, hogy Oroszország bármelyik NATO-tagállamot megtámadná, márpedig az EU-tagállamok többsége, különösen az Európai Unió keleti felén, NATO-tag is. A NATO pedig a világ legerősebb biztonsági és védelmi szövetsége, és a szerződés ötödik cikkelye értelmében ha bármelyik tagját támadás éri, azt az egész szövetség elleni támadásnak kell tekinteni.

Arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy ma az EU-ban Magyarország áll a legközelebb Oroszországhoz, miután az 1950-es években a szovjet tankok szétverték a magyar szabadságot, majd az országban maradtak, Szijjártó Péter felidézte, hogy Magyarország 40 évig szenvedett a kommunizmus alatt, Kelet felől elnyomást kapott, a Nyugat felől pedig elhanyagolást. „Harcoltunk a szabadságunkért, de senki sem segített nekünk. (…) Tehát senki se oktasson ki minket! Senki se adjon nekünk leckét történelemből! Senki se oktasson ki minket a szabadságról! Senki ne tanítson minket szuverenitásra, kezdjük innen, a másik dolog pedig az, hogy úgy gondoljuk, hogy ha elzárjuk a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, akkor megöljük a béke reményét. Márpedig mi békét akarunk” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter a „jobboldali szuverenista” erők európai szerepére vonatkozó kérdésre elmondta, hogy az Európai Uniót nem a föderalizáció útján lehet megerősíteni. A föderalizáció és egy Európai Egyesült Államok létrehozása csak csökkentené, míg a szuverén államok közössége viszont erősíti az Európai Unió erejét. „Ezt az álláspontot képviseljük az Európa jövőjéről folyó egyeztetéseken” – tette hozzá. Az interjúban szó esett az illegális migrációról is. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban leszögezte: Európába csak egyetlen út vezethet, a legális út.

„Aki nem a megfelelő papírok birtokában, a vonatokozó törvények és szabályok betartásával jön, annak semmi keresnivalója nincs Európában”, aki illegálisan érkezik, azt vissza kell küldeni – mondta. A miniszter beszélt arról is, Magyarország demokratikus ország, amelyet jelenleg kereszténydemokrata kormányzat irányít. Az európai politikai diskurzusban a liberális mainstream felülír mindent azzal, hogy csak az a politikai rendszer lehet demokratikus, ahol a liberális kormányzás van. Egy olyan országot, ahol a kormányzó erő már a negyedik egymást követő ciklusban kerül nagy többséggel hatalomra, nem lehet nem demokratikusnak nevezni – szögezte le Szijjártó Péter.