Szijjártó Péter: Nagy a tét a júniusi európai parlamenti választáson

A tárcavezető a városban rendezett kampányeseményen arról számolt be, hogy az európai parlamenti választás általában nem foglalkoztatja igazán az emberek többségét, azonban ma rendkívüli időket él a kontinens, a képviselő-testület összetételének most jelentős kihatása lesz az emberek mindennapi életére.

„Ma az európai politikai döntéshozók nagy mértékben befolyásolják azt, hogy a következő időszakban vajon békében vagy háborúban fogunk-e élni” – figyelmeztetett.

Hangsúlyozta, hogy az európai vezetők elhibázott válaszokat adtak az ukrajnai háborúra, ráadásul ezen intézkedések a félreérthető nyilatkozatokkal kiegészülve a konfliktus földrajzi és időbeli kiterjedésének kockázatával is járnak.

„Háborús környezetben a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni egy felelős politikai vezetőnek, s nem csak döntéshozatalkor, hanem már akkor, amikor egyáltalán mond valamit. Egy háborús környezetben katonák küldését emlegetni, atomháborút emlegetni, a lehető legnagyobb hiba és a lehető legnagyobb felelőtlenség” – szögezte le.

Majd arra is kitért, hogy a brüsszeli szankciók nyomán soha nem látott mértékű infláció söpört végig a kontinensen, Magyarország például korábban évente hétmilliárd eurót fordított energiavásárlásra, ez 17 milliárd euróra szökött fel, ami 4000 milliárd forint, a bruttó hazai termék (GDP) 5-6 százaléka.

„És hogyha az energiaimport ára nő, akkor abból az következik, hogy minden termék ára nő. És nőnek a termékárak, nő az infláció, így jutottunk el arra a szintre, hogy az 1-2 százalékos infláció helyett, ami általában szokott lenni, 27 százalék lett az infláció Magyarországon” – mutatott rá.

„És nem azért, mert hülyék vagyunk, nem azért, mert elrontottuk a gazdaságpolitikát, nem azért, mert hoztunk három-négy rossz döntést, hanem csupán ezen elfuserált brüsszeli válasz miatt” – tette hozzá.

Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen ennek kapcsán kijelentette, hogy az európai vezetők azért nem érdekeltek az irányváltásban ennek ellenére sem, mert ha elismernék a hibát, az felvetné a felelősség kérdését, és ezt el akarják kerülni, ezért a „legjobb védekezés a támadás” elv alapján mennek tovább.

Márpedig a szavai szerint ezzel „olyan veszélyt hoznak a fejünkre, hogy az elképesztő, mert ez a veszély, amikor atomháborús meg világháborús veszélyről beszélünk, ez sajnos nem költői túlzás”.

Ennek alátámasztására arra is kitért, hogy a NATO elkezdte halványítani azon, saját maga által előzőleg felrajzolt vörös vonalakat, amelyek arról szóltak, hogy a szövetség nem részese az ukrajnai háborúnak. Fokozni kívánják a szervezet koordináló szerepét a fegyverszállításban, az ukrán katonák kiképzésében, illetve százmilliárd eurós támogatási csomagot készülnek elfogadni – tájékoztatott.

Majd kiemelte, hogy Magyarország ebben nem akar részt venni, ez a következő időszak küzdelme lesz, ugyanis a NATO nem szeretne precedenst teremteni arra, hogy egy szövetséges kívül marad valamilyen katonai műveleten.

A miniszter hangsúlyozta, hogy kizárólag úgy lehet ennek az egésznek megálljt parancsolni, ha egyrészt Donald Trump nyeri az elnökválasztást az Egyesült Államokban, másrészt meg tud erősödni az Európai Parlamentben a jobboldal annyira, hogy „felrúgjuk a jelenlegi eltespedt, elkényelmesedett többséget”.

„És ha ez megtörténne, akkor jó reményünk lenne arra, hogy észszerűbb, normálisabb és racionálisabb politikát képviseljen az Európai Parlament, valami visszafogó erő legyen ebben a háborús retorikában” – mondta.
Végezetül kifejtette, hogy mindez jól mutatja, hogy fontos nemzeti érdek az európai politikai környezet megváltoztatása, ezért mozgósításra van szükség a választás előtt.

„Minél többen legyünk ott, mert a helyzet, az könnyen fordulhat nagyon veszélyesbe, és nyilvánvalóan, ahogy nem gondoltuk soha, hogy majd a XXI. század elején Európában háború lesz, úgy most távolinak tűnhetnek ezek a veszélyek, amikről beszéltem, de higgyék el, ez már gyakorlatilag itt dörömböl az ajtón” – összegzett.