Szijjártó Péter: „Péter, ki fogtok tartani, ugye kemény leszel?”

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapesti Békefórum nemzetközi konferenciáján közölte, hogy a második világháború vége óta most szembesül Európa a legsúlyosabb biztonsági és gazdasági kihívásokkal, ráadásul az eszkaláció veszélye magasabb, mint valaha, miközben a kontinens lakosai semennyiben nem felelősek az ukrajnai háború kirobbanásáért.

„Az más kérdés, hogy vannak európai politikai vezetők, akik egyre súlyosbodó háborús pszichózisban szenvednek (…) Azt is világossá kell tennünk, hogy ez nem az európai emberek háborúja, viszont minden európai ember fizeti ennek a háborúnak az árát” – fogalmazott.

Komoly problémának nevezte, hogy az Európai Unió „szankciós hisztériába” lovalta bele magát, illetve teljesen logikátlan módon hagyta, hogy a világ első számú katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok olyan versenybe provokálja bele, amely arról szól, hogy ki szállít több fegyvert Ukrajnának.

Kiemelte, hogy az EU versenyképessége „meredeken bezuhant”, az energia ára többszöröse az Egyesült Államokban és Kínában fizetendőnek. Ennek kapcsán rámutatott, hogy az amerikai inflációcsökkentő törvény előnybe hozza a hazai cégeket, míg a brüsszeli bürokrácia olyan döntéseket erőltet, amelyek rosszak minden európai vállalat számára.

„Ráadásul a háború itt zajlik, európai emberek halnak meg, és Európában jelentkeznek legsúlyosabban a háború hatásai” – mondta.

Aláhúzta, hogy az elrendelt szankciókkal nem sikerült véget vetni a harcoknak, és nem sikerült térdre kényszeríteni Oroszországot, sőt az európai gazdaság nagyobb károkat szenvedett.

„Egy évvel, három hónappal, két héttel a háború kitörése után, a tizenegyedik szankciós csomag vitája közben szerintem mindenki számára világos, hogy a szankciók bevezetéséhez társított két célkitűzésből mindkettő kudarcot vallott” – jelentette ki.

Szijjártó Péter figyelmeztetett, hogy az eszkaláció mindig a szomszédokat érinti legsúlyosabban, ezért Magyarország különösen nehéz helyzetben van, már csak azért is, mert a háborúban magyar emberek is meghalnak.

„És mi nem akarjuk, hogy több magyar ember meghaljon, ahogy azt sem akarjuk, hogy bármilyen más nemzetiségű ember meghaljon ebben a háborúban” – mondta.

„Ezért is követelünk azonnali tűzszünetet, követeljük azt, hogy béketárgyalások kezdődjenek, amelyek legalább a reményét kínálják, hogy egy fenntartható, hosszú távon biztonságot adó béke létrejöjjön a térségünkben” – tette hozzá.

Súlyos következménynek minősítette a világ ismételt blokkosodását is, amely teljesen ellentétes Közép-Európa érdekeivel, illetve felvetette azt a kérdést is, hogy a tízezerszámra Ukrajnába szállított fegyverek hol fognak kikötni a következő években.

Előbbiről kifejtette, hogy miközben nyugat-európai politikusok szét akarják választani az európai és a kínai gazdaságot, a legnagyobb vállalatok vezetői folyamatosan azt kérik, hogy hazánk győzze meg a kínai beszállítóikat a helyi beruházásokról.

Utóbbiról szólva pedig hangsúlyozta: „a világnak számos olyan térsége van, ahol az Ukrajnába küldött fegyverek nagyon kicsi töredéke is súlyos katasztrófákhoz, biztonsági válságokhoz és instabilitásokhoz tudna vezetni”.

A miniszter szerint a világ nagyobb, mint Európa, és a globális többség békét szeretne. „Nem szabad tehát hinnünk a transzatlanti világ mainstream liberális politikai és médiavilágának, mert ott azt próbálják ránk tukmálni, hogy a világon azt gondolják mindenütt, mint amit itt, az európai és a transzatlanti térségben mondunk, hallunk vagy mondani és hallani akarunk” – hangoztatta.

„Mivel mi itt élünk Európában, itt élünk a transzatlanti térségben, ezért folyamatosan szembesülünk azzal a nagy nyomással, azzal a nagy támadással, amelyet a háborúpártiak indítanak ellenünk, és amely alatt a háborúpártiak tartanak minket” – tudatta.

„De a felszín alatt azért van mozgolódás, nincsen olyan külügyi tanácsülés, amely előtt legalább néhány kolléga ne jönne oda hozzám, hogy ugye, Péter, ki fogtok tartani, ugye kemény leszel, ugye nem fogod engedni?” – mondta.

„Majd mikor elmondom magamét a külügyi tanácson, akkor kapom egyből az sms-t az emojival, hogy szuper. Majd hallgatom a kollégát, és nem hiszek a fülemnek. Felolvassa azt A-tól Z-ig, bal felső saroktól a jobb alsóig, amit valaki a mainstreamből odaírt. Szóval ilyen helyzetben vagyunk, de ez nem kell, hogy a kedvünket szegje abból a szempontból, hogy mi kizárólag magyar nézőpontból tekintsünk erre az egészre” – tette hozzá.

„Nem akarunk és nem is tudunk sem amerikai szemüvegen, sem orosz szemüvegen, sem ukrán szemüvegen, sem brüsszeli szemüvegen keresztül nézni erre a helyzetre” – szögezte le.

Kiemelte, hogy a békepártiság Magyarországon nem csupán a kormányzat álláspontja, hanem népakarat, amit a tavalyi választás eredménye is jól demonstrált.