A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban tartott kampányeseményen először az ukrajnai háborúról beszélt, rámutatva, hogy hazánk több mint két éve szembesül közvetlenül annak minden súlyos negatív következményével, ráadásul magyarok is halnak meg a harcokban a kárpátaljai közösség tagjai közül.

Hirdetés

Kiemelte, hogy nem látszik sok esély a konfliktus rövid időn belüli lezárására, aminek részben az is oka, hogy az európai politikai vezetők nagy többsége „háborús pszichózisban” szenved, a sajátjaként éli meg a háborút, úgy látja, hogy Ukrajna Európát és a demokráciát védelmezi, miközben ez nincs így.

„Mert az Európai Unióért, a NATO-ért nem kell küzdeniük az ukránoknak, ugyanis sem az Európai Uniót, sem más európai országot, sem a NATO-t senki nem támadta meg” – szögezte le.

Ennek kapcsán pedig arra figyelmeztetett, hogy a nyugati válaszok eszkalációs veszéllyel járnak, például a fegyverszállítások is csak kiterjesztik időben és térben a harcokat, miközben láthatólag egyik fél sem tud felülkerekedni a másikon.

Korábban írtuk

Továbbá kitért a világháborús kockázatokra is azon friss javaslatokkal összefüggésben, amelyek a szavai szerint próbálják „belenyomni” a NATO-t a háborúba.

Döbbenetesnek nevezte emellett, hogy egyes európai vezetők nem riadnak vissza még attól sem, hogy atomfegyverek használatára hivatkozzanak.

Hangsúlyozta: a harctéren nincs megoldás, a rendezésre kizárólag diplomáciai úton kerülhet sor, sajnos azonban ma nincs olyan szereplő, aki pártatlan közvetítőként rákényszeríthetné a szemben álló feleket a tárgyalásokra.

Majd úgy vélte, hogy Donald Trump volt amerikai elnök újraválasztása változtathatna ezen a helyzeten. „Ha Donald Trump nyerni tud, és ha esetleg itt június 9-én valamilyen mértékű jobboldali fordulatot el tudunk érni az európai parlamenti választásokon, annál jobb esélyt jelenleg semmi nem kínál a háború lezárásához” – fogalmazott.

Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen érintette a Magyarországnak járó EU-források befagyasztását is, és kijelentette, hogy nem könyöradományokról van szó, ezek a pénzek az európai emberek munkájából állnak elő, így a magyarokéból is, a támogatásokról pedig a piac megnyitásáért cserébe egyeztek meg.

„Ők ide jöhettek, gazdasági sikereket csinálhattak, profitot vihetnek el, nekünk meg járnak a források. Tehát ez egy sok éves vagy évtizedes megállapodásnak nagyon durva felrúgása, ami zajlik. Ráadásul az okok, amikre hivatkoznak, meg egyszerűen nevetségesek” – közölte, emlékeztetve arra, hogy az utóbbi tizennégy évben több kormánypárti, mint ellenzéki politikus ellen indított eljárást az ügyészség, ami jól demonstrálja az igazságszolgáltatás egyesek által hiányolt függetlenségét.

Illetve azt mondta, hogy Európában Magyarországon a legszabadabb a média, mivel itt a legszínesebb a paletta, nincsen az a „véleményterror”, mint a kontinens nyugati felében, hanem mindent meg lehet írni és mindennek az ellenkezőjét is.

És kitért a gyermekvédelmi törvényt érő bírálatokra is, kiemelve, hogy Brüsszelben ma főbenjáró bűn, ha valaki kimondja, hogy a család apából, anyából és gyerekekből áll, és az apa férfi, az anya nő.

„Mindezek miatt nem kapjuk meg az európai uniós forrásokat. Azért mégiscsak méltatlan a helyzet. Én azt gondolom, hogy itt Brüsszel nagyon súlyos jogsértésben van. Nagyon súlyos jogsértésben van. Ezért valakinek vállalnia kell a felelősséget, hogy euró tízmilliárdok Magyarország fejlesztésére nem érkeztek meg” – jegyezte meg.

A miniszter ugyanakkor leszögezte, hogy hazánk bizonyította a gazdasági életképességét ezen források nélkül is, a koronavírus-járvány után például több ember dolgozott, mint előtte.

„A magyar gazdasági megoldások bizonyították, hogy igenis képesek rá, hogy eredményesek legyenek, hogy Magyarország a válságokból erősebben jöjjön ki” – húzta alá.

Végül a Kínával folytatott együttműködés kapcsán a világpolitikában uralkodó képmutatást emlegette, mondván, hogy a kelet-ázsiai országból folyó beruházásokért rendkívül éles verseny zajlilk Európában, különösen az elektromos autóipar területén, mert az akkumulátorgyártással foglalkozó vállalatok közül a tíz legnagyobb mind keleti cég, amelyek a nyugati járműmárkákat is kiszolgálják.

„Tehát kínai elektromos akkumulátor a német elektromos autóba. Jelenleg így néz ki az európai zöld autóipari átállási realitás” – közölte.